Hét gyakori kérdés az élelmiszertermelésről és a klímaváltozásról

Az Only Organic amerikai szervezet elkötelezett az élelmiszertermelésről és az éghajlatbarát megoldásokról szóló társadalmi tudatosság növelése mellett. Az alábbiakban az élelmiszertermelés és a klímaváltozás között fennálló kapcsolatról a leggyakrabban felmerülő kérdések és válaszok olvashatók.

1. Mit veszélyeztet valójában az éghajlatváltozás?

A változó éghajlat legvalószínűbb következményei közé tartoznak a szélsőséges melegek, a tengeri hőhullámok és a heves csapadékok gyakoriságának és intenzitásának növekedése, egyes régiókban a mezőgazdasági és ökológiai aszályok, valamint az intenzív trópusi ciklonok arányának növekedése, valamint súlyosabb áradások és aszályok. Az éghajlatváltozás óriási hatással lesz életünk minden területére, az egészségünkre, az élelmiszertermelésre, a lakhatásra, a biztonságra és a munkánkra is. Néhányan már most is sebezhetőbbek az éghajlati hatásokkal szemben, például a kis szigetországokban és más fejlődő országokban élők. Az olyan körülmények, mint a tengerszint emelkedése és a sós víz behatolása már olyan előrehaladott állapotban vannak, hogy egész közösségeknek kellett elköltözniük, és az elhúzódó aszályok miatt az embereket éhínség fenyegeti. A jövőben várhatóan nőni fog az „éghajlati menekültek” száma.

2. Tényleg számít, ha másképp étkezünk?

Igen. Vannak egyszerű lépések, amelyeket a fogyasztók megtehetnek, hogy jobb döntéseket hozzanak az élelmiszervásárlás során, amelyek hatással lesznek a környezeti lábnyomukra. A Környezetvédelmi Munkacsoport (Environmental Working Group, EWG) amerikai nonprofit aktivista csoport jelentése szerint: „Ha hetente eggyel kevesebb hamburgert eszünk, az olyan, mintha 320 mérfölddel kevesebbet autóznánk.”

Jellemzően az állattenyésztés sokkal több időt és erőforrást, például olajat, vizet és munkaórát igényel, mint sok növény, úgy mint a legtöbb gyümölcs- és zöldségnövény előállítása, ami nagyobb környezeti lábnyomot eredményez. Az ökológiai termelés viszont több szén-dioxidot köt meg, ami kisebb környezeti hatást eredményez. A jelentés szerint a légkörben mérhető szén-dioxid szint emelkedésének magyarázata főként a fosszilis tüzelőanyagok, például a szén, a kőolaj és a földgáz elégetésének köszönhető. A légkörben lévő szén-dioxid növekedésének nagy része az 1950-es évek vége óta következett be. A Föld távoli múltjában 5 000-20 000 év kellett ahhoz, hogy a szén-dioxid szintjében olyan mértékű változás következzen be, mint amilyet az ember okozott csak az elmúlt 60 évben.

3. Hogyan értékeljük az élelmiszer-választásunk szénlábnyomát?

Számos tényező befolyásolja az általunk választott élelmiszerek szénlábnyomát. Ezek közé tartoznak a következők, melyeket mindig érdemes fontolóra venni:
• éghajlatváltozás
• víz- és légszennyezés
• a természetes élőhelyek elpusztítása
• a világ óceánjainak növekvő holtterülete
• fajok pusztulása
• a földterületek degradációja.

4. Fel kell hagyni az állati termékek fogyasztásával?

A Michigani Egyetem Fenntartható Rendszerek Központjának adatlapja szerint „a hústermelés sokkal nagyobb kibocsátást okoz, és sokkal mélyebb szénlábnyomot hagy maga után, mint a gabonafélék vagy a zöldségek, a növényi/állati energiaátalakítással kapcsolatos nem hatékony gyakorlatok miatt.” A Michigani Egyetem kutatása olyan megoldásokat vázol fel, mint például a kevesebb állati termék fogyasztása, a hulladék csökkentése és a konzervatív fogyasztás. Ha például egy négytagú amerikai család „hetente egy nap kihagyja a húst és a sajtot, az olyan, mintha öt hétre kivonnák az autójukat a forgalomból.” – olvasható az EWG jelentésében.

Bármilyen állati eredetű termék fogyasztása esetén célszerű lehetőség szerint ellenőrzött ökológiai húsok, tej- és tejtermékek mellett dönteni. Ezzel a döntésünkkel az ökológiai termelést, gazdálkodást, ezáltal a kisebb energiaigényű inputokat, valamint a talaj, a levegő és vizeink védelmét szolgáló gyakorlatokat támogatjuk. Ily módon segíthetjük megőrizni a talajokat, csökkenthetjük az eróziót és a vízszennyezést, növelhetjük a szén-dioxid megkötését, valamint megóvjuk a biológiai sokféleséget és a vadon élő állatvilágot – derül ki ebből a kutatásból. Az ökológiai módszerek emellett fokozzák a kártevőkkel és gyomokkal szembeni rezisztenciát vegyszerek használata nélkül, és végső soron elősegítik a szélsőséges időjárással és az éghajlatváltozással szembeni nagyobb ellenálló képességet.

5. Valóban visszafordíthatjuk az éghajlatváltozást mindennapi tevékenységeinkkel?

A rövid válasz: igen! Az emberek általában attól tartanak, hogy az egyének nagyon keveset tehetnek az éghajlatváltozás ellen. Ez azonban messze nem így van. Az ökológiai étrendre való áttérésnek jelentős hatása lehet az éghajlatváltozás mérséklésére. A legtöbb tudós már évek óta állítja, hogy az emberi tevékenységek a légkör felmelegedésének legnagyobb okozói. A viselkedésünkben bekövetkező akárcsak apró változások is óriási hatással lehetnek az éghajlatunkra. A Rodale Intézet fehér könyve szerint, ha a világ összes termőföldjét és legelőjét átállítanánk a regeneratív ökológiai gazdálkodásra, az az éves széndioxid-kibocsátásunk több mint 100%-át megkötné, gyakorlatilag lenullázva a világ éves széndioxid-kibocsátását.

6. Most, hogy már tudjuk, mit NE együnk, mi az, amit ehetünk?

A minősített bio- és helyi termékek választása a legfontosabb tényezők, amelyeket figyelembe kell venni, amikor klímabarát élelmiszereket választunk. A Soil Association szerint az Európai Unió üvegházhatású gázkibocsátásának 23%-át lehetne csökkenteni, ha 2030-ig az EU összes mezőgazdasági termelésének fele áttérne az ökológiai gazdálkodás gyakorlatára.

Továbbá fontos tudatában lenni, hogy minél több kilométert utazik az élelmiszer, annál nagyobb a szénlábnyoma. Egy átlagos gyümölcs vagy zöldség akár több száz, több ezer kilométert is utazhat a szállítás során. Ha helyi, ökológiai élelmiszert választunk egy közösségi gazdálkodótól, akkor amellett, hogy egészséges helyi élelmiszer-gazdaságot hozunk létre, az ellátási láncok esetleges meghibásodása esetén is támogatni tudjuk az élelmiszerbiztonságot.

Sok gyümölcs és zöldség is jótékony hatással van bolygónkra. A zöldborsó például természetes módon köt meg nitrogént a talajban, csökkentve ezzel a műtrágya szükségletet, és segít fenntartani a talaj tápanyagtartalmát. A The Guardian egyik cikke szerint: „Az amaránt arról ismert, hogy különösen ellenálló a nehéz éghajlati viszonyokkal szemben. Mivel az amaránt teljes értékű fehérje, amely mind a kilenc esszenciális aminosavat tartalmazza, rendkívül tápláló mangán-, magnézium-, foszfor- és vasforrás, valamint olyan antioxidánsokat tartalmaz, amelyek javíthatják az agyműködést és csökkenthetik a gyulladást”. Ellenálló képessége, magas tápanyag- és antioxidáns-tartalma, költséghatékonysága és kisebb erőforrásigénye miatt az amaránt segíthet egy egyre népesebb, az időjárási szélsőségek növekedésével és a természeti erőforrások kimerülésével küzdő világ élelmezésében.

7. Vannak más éghajlatbarát intézkedések, amelyeket a fogyasztók megtehetnek?

A válasz: igen. Társadalmunk részéről elkötelezettséget igényel az élelmiszer-hulladék csökkentése. Az EWG elemzése szerint a kidobott élelmiszerek átlagosan legalább 20%-át teszik ki a hús- és tejtermékek előállításával, feldolgozásával, szállításával és fogyasztásával kapcsolatos kibocsátásoknak. A pazarlás csökkentése és az, hogy csak annyit vásároljunk, amennyit meg tudunk enni, a legegyszerűbb módja az üvegházhatású gázok és az élelmiszerek egyéb környezeti hatásainak csökkentésének.

Összefoglalásképpen elmondható, hogy minden döntés, amit meghozunk az élelmiszerbolttól kezdődően az éttermi rendelésekig, hatással van az egészségünkre és bolygónk egészségére is. Amikor leülünk enni, ne feledjük: Minden falat számít!

Forrás: https://www.onlyorganic.org
(Biokultúra 2024/2)