Illóolajok a gyümölcsösök néhány jelentős kórokozója elleni védelemben

A Budapesti Corvinus Egyetem Növénykórtani Tanszékén majd egy évtizede folynak különböző illóolajok kórokozókra gyakorolt hatásainak vizsgálata. Részben ezen eredmények alapján, részben a külföldi irodalmi hivatkozások alapján tűztük ki célul a fahéj, a kakukkfű és a narancs illóolajainak szabadföldi hatékonyságvizsgálatát több kertészeti kultúra esetében.

Bevezetés

Az kajszi-, az őszibarack és az alma országunkban is a legnagyobb területen termesztett kertészeti kultúrák közé tartoznak. Számos kórokozó által okozott betegség ismert mindegyik növény esetében, így például a csonthéjasok moníliás betegségei, a tafrinás levélfodrosodás, az almafélék ventúriás varasodása, a lisztharmatok valamint a levélfoltosságok. A betegségek jelentős problémát, termésveszteséget okozhatnak egy-egy évjáratban, így ellenük több alkalommal is szükségessé válhat a növényvédő szeres (kémiai) védekezések alkalmazása. A kártétel mértéke, a megfelelő gombaölő szereket alkalmazva, optimális időben, előrejelzésre alapozottan kijuttatva, jelentősen csökkenthető. Napjainkban azonban a növényvédő szerek engedélyezésének és felhasználásának egyre inkább szigorodó folyamata, valamint a peszticidek hatóanyag maradékaitól mentes végtermékek iránti növekvő fogyasztói igények okán szükséges a különböző alternatív, biológiai védekezési lehetőségek kutatása. Ezen okokból kifolyólag a növényvédőszer-mentes védekezési lehetőségek az elmúlt évtizedekben egyre jelentősebbé válnak. Ilyen alternatív védekezési megoldás lehet például a gyógy- és aromanövényekből kinyert illóolajok és egyéb növényi anyagok felhasználása. A nemzetközi irodalomban az illóolajok kórokozókra gyakorolt hatásáról több hivatkozás is megtalálható, azonban ezek elsősorban in vitro, mesterséges körülmények között beállított vizsgálatok eredményeiről számolnak be, amelyek a legtöbb esetben nem adnak reális képet például arról, hogy egy-egy illóolaj hogyan viselkedne szabadföldi növényállományokban. Éppen ezért szükséges a szabadföldi, akár üzemi körülmények között beállított hatékonysági vizsgálatok elvégzése, ezen növényi anyagok gombagátló, fungisztatikus viselkedésének kutatása.

Laboratóriumi vizsgálatok

Az almavarasodás elleni szabadföldi vizsgálatok beállítása előtt laboratóriumi vizsgálatokat végeztünk el, amelynek során a narancs, a kakukkfű és a fahéj illóolajait vizsgáltuk. A Venturia inaequalis kórokozó konídiumait az illóolajokat eltérő koncentrációban (0,001%, 0,01% és 0,1%) tartalmazó víz illetve almalevél főzet alapú szuszpenzióban csíráztattuk. Az illóolajok diszpergálásának elősegítésére a Silwet Star adjuvánst alkalmaztuk. A hatékonyságra a csírázási % alapján következtettünk.

Mindhárom illóolaj a magasabb (0,01 és 0,1%) koncentrációban alkalmazva jelentősen csökkentette a konídiumok csírázási százalékát. A legnagyobb gátló hatást a kakukkfű alkalmazása esetén kaptuk. In vitro körülmények között mindhárom illóolaj hatékonyan gátolta a konídiumok csírázását (1. ábra).

1. ábra | Az illóolajok hatása a Venturia inaequalis kórokozó konídiumainak csírázására
vizes szuszpenzióban (csírázási százalék a kontroll százalékában)

Szabadföldi vizsgálatok

Kajszi, őszibarack és alma ültetvényekben az illóolajokat több ismétlésben, különböző időpontokban, eltérő töménységben, kombinációban valamint külön-külön juttattuk ki (1. táblázat).

Kultúra, év, helyszín	Betegség	Alkalmazott illóolaj	Koncentráció	Fenológia
Kajszi – 2011	moníliás virágelhalás	fahéj, kakukkfű	0,05%, 0,1% (kombináció)	virágzás (3×)
Kajszi – 2013 Lovasberény			0,1% (külön)	virágzás (1×)
Őszibarack – 2011 Sóskút	tafrinás levélfodrosodás	fahéj, kakukkfű	0,1 % (kombináció)	virágzás – gyümölcsnövekedés (5×)
Alma – 2013 Elviramajor	ventúriás varasodás	fahéj, kakukkfű, narancs	0,1 % (külön)	pirosbimbós állapot – gyümölcsfejlődés (8×)

1. táblázat | Szabadföldön elvégzett illóolajos kezelések

Almában a szabadföldi hatásvizsgálatokat az Állami Gyümölcstermesztési Kutatóintézet elviramajori gyümölcsösének fajtagyűjteményében állítottuk be 2013-ban. Az illóolajokkal virágzástól – termésnövekedésig, összesen 8 alkalommal 10-15 naponta, 15 éves karcsú orsó koronaformájú almafákat kezeltünk blokkszerű elrendezésben. Egy ismétlés 3 fát tartalmazott. Az olajok 0,1%-os koncentrációjú szuszpenziójához a Silwet Star-t 0,025%-os töménységben kevertük. Az alkalmazott lémennyiség 600-1000 l/ha volt. Az értékeléseket szabadföldi bonitálással végeztük, amelynek során meghatároztuk a levél- és gyümölcsfertőzés gyakoriságát és mértékét is.

1. kép | Varasodás kezdeti tünete almalevél fonákán

A fertőzöttségi adatokat összevetettük a kezelésben nem, illetve az üzemi kezelésben részesült fákéval. A tavaszi időjárási feltételek kedveztek a betegség kialakulásának. Az értékeléseket levélen és termésen is több időpontban végeztük el és a kezelések között jelentős eltéréseket figyeltünk meg. A fahéj és a kakukkfű minden értékelési időpontban szignifikánsan gátolta a levéltünetek megjelenését (2. ábra), ugyanakkor a fahéj a kései fertőzés ellen már nem volt olyan hatékony. Narancs esetében azt tapasztaltuk, hogy a laboratóriumi erős gátló hatása ellenére nem csökkentette a tünetek megjelenését. A gyümölcsökön kialakult foltok esetében elmondható, hogy csak a fahéj olajával permetezett fákon csökkent a fertőzés gyakorisága. Az utolsó értékelési időpontban egyik olaj sem csökkentette a fertőzés terjedését, éppen ellenkezőleg, a naranccsal kezelt fákon a fertőzés mértéke szignifikánsan magasabb volt a kezeletlen kontroll fákhoz képest.

2. ábra | Az illóolajok ventúriás varasodás elleni hatékonysága levélen (aug. 12.) (p≤0,05)

Őszibarackban a kezeléseket a Sóskút Fruct Kft. csonthéjas fajtagyűjteményében állítottuk be 2011-ben. Ebben a vizsgálatsorozatban a kakukkfű és fahéj illóolajait kombinációban permeteztük ki, összesen 0,1%-os töménységben (0,05% kakukkfű + 0,05% fahéj). A kezeléseket virágzástól – termésfejlődésig végeztük el, összesen 5 alkalommal. Az illóolajok oldékonyságának fokozására a permetléhez itt is a laboratóriumi vizsgálatokra alapozottan, a Silwet Star tapadásfokozót kevertük 0,025%-os töménységben. Az illóolajok hatását három alkalommal is összehasonlítottuk a kezelésben nem részesült fákkal. A kártétel mértékére a fákon megtalálható fertőzött hajtások számából következtettünk. A tafrinás levélfodrosodás kórokozójával fertőzött hajtások száma az illóolajokkal kezelt fákon a kezeletlen fákhoz képest alacsonyabb volt mindegyik értékelési időpontban.

2. kép | Tafrinás őszibarack hajtás

Kajsziban az illóolajok hatását (fahéj, kakukkfű) moníliás virágfertőzés ellen két vegetációban eltérő helyszíneken vizsgáltuk. 2011-ben az őszibarackkal megegyező helyszínen, a Sóskút Fruct Kft. fajtagyűjteményében. Az illóolajokat itt szintén kombinációban permeteztük, azonban két koncentrációt alkalmaztunk (0,05% = 0,025% + 0,025%; 0,1% = 0,05% + 0,05%). Fajtánként két-két fát az illóolajok alacsonyabb-magasabb koncentrációjú szuszpenziójával kezeltünk virágzás idején, összesen három alkalommal (március 30., április 06., április 15.). 2013-ban Lovasberényben egy termő ültetvényben 14 éves Pannonia fajtájú fákat kezeltünk. Ebben az évben az illóolajok önálló hatékonyságát, 0,1%-os koncentrációban értékeltük. A virágzási periódus rövidsége miatt csak egyszer, fővirágzásban (április 17.) volt lehetőségünk permetezni. Az illóolajokat mindkét helyszínen a Silwet Star (0,02%) adjuváns készítmény alkalmazása mellett juttattuk ki. 2011-ben a moníliás virágfertőzés közepes fertőzési szintet ért el. Az illóolajokkal végzett kombinált kezelés hatékonyan visszaszorította a virágfertőzés fellépését a kezeletlen fákhoz képest (3. ábra).

3. ábra | A moníliás virágfertőzés elleni kezelések hatékonysága (Sóskút, 2011) (p≤0,05)

Az illóolaj koncentrációk között hatékonyságban nem mutatkozott szignifikáns különbség. 2013-ban a kezeletlen fákon a fertőzés valamivel alacsonyabb mértékben jelentkezett, de a kezelések itt is jelentősen csökkentették a fertőzés gyakoriságát. Szignifikáns különbséget tapasztaltunk a kezeletlen fák és a fahéj olajával kezelt fák között (4. ábra).

4. ábra | A moníliás virágfertőzés elleni kezelések hatékonysága (Lovasberény, 2013) (p≤0,05)

Következtetés, összefoglalás

A megvizsgált illóolajok közül a fahéj és a kakukkfű hatékonyan gátolta több kórokozó fertőzését szabadföldi kisparcellás körülmények között. A leghatásosabb védelmet a moníliás virágfertőzés ellen kaptuk az olajokat önállóan vagy kombinációban kijuttatva. Az alkalmazott dózisok között hatékonyságban jelentős eltérés nem mutatkozott. Szintén kimagasló eredményt kaptunk a tafrinás levélfodrosodás esetében, az olajokat kombinációban kipermetezve. A szabadföldi körülmények között elért védő hatás, ahogy az várható volt, nem minden esetben volt összhangban a laboratóriumi eredményeinkkel. A fahéj és kakukkfű olajánál tapasztaltakkal ellentétben a laboratóriumban hatékonynak bizonyult narancs olaja levélen nem gátolta, sőt gyümölcsön fokozta az almavarasodás kórokozójának fertőzését. Ennek több oka lehet, valószínűsíthető, hogy a tavasszal tapasztalt csapadékos, hűvös időjárási viszonyok miatt több időpontban és rövidebb permetezési fordulókkal kell kipermetezni az illóolajokat.

Eredményeink hozzájárulhatnak a szintetikus növényvédő szer mentes technológiák kidolgozásához, azonban a szabadföldi hatékonyság igazolásához valamint a hatásmechanizmusok még részletesebb megismerése érdekében további összehasonlító biológiai vizsgálatok elvégzése szükséges.

Köszönetnyilvánítás

A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/1-11-1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

További köszönetünket fejezzük ki a Sóskút Fruct Kft. munkatársainak a kísérleti helyszín biztosításáért valamint a Fejér Megyei Kormányhivatal NTI növénykórtani szakterületén dolgozó munkatársainak a lovasberényi kísérlet elvégzésében nyújtott segítségükért.

Hochbaum Tamás – dr. Nagy Géza
(Biokultúra 2014/1)