2012 feb 22

Hasznos mikroorganizmusok a mezőgazdaságban

0 Comment

A vidék felemelkedéséért és a fenntartható agrárjövő érdekében meghirdetett Nemzeti Vidékstratégiai Koncepció keretében került megfogalmazásra az “Ökológiai gazdálkodási program”. E nemzeti stratégiai program támogatása érdekében dr. Murányi Attila, az MTA doktora megszervezte a “Hasznos Mikroorganizmusok” témakörben megrendezett szemináriumot. (A felvételen Solveig Retzlaff, a szeminárium előadója.)

A “Hasznos Mikroorganizmusok – Háttér, használat és alkalmazások” szeminárium előadója Solveig Retzlaff (az EMRO Japan európai képviselője) volt, aki a prof. Teruo Higa által Japánban kidolgozott technológiáról tartott előadást Budapesten, 2011. augusztus 30-án. A németországi és nemzetközi tapasztalatokról is beszámolt, gyakorlati bemutatót tartott, majd válaszolt kérdéseinkre.

– Hogyan fedezték fel a hasznos mikroorganizmusok (EM) jótékony hatását a növényekre?

– Professzor Teruo Higa, a Ryukyu Egyetem (Okinawa, Japán) professzora véletlenül fedezte fel az EM-t, a Hasznos Mikroorganizmusokat. (Az EM az angol “Effective Microorganisms” rövidítése.) Prof. Higa különböző egyedi mikrobatörzsekkel végzett kísérleteket, hogy megtalálja a mezőgazdasági alkalmazás számára leghasznosabbakat. A laboratóriumi kísérletek elvégzése után megmaradt mikrobatörzseket egy edénybe gyűjtötte össze. Egy alkalommal úgy gondolta, hogy ezek a mikrobatörzsek túlságosan drágák ahhoz, hogy egyszerűen a lefolyóba öntse őket, ezért kilocsolta a laboratórium melletti pázsit egy részére. Egy hét múlva szembeötlő különbséget vett észre: burjánzott és virult a pázsitfű ezen a területen a környezetéhez képest. Így fedezte fel Prof. Higa, hogy a különböző mikrobatörzsek együttese sokkal hatékonyabban működik, mint az egyes törzsek külön-külön. E természettudományos felismerés után azt vizsgálta meg, hogy a mikrobatörzsek mely kombinációja a leghasznosabb a növények számára. E munka során felhasználta a hosszú évek során felhalmozódott tapasztalatait, melyet az egyes mikrobatörzsekkel szerzett. A növényekre legkedvezőbb befolyást gyakoroló mikrobaközösséget EM-nek nevezte el.

– Mi az EM-1 működési mechanizmusa? Milyen mikroorganizmusok vannak benne és hogyan hatnak a talajokra és a növényekre?

EM paradicsomok a németországi Insel Reichenau területről

– Az EM-1 három mikroorganizmus családot tartalmaz: tejsavbaktériumokat, élesztőgombákat és fotoszintetikus baktériumokat, amelyek biztosítják az EM jótékony hatásának elérését.Az EM működési mechanizmusa hasonlít az emésztőrendszeréhez: a szerves anyagokat hozzáférhetővé teszi a szervezet számára. Az állatok és az ember esetében ezek a folyamatok az emésztőrendszerben játszódnak le. A növények számára a mikroorganizmusok teszik hozzáférhetővé a szerves anyagokat és az EM stimulálja ezeket a folyamatokat. Az EM tehát elősegíti, hogy a szerves anyagok hozzáférhetőbbé váljanak a növények és a többi élő szervezet számára.

Az EM alkalmazásakor a talajban jótékony és regenerálódó mikroorganizmusok telepszenek meg. A növénybetegségek csökkennek, mert a talaj egészségesebb lesz, amelyben egészséges, a kártevőknek jobban ellenálló növények fejlődnek.

Az EM-t gyakran használják környezeti problémák megoldása során, például szennyezett talajok remediációjára.

EM uborka a németországi Insel Reichenau területről

EM uborka a németországi Insel Reichenau területről

– Hány EM készítményt forgalmaznak és ezek miben térnek el egymástól?

– Az EM*1 az alaptermék, amiből a gazdálkodó egyszerűen el tudja készíteni az EM aktivált oldatot, amit aztán a gyakorlatban is felhasznál. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy az EM*1-ből a felhasználó csaknem minden EM alkalmazáshoz el tudja készíteni a maga számára szükséges aktivált EM oldatot. A különböző alkalmazási területek számára azonban számos, felhasználásra kész EM termék is kapható a piacon (pl. állattenyésztés, víztisztítás stb.).

Itt kell megjegyeznem, hogy számos vállalkozás (Magyarországon két vállalkozás) forgalmaz EM utánzatokat különböző márkanevek alatt. Ez indokolja, hogy az EMRO igen nagy gondot fordít a forgalmazott EM*1 termék minőségbiztosítására. Rendelkezünk az ISO-22000 Management System for Food Safety és az Organic Certificate by ABCert (DE-ÖKO-006) tanúsítványokkal. Minden egyes forgalomba kerülő tétel minősége ellenőrzött. Az EMRO hivatalos partnerei által forgalmazott termékek minősége az egész világon garantált. Magyarországon az EMRO hivatalos partnere a Környezetminőség Bt., aki kizárólagosan jogosult az EM*1 forgalmazására és az EM védjegyek használatára.

– Végeztek-e kísérleteket az EM-1 készítménnyel és mik voltak a legfontosabb eredmények?

– Rengeteg kísérletet végeztek az EM-1 alkalmazásával szerte a világon. 1989 és 2002 között hét nemzetközi konferenciát szerveztek az ökogazdálkodás témakörében, ahol számos szekció és előadás az EM kutatások eredményeit mutatta be. A kutatási eredményeket könyvekben, konferencia-kiadványokban és az interneten publikálták.

Ma is számos EM konferenciát szerveznek Japánban és más országokban, ahol a kutatók és EM felhasználók bemutatják eredményeiket, kicserélik tapasztalataikat. Az eredmények igazolják az EM pozitív, jótékony hatásait. A Budapesten tartott szeminárium keretében is számos példát mutattam be a németországi és a nemzetközi eredmények közül.

Az összes növényt EM Bokashi felhasználásával termesztik egy németországi kolostorban

Az összes növényt EM Bokashi felhasználásával termesztik egy németországi kolostorban

– Hogyan kell az EM*1-t alkalmazni és milyen kultúrákban ajánlják?

– Az EM-1 előállítása egyszerű: az EM-1-ben lévő nyugalmi állapotban levő mikroorganizmusokat felszaporítjuk, aktivált EM oldatot készítünk belőle. Egy liter EM*1-ből 1 liter nád­cukormelasz és víz felhasználásával 33 liter oldatot készíthetünk el. Ezt a 33 liter aktív állapotban levő mikroorganizmusokat tartalmazó oldatot vízzel felhígítjuk 1:100-1:1000 arányban, az alkalmazástól függően.

Ezt a hígított oldatot használjuk

  • szántóföldi és kertészeti kultúrák talajkezelésére;
  • tarlómaradványok, zöldtrágyák lebomlásának elősegítésére;
  • mezőgazdasági szerves hulladékok komposztálásának aktiválására stb.

Az EM alkalmazása mind a talaj, mind a növények vitalitását elősegíti, ezért minden növénykultúra esetében használható.

– Milyen előnyökkel jár az EM alkalmazása az ökológiai gazdálkodásban?

– Műtrágyák alkalmazása helyett olcsó és jó minőségű trágyát készíthetünk az EM és szerves anyagok felhasználásával. Az olyan olcsó és problematikus anyagok, mint a növényi maradványok vagy az állati trágyák, jó minőségű trágyaként használhatók fel, ha EM-mel kezeljük őket.

A talajok EM kezelése során a talaj mikrobiológiai tulajdonságai javulnak. A rothasztó, bomlasztó folyamatok háttérbe szorulnak, mert az EM a folyamatokat a regenerálódás irányába tolja el. A növények egészségesebbek, erősebbek és jobban ellenállnak a betegségeknek, mert a talaj egészségesebb.

Amikor a növények vitálisabbak és több szerves anyag áll rendelkezésükre, az EM kezelt földek termése általában nagyobb és/vagy jobb minőségű. Emellett a kártevők elleni védekezés valamint a trágya költségek is csökkennek, ami a gazdálkodóknak nagyobb jövedelmet eredményez.

– Kérjük, mutasson be néhány nagy projektet, ahol az EM-1-t sikerrel alkalmazták.

– Az egyiptomi Kairóban az EM-t a városi hulladék kezelésére használják. A beérkező hulladékot EM-mel permetezik be, ezáltal megelőzik a rossz szagok keletkezését és a túl sok légy elszaporodását. A hulladék szerves részét a farmerek használják fel trágyának.

Spanyolországban nagy salátatermelő gazdaságok hetente alkalmazzák az EM-t az öntözőrendszeren keresztül. Németország zöldségtermelő régiójában (“Insel Reichenau”) EM-t használnak a biokertészek, főként a paradicsomtermesztés során. Sok EM projekt leírása megtalálható az EM adatbázisban (www.emrojapan.com).

A kérdéseket feltette: Biokultúra
válaszolt: Solveig Retzlaff
(Biokultúra 2011/5)

[top]