2018 máj 29

Hét módszer a talaj megmentése érdekében

0 Comment

A Soil Association angol szervezet egy kiadványt készített a talajok védelméről. A szervezet talajkampánya azt a célt tűzte ki, hogy a következő 20 évben 20%-kal növekedjen az Egyesült Királyságban a szántóföldi és kertészeti növénytermesztésre használt területeken a talaj szervesanyag tartalma. Az elérni kívánt eredmény figyelembevételével több becslést is végeztek a következményekről és az alábbi előnyökkel számolnak.

  • Az egészséges talaj csökkenti az áradások kockázatát, mivel sokkal több víz raktározására képes.
  • A talajok vízmegtartó képessége 40-100 ezer liter lenne hektáronként (4-10 l/m2).
  • Ez azt jelenti, hogy a gazdák jelentősen csökkenthetik a helyi áradások kockázatát és ezzel együtt a saját gazdaságukat is ellenállóbbá tennék az éghajlatváltozás káros hatásaival – az áradásokkal és az aszállyal – szemben egyaránt.
  • Az egészséges talajok a lehetséges szennyező anyagok kiszűrésével, vagy semlegesítésével fokozottan óvják a talajvizet.
  • Az egészséges talajok csökkentik a talajerózió kockázatát. A talaj szervesanyag-tartalmának növekedése révén csökken a vízfolyásokba mosódott üledék és tápanyagok mennyisége. A víz okozta talajerózió napjainkban egész Európában jelentős problémának számít.
  • Továbbra is tudományos vita tárgyát képezi, hogy mennyi szén köthető meg a talajban a mezőgazdaság révén. Mindenképpen jelentős mennyiség lehet, azt állítják a szakértők, hogy az összes mezőgazdasági kibocsátás 89%-a csökkenthető a talajokban megkötött szén mennyiségének növelésével.

Ahogy a talajok leromlanak, úgy válik hosszú távon egyre nehezebbé a gazdák számára az élelmiszer előállítás. Nagyon sok talajon láthatóak a tömörödöttség és a felszín pusztulásának jelei. A szántóterületek folyamatosan veszítenek szervesanyag tartalmukból, pedig a szerves anyag a gazdaság egészségének kulcsfontosságú feltétele. Minél előbb változásra van szükség. Valamennyi gazda közös célja kell, hogy legyen a legfontosabb kincsük, a talaj védelme, megőrzése és állapotának javítása.

Mi tartja vissza a gazdákat attól, hogy gondoskodjanak a talajról?

Ez részben kulturális probléma. A gazdák egy ideje úgy vélik, hogy a kemikáliák biztosítják a talaj termékenységét és a növények védelmét. Ez oda vezetett, hogy egyrészt megfeledkeznek a talaj állapotát rontó nem kívánt következményekről, másrészt pedig egyáltalán nem figyelnek a talaj állapotára, ami pedig a gazdálkodásban a döntéshozás során az egyik legfontosabb szempont kellene, hogy legyen. A mezőgazdasági vegyipari ágazat is segített abban, hogy ez a felfogás állandósuljon. Sikeresen eltérítette a kutatásokat az innovatív gazdálkodási gyakorlatoktól. Egyre biztosabbak vagyunk benne, hogy a talajélet lehet a növények termőképességének kulcsa, de mindössze néhány kutatás irányul erre a témára és kevés a rendelkezésre álló információ.

Nagyon sok gazda kiszolgáltatott a rövid távú bérleti szerződések miatt és erőteljes nyomás nehezedik rájuk a vevőkért folytatott küzdelemben is, amit a nagy beszállítókkal vívnak. Mindezek következtében a gazdák sokszor arra kényszerülnek, hogy rövidtávon gondolkozzanak: rövid vetésváltásokat alkalmaznak, értékes, de a talajt nem kímélő növényeket termesztenek, rövid visszakerülési idővel. Ezzel pedig nem alapozható meg a jövő élelmiszertermelése és a talajok jó állapota.

A talaj éppen olyan alapvetően fontos környezeti erőforrás, mint a víz, vagy a levegő és ezekkel egy szinten is kellene kezelni. Első lépésként növelni kell a talaj szervesanyag tartalmát, melynek hét lehetséges módjáról lesz szó a továbbiakban.

✓ Növelni kell a növényi és állati eredetű szerves anyag mennyiségét a földeken

Az egészséges talajok titka a szervesanyag tartalomban rejlik. Napjainkban az Egyesült Királyságban sok gazdaságban alacsony, vagy csökken a talaj szervesanyag tartalma.

Mit tehet a gazda?
  • Ismerje meg a szerves trágya és a komposzt további előnyeit és a nitrogén műtrágyák helyett ezeket használja, amikor csak lehet.
  • Hozzon állatokat a gazdaság füves legelőire és használja ki a gyepesítésre vonatkozó támogatásokat.

✓ Javítani kell a talajállapot monitorozó rendszert

A talajok vizsgálata az első lépés, ami segítséget nyújthat a talaj állapotáról szóló döntés meghozatalában, de sok gazda ezt rendszeresen hanyagolja.

Mit tehet a gazda?
  • Rendszeresen végezzen talajvizsgálatot és tegyen megfelelő javító intézkedéseket.
  • Vizsgálja rendszeresen a talaj szervesanyag tartalmát. Amennyiben szántóföldi gazdálkodást folytat, mindenképpen tegye ezt, mivel ez jelenti a legnagyobb kockázatot.

✓ Serkenteni kell a talajéletet – a talajépítő és a tápanyagokat felszabadító élőlényeket egyaránt

A kemikáliák felhasználása akkor került a középpontba, amikor még nem voltunk tisztában a talajélet jelentőségével. Ma viszont már tudjuk, hogy a gazdálkodás szempontjából milyen óriási jelentőséggel bír a talaj biológiai állapota. Meg kell tanulnunk, hogy milyen módon támogathatjuk ezt a talajéletet, hogy jobban meg tudjunk küzdeni az áradással, aszállyal és hogy növeljük a növények termőképességét.

Mit tehet a gazda?
  • Képezze magát, ismerkedjen olyan innovatív szemléletű gazdálkodókkal, akik kísérleteznek a témában, vagy kezdjen maga ilyen kísérletekbe. Lépjen kapcsolatba szakmai szervezetekkel.
  • Vegye figyelembe a kemikáliák nemkívánatos hatásait is, mielőtt eldönti, hogy használni szeretné, és ha lehet, fontolja meg, valóban szükség van-e szántásra, hogy csökkentse a talajélet fizikai zavarását. Ha mást nem is tesz, csak az itt leírtakat betartja, azzal már javíthat a talaj biológiai állapotán.

✓ Biztosítani kell a csupasz talajfelszín állandó növényborítottságát

Az egészséges talaj felszíne nem látható, mivel azt növények borítják. A növények gyökérzete összetartja a talajt, csökkenti az eróziót és lehetővé teszi, hogy a levegő a gyökerek közt szabadon áramolhasson. A gyökerek kedvezően hatnak a talajéletre a növény-gomba kölcsönhatás révén is. De az előnyök túlmutatnak a gazdaságon – ez ugyanis fontos a biodiverzitás, a szénmegkötés, az áradások és az aszály elleni védekezés és a vízminőség szempontjából is.

Mit tehet a gazda?
  • Az érzékeny, sérülékeny területeket állandó gyepként hasznosítsa – agrár-környezetvédelmi lehetőségek/ökológiai jelentőségű területek.
  • Ahol lehetséges, használjon takarónövényeket, zöldtrágyát, alkalmazzon alávetést, amelyek plusz előnye, hogy javítják a talajtermékenységet is.

✓ Több fát kell telepíteni a gazdaságok területére

Mit tehet a gazda?
  • Az érzékeny, meredek területeken ültessen fákat, vagy hagyja meg a már meglévőket.
  • Ismerje meg a fák értékét, jelentőségét.

✓ Csökkenteni kell a talaj gépek és állatok okozta tömörödését

A talajok tömörödése jelentős probléma az Egyesült Királyságban. Hatására növekedhet a felszíni elfolyás, a szárazság okozta stressz, csökkenhet a gyökérzet fejlődése és a hozam.

Mit tehet a gazda?
  • Rendszeresen becsülje meg, ránézésre a talajok tömörödöttségét és tegyen javító intézkedéseket.
  • Számos gyakorlat áll rendelkezésre a tömörödöttség csökkentésére:
    – könnyebb gépek alkalmazása;
    – megfelelő keréknyomás használata;
    – a menetek számának csökkentése;
    – a csökkentett/zéró művelési módszer kipróbálása;
    – a túllegeltetés elkerülése;
    – a nedves területeken való áthaladás, vagy legeltetés elkerülése.

✓ Vetésforgót kell kialakítani a talaj állapotának javítására

Napjainkban elterjedt az egyszerű vetésforgók alkalmazása, a gazdasági nyomás, a rövid lejáratú szerződések mind arra szorítják a gazdálkodókat, hogy rövid távú döntéseket hozzanak. Ennek eredményeként csökkent az Egyesült Királyságban az élelmiszerek változatossága, több gyomfaj ellen nem tudnak már védekezni és a talajokat megfosztották a tápanyagoktól és a szerves anyagoktól. Ahhoz, hogy ezt a folyamatot megfordítsuk, biztosítani kell azt, hogy a gazdák változatos, hosszú távú vetésforgókat alakíthassanak ki, amire a talajnak is szüksége van.

Mit tehet a gazda?
  • Sok értékes növény nem termeszthető fenntartható módon rövid vetésforgóban, ilyenek pl. a burgonya és a sárgarépa. A problémák elkerülése érdekében ezeknek hosszabb vetésforgót kell kialakítani. Koncentráljon az anyagi szempontokra a teljes vetésforgón át, ne csak éves szinten.
  • Gondosan tervezze meg a vetésforgót, több fajjal és hosszabb visszakerülési idővel. Fektessen nagyobb hangsúlyt a talajvédő, talajépítő növényekre, mint pl. a pillangós köztes kultúrákra.
  • Termesszen eltérő mélységben gyökerező növényfajokat, hogy azok a talaj különböző szintjeinek tápanyagait hasznosítsák.
  • Ha csak lehetséges, iktassanak be ideiglenes legelőt a forgóba, amelyet állatokkal legeltetnek.

Az ökológiai gazdaságok mind a hét módszert alkalmazzák a talajok megmentésére – a talaj jó állapota az ökológiai gyakorlat egyik központi eleme. Mivel az ökológiai gazdaságokban a talajok szervesanyag-tartalma jóval magasabb, mint a szokványosoké, minden gazdaság, amely átáll az ökológai termesztésre, nagyban hozzájárul a kitűzött 20%-os cél eléréséhez. Természetesen az ökológiai gazdaságok támogatásának szerepe is kulcsfontosságú.

Fordította: Nagy Judit
A cikk és fotók forrása:
https://www.soilassociation.org
(Biokultúra 2017/6)

[top]