2018 ápr 21

Hátsó ajtó az új génmódosított szervezeteknek?

0 Comment

Az Európai Bíróság 2018 januárjában jelzést adott arra vonatkozóan, hogy miként fog tekinteni egyes új génmódosítási technológiákkal előállított élelmiszereket és haszonnövényeket.

Európa szerte élénk vita bontakozott ki az ún. „új nemesítési technológiákról”, amelyeket egyes kutatók, mezőgazdasági vállalatok szeretnének kivonni a génmódosítási eljárások szigorúbb engedélyezési köréből. A kérdéssel foglalkozik az Európai Bíróság is, amelynek ez ügyben megbízott főtanácsnoka nemrégiben hozta nyilvánosságra véleményét. Eszerint, még ha minden új génmódosítási technológiával előállított élelmiszert és haszonnövényt géntechnológiai úton módosított szervezetnek (GMO-nak) tekintünk is, nyitva hagyja a lehetőséget arra, hogy közülük néhány esetében ne kelljen ugyanolyan szigorú kockázatelemzést végezni, ne kelljen őket jelölni, illetve esetükben ne legyen szükség olyan mértékű nyomonkövetésre, mint a jelenleg engedélyezett génmódosított szervezeteknél.

„A gazdák és a fogyasztók Európa-szerte azt várják, hogy minden új élelmiszer-előállítási és növénytermesztési módszert alaposan teszteljenek és biztosítsák, hogy azok a fogyasztók és természeti környezetünk számára is egyaránt biztonságosak. Az unió polgárai arra számítanak, hogy az Európai Bíróság végső döntésének közzététele során jelentősen módosítani fogja véleményét a bíróság tanácsnokának álláspontjához képest és biztosítani fogja, hogy minden új génmódosított élelmiszer és haszonnövény megfelelően szigorú szabályozás alá fog esni” – mondta el Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője.

Az Európai Bíróság végső döntését várhatóan néhány hónapon belül hozza nyilvánosságra, figyelembe véve a főtanácsnok nemrég megjelent véleményét.

„A génmódosított növények új generációjának biztonságosságát a mai napig nem vizsgálták, ezért nem szabad kivonni őket a jelenlegi élelmiszerbiztonsági szabályok alól. Közös érdekünk, hogy az élelmiszerbiztonsági kérdéseket, a gazdák jogait és a környezet védelmét a géntechnológiai ipar érdekeinél előbbre helyezzük” – emelte ki dr. Roszík Péter, a Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke.

Tudósok, fogyasztóvédelmi csoportok és civil szervezetek egyaránt szorgalmazzák, hogy új generációs génmódosított termékeket a jelenlegi törvények alapján kelljen szabályozni. Az európai közvélemény kutatások évek óta rendszeresen azt mutatják, hogy az uniós állampolgárok nem kérnek a génmódosított termékekből.

Forrás: https://curia.europa.eu
(Biokultúra 2018/1-2)

[top]