,

Jelentősebb szántóföldi zöldségnövények legismertebb betegségeinek előrejelzése

A zöldségnövények betegségeire vonatkoztatott prognózis során is figyelembe kell vennünk, hogy az csak akkor lehet pontos, ha meghatározott betegségre, növényállományra, adott területre és időtartamra szól.

Mindenek előtt tisztázni kell egy adott növénybetegség előrejelzéséhez a következő tényezőket:

  • honnan indul ki a fertőzés és milyen mértékű fertőzésre számíthatunk;
  • hogyan és milyen gyorsan terjed a kórokozó;
  • milyen a termesztett fajta fogékonysága;
  • az adott időjárási tényezők hogyan befolyásolják a kórokozó fertőzési jellemzőit.

Jelen rövid tanulmányban a számos zöldségnövény és az őket megtámadó nagyszámú gombabetegség közül négyre, a paradicsomon jelentős kárt előidéző burgonyavészre, a több zöldségfajt is jelentősen károsító fehér- és szürkepenészre, valamint a számos zöldségnövényt támadó peronoszpóra fajok közül, az előrejelzési szempontból jelentősebben kutatott hagymaperonoszpóra előrejelzését mutatjuk be.

Burgonyavész (Phytophthora infestans)

A Naumova-féle nomogram a burgonyavész inkubációs idejének meghatározásához

1. ábra. A Naumova-féle nomogram a burgonyavész inkubációs idejének meghatározásához

A kórokozó fejlődését döntően az időjárás befolyásolja: optimális a 90% feletti relatív páratartalom és a 18-22°C közötti hőmérséklet. A rajzóspórák csirázásához 3-4 óráig tartó folyamatos nedvességre (folyékony vízre) van szükség. A primér fertőzés meghatározásához fertőzött paradicsomnövényeket vagy fertőzött burgonyagumókat használhatunk. A fertőzött gumókat mélyfekvésű, párás környezetbe ültetjük ki a fogékony fajtával együtt 10-20 m2-es parcellákba. A növényeket május közepétől naponta figyeljük. Amint az első tünetek megjelennek, a parcella növényállományát meg kell semmisíteni. A primer tünetek megjelenése után az egész növényállományban is várható a fertőzés bekövetkezése. A védekezés megkezdéséhez az ún. Beaumont szabályt kell alkalmazni: ha a léghőmérséklet 48 órán keresztül nem süllyed 10°C alá és egyidejűleg a levegő relatív nedvességtartalma sem csökken 75% alá, a fertőzés feltételei bekövetkeznek (a növény már fogékony, a kórokózó rajzóspórái jelen vannak a levegőben, a leveleken minimum 3 órán át nedvesség borítottság van). Ez azt jelenti, hogy a védekezést azonnal meg kell kezdeni. A kezelést mindenképpen a lappangási idő vége előtt kell elvégezni. A lappangási idő hosszára alkalmazható egyszerű módszer a hőmérsékleti értékeken alapuló Naumova-féle nomogram (1. ábra). A lappangási (inkubációs) idő elteltét követően a másodlagos fertőzések tüneteit is észlelhetjük.

Az inkubációs idő hosszának kiszámításához meg kell határozni a fertőzést követő 3 egymás utáni nap átlaghőmérsékletét, valamint a maximális és a minimális hőmérsékletek középértékeit. A nomogram használatához egy külön, átlátszó lapra van szükség, amelyre egymást merőlegesen metsző két vonalat rajzolunk. A lapot úgy helyezzük a nomogramra, hogy a vízszintes vonal bal oldali szára a minimális, míg jobb oldali szára a maximális hőmérsékleti értékre essen. Ezután a lapot bal-jobb irányba addig mozgatjuk, amíg a függőleges vonal felső szára a tényleges, napi átlagos hőmérsékleti értéket mutatja. A függőleges vonal alsó szára ekkor már mutatja az inkubációs idő hosszát napokban. Abban az esetben, ha az első fertőzések kialakulását követően hosszabb időszakon keresztül (július, augusztus) kedvezőek az időjárási feltételek, akkor számolni kell az újabb és újabb fertőzésekkel, az inkubációs idők is teljesen összefolynak. Ilyenkor a folyamatos védekezésre kell berendezkedni.

A modern előrejelzési lehetőségek között számítógépes programokat is találunk. Ezek közül legismertebben a burgonyavész előrejelzésében pl. a PhytoPRE, a NEGFRY és a BLITECAST. A paradicsom esetében a leggyakrabban használt beteg­ségelőrejelző rendszer a TOM-CAST, a CU-FAST és a FAST. Ezek a rendszerek professzionális burgonyavész előrejelző rendszerrel együtt működnek. A betegség elleni védekezések száma évenként 8-14 alkalom, mely az előrejelző rendszerek használatával 15-30%-kal csökkenthető. A paradicsomvész elleni védekezés egyben az egyéb gombabetegségek elleni védekezésben is hatásos.

 

Fehérpenészes rothadás (Sclerotinia sclerotiorum)

A fehérpenészes rothadás a fertőzött növényi maradványokon képződő kitartóképleteken (szkleróciumokon) keresztül éveken át is bekövetkezhet. Szabadföldi körülmények között az apotheciumok fejlődése 10-15°C talajhőmérsékleten a legkedvezőbb. A tömlőspórák szóródása csapadékot vagy magas páratartalmat igényel. A növényi részek fertőzéséhez min. 48 órás folyamatos nedvességborítottság, min. 90% relatív páratartalom, valamint 20-25°C közötti léghőmérséklet szükséges. A fertőzést megelőzően igyekezzünk védekezni. Ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy az ökotermesztésben alkalmazható biológiai védekezésre alkalmas készítmények kizárólag preventíven lehetnek hatékonyak. A gomba azonban 0°C fölött is aktív lehet, így tárolóhelyen is tud terjedni. Ez különösen gyökérzöldségek esetében jelentős. Ebben az esetben a fertőzésmentes növényi anyag betárolása a legfontosabb teendő.

 

Szürkepenészes rothadás (Botrytis cinerea)

A Botrytis cinerea képes fennmaradni a talajban és a növénymaradványokon is. Magas (80% feletti) páratartalom mellett és viszonylag alacsony hőmérsékleten is képesek a spórák szaporodni. A gombának nedvességre van szüksége a csírázáshoz, emellett 15-25°C közötti nedves időjárás jelenti a fertőzéshez az optimális feltételeket. A konídiumokat szél, csapódó víz és mechanikai eszközök szállítják a növényekhez, ahol újabb fertőzést okoznak. A konídiumok leginkább sérüléseken keresztül fertőznek vagy a már elpusztult növényszöveteken telepednek meg elsőként, majd innen fertőzik az egészséges részeket. A kórokozó bejuthat mikrosérüléseken át is, de direkt fertőzésre is képes lehet pl. paprika esetében.

A Botrytis által okozott rothadás fontos az olyan zöldségeknél, amelyeket hetekig vagy hónapokig tárolnak, 0-10°C közötti hőmérsékleten. Ha a fertőzés már bekövetkezett, a gomba képes a 0-35°C közötti hőmérsékleten is növekedni. A fertőzés bekövetkeztéhez a legfontosabb a sebzés és a víz jelenléte, ezért az előrejelzés során e két tényező alapján tudjuk meghatározni a kórokozó fellépési esélyét. Itt se hagyjuk figyelmen kívül, hogy az ökotermesztésben alkalmazható biológiai védekezésre alkalmas szervezetek kizárólag preventíven lehetnek hatékonyak.

 

Hagymaperonoszpóra (Peronospora destruktor)

A fertőzések bekövetkeztéhez a következő információk állnak rendelkezésünkre. Ha a növények felett a léghőmérséklet 4 órán keresztül eléri a 30°C-ot, a gomba nem képes a sporulációra. Alacsonyabb hőmérsékleten a sporulációhoz min. 95% relatív páratartalom és min. 4 mm csapadék szükséges. A fertőzés hőmérsékleti optimuma 13,5°C. A fertőzéshez 98-100% relatív páratartalom vagy folyékony víz jelenléte is szükséges. A meteorológiai adatok alapján kalkulálható fertőzések számát kockázati csoportokba sorolják és az a következők szerint alakul (1. táblázat).

Számított infekciók száma
Fertőzési kockázat
0-10
elhanyagolható
10-50
kicsi
50-80
közepes
80 fölött
nagy

1. táblázat. Meteorológiai adatok alapján kalkulálható fertőzések száma kockázati csoportokba sorolva a hagymaperonoszpóra esetén

A hagymaperonoszpóra előrejelzésére az elmúlt közel 30 évben több modellt fejlesztettek ki (pl. DOWNCAST, ONIMIL, ZWIPERO), ezeket a számítógépes előrejelzésben is használják Nyugat-Európában és Amerikában. A korábbi modellek negatív előrejelzésre alapozva, a védekezés elhagyására adtak előrejelzést. A jelenlegi számítógépes modellek nagy része időjárási adatok (pl. relatív páratartalom, hőmérséklet, levélnedvesség-borítottság, csapadék) mérésén alapul, amely alapján meghatározzák, hogy a fertőzés bekövetkezik-e vagy sem. Ezt követően fertőzési kockázati csoportot határoznak meg és megadják a védekezés lehetséges időpontját.

Dr. Holb Imre
(Biokultúra 2010/6)