Haladtunk, de messze még a félút is!
Hosszú várakozás és a Magyar Biokultúra Szövetség többszöri kezdeményezése után 2014-ben, az általa készített tervezetet megvitatva, egy társadalmi egyeztetés végére pontot rakva végre az agrárkormányzat a miniszter aláírásával hitelesítve elfogadta a magyar biogazdálkodás első cselekvési tervét a Nemzeti Akcióterv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért (2014–2020) dokumentumot.
A hét évből az első négy eltelt! 2014-ben még nem voltak kézzelfogható változások, sőt! A vidékfejlesztési program „csúszása” miatt másfél éven át támogatás nélkül maradtak a biogazdák; amelyre, annak jelentős anyagi hátrányai ellenére pozitív üzenetet küldött a magyar biogazdálkodók közössége: a mintegy 1400 biogazdából csak pár tíz fordított hátat az ökológiai gazdálkodásnak, a többi támogatás nélkül is kitartott mellette.
Ebben az évben kirajzolódott a várható ökológiai gazdálkodás támogatási rendszere és ismertté váltak az impozáns – korábbi időszak több, mint kétszeresét kitevő – támogatási keretek.
2015. év a várakozás és a felkészülés éve volt. Készültek a támogatási programok tervezetei és az év második felében meg is jelentek az ökológiai gazdálkodás támogatását szolgáló pályázati felhívások.
2016. év a változás éve lett! Több, mint hetvenezer hektárral emelkedett az ökológiai gazdálkodás területe megközelítve a kétszázezer hektárt és ezzel együtt közel duplájára nőtt a biogazdák száma is egyetlen év alatt.
Az előzetes adatok szerint a 2017. évben a biogazdálkodásba vont terület – a korábbi időszakok tendenciáitól eltérően – új támogatás meghirdetése nélkül is kismértékben emelkedett.
Az Akcióterv hat programja közül kettő szabályozással, adatgyűjtéssel foglalkozik, amelyek bár fontosak, de nem meghatározók a magyar biogazdálkodás szempontjából. Velük szemben a másik négy cselekvési program a bio piac igényeinek kiszolgálása, a tudás-infrastruktúra fejlődése, a biotermékek népszerűsítése és a gazdálkodók közötti együttműködés kiemelt fontosságú a Magyar Biokultúra Szövetség szerint.
Minden területen volt előrelépés, de vajon arányos-e és elég-e ennek mértéke? Az Akcióterv megvalósulását 2020-ban a benne rögzített indikátorokkal fogják mérni.
Nézzük, hogy ezek közül a legfontosabbakkal hogyan állunk és mi kellene a teljesüléshez!
A cél eléréséhez még 150 ezer hektárt kellene biogazdálkodásba vonni, amely megvalósulása érdekében újra meg kellene nyitni az ökológiai gazdálkodás támogatását; ennek forrása adott, hiszen a Szövetség kalkulációi szerint a rendelkezésre álló keret legfeljebb 2/3-át fogják igénybe venni a jelenlegi kedvezményezettek!
Az állatsűrűség nemhogy nőtt volna a tervezett hektáronkénti 0,3 állategységre, hanem az „állat nélküli gyep” támogatási program miatt a felére csökkent! Csak az ökológiai állattartás, de legalábbis az „ökológiai állatos gyep” támogatása hozhat fordulatot.
A közétkeztetésbe – néhány sikeres helyi kezdeményezésen és pár konferencián kívül – még semmi nem történt; a cél szép: 30% legyen a bio alapanyag! Mennyire ráférne gyermekeinkre, betegeinkre a tiszta, egészséges bioétel! Ebben is követnünk kellene a jó példát; most Franciaország döntött úgy, hogy ahol az állam fizet, ott bio (és helyi) alapanyagot kell a pénzén vásárolni.
A piac is számít, nem csak a támogatás. Ezt igazolja a bioméhészet, amely egyetlen fillér támogatás nélkül (bár nagyon megérdemelné!) egyedüliként teljesítette a 2020-ra kitűzött célt: a magyar bioméhészet már több, mint 25 ezer méhcsaládot tud felmutatni.
Az idő felén túl vagyunk, az útnak összességében még negyedén sem. Ha a vágyott sikert el szeretnénk érni, mindenkinek, aki tehet valamit, magasabb sebességre kell kapcsolnia.
Rajtunk nem fog múlni!
Czeller Gábor – Dr. Roszík Péter
Magyar Biokultúra Szövetség
(Biokultúra 2018/1-2)
