Kárpótlás után lett biogazdálkodó
Komáromi János nagydorogi biogazdálkodó kárpótlással szerezte vissza édesapja és nagyszülei birtokát. Jelenleg 60 hektáron gazdálkodik. Két éve van tanúsított bioterménye. Elkötelezett híve a biotermelésnek. Ősei földjén az 1970-es években macskagyökeret és kakukkfüvet termelt fizetéskiegészítésként.
Tolna megyében főként gabonaféleségeket termelnek, a szántóföldjén volt fehér mustár, búza, kukorica, repce, napraforgó. Jelenleg 60 hektárból 17 hektáron lucerna, két hektáron kukorica, 1-1 hektáron a Székelyföldi Bivaly és a Mezőhegyesi lófogú kukorica terem. Azonkívül kölest termeszt 20 hektáron, ebből 14 hektár GK Alba, 3,5 hektár GK Piroska és 3 különböző tájfajta köles nő: 1 hektár Fertődi Piros, 1 hektár Jászberényi tájfajta, fél hektár Tápiószentmártoni tájfajta.
Három munkahelyet járt be: volt keverőüzemi műszakvezető a nagydorogi tápkeverő üzemben, aztán a bíróságon hivatalnok lett, 1988. február 1-vel a saját lábára állt. Szinte teljes egészében mezőgazdasági tevékenységből próbál megélni.
A sikeres növényfajták
– Melyik a legsikeresebb növényfajta, amivel foglalkozik?
– Amit piacra vittem és a várakozásomnak megfelelően el tudtam adni, az a Bánkúti 1201-es búza és annak az egyik fajtakeveréke a legsikeresebb. Az idén magfelszaporítást is vállaltam, az összes termékem közül a búza részaránya 40 százalékos lesz.
– Hogyan tudja megoldani a vetésforgót?
– Három növényféleséget váltogatva termelek. Csak annyi mustárt termesztek, hogy a zöldtrágyavetéséhez elegendő legyen a megtermett mag, a búza és a köles váltják egymást, közte van lucerna, amit négy évig tartok egy helyen.
– Mennyire használja ki a pillangósok vetésforgóba illesztését: főként a betegségmegelőzéseknél vagy esetleg a gyomfertőződés megelőzésénél?
– Az egynyári pillangósoknál komoly problémát jelent a gyomosodás, mivel a biogazdálkodásban nem használunk gyomirtót. Fehérvirágú csillagfürttel próbálkoztam egy 2,5 hektáros területen. Természetesen sikerült a legaszályosabb évet kifognom erre a próbálkozásra és olyan dolgokat tapasztaltam, hogy elképedtem rajta. A fehérvirágú csillagfürt maga mellett szinte dédelgette, babusgatta a gyomokat és nevelte. Ellátta a gyomokat a megfelelő vagy a szükséges nitrogénmennyiséggel, úgy másodlagosan és ő maga meg alig ment valamire.
– Utána milyen növényeket próbált még meg, míg eljutott a mostani vetésszerkezethez?
– Próbálkoztam a repcével a biotermesztésben, de a rovarkártevők miatt ki kellett vegyem a sorból, mert a rovarkártevők elleni védekezés lehetősége nagyon szűkre szabott. A repcéről pedig tudva levő, hogy komoly rovartámadásoknak van kitéve.
– Mik azok a betegségek, amik megjelennek és a vetésforgó hogyan tudja hatásukat mérsékelni? Melyek a leggyakoribb betegségek és hogy védekezik ellenük?
– Természetesen nagy szerepe van a vetésforgónak a betegségek elleni védekezésben, hisz ha monokultúrába visszavetném vagy bárki visszaveti a kukoricát vagy a búzát, akkor azt tapasztalja, hogy a korábban nyomokban fellelt betegségek nagyobb arányában vannak jelen.
Amikor a búzát kiválasztottam, a Bánkúti 1201-est, az nem csak a nagyapám iránti nosztalgia miatt volt, hanem azért, mert a nagyapám korában egyáltalán nem alkalmaztak gombabetegségekre vegyszeres védekezést. Tulajdonképpen legfeljebb vetéskor, hogy ha valamilyen kockázattal számolniuk kellett, akkor maximum rézgáliccal csávázták a vetőmagot. Az volt a jellemző, hogy elvetették és a vetést követően, a tavaszi fogasolás után már csak az volt a dolguk, hogy szemlélgették a területet és a végén learatták. Tehát én ezért választottam, mert azt gondoltam, hogy a Bánkúti 1201-es búza nagyobb ellenálló képességű. Eddig csak a vetésfehérítő támadásával találkoztam, amely kártétele foltokban jelentkezett. Novodoros foltkezeléssel a kártétel kivédhető, vagy pedig a fertőzött pár négyzetméternyi területet egyszerűen kivágtam, hogy ne tudjon a fertőzés tovább terjedni.
Betegségek elleni védekezés
– Amennyiben lát ilyen betegséggócokat, akkor milyen megoldást alkalmaz?
– A biogazdálkodásnak megvannak az engedélyezett védekezéshez használható szerei. Novodort már említettem a vetésfehérítőre. Ezenkívül különösebb tapasztalatom még nincsen, mert nem kellett más ellen védekezni.
– A tápanyag-gazdálkodást miként oldja meg? Tudjuk, hogy a pillangósok megkötik a nitrogént a talajban, de mégis, ha úgy látja, hogy nem kellően ellátott a talaj, akkor mi az, ami még bevált módszer?
– Pillanatnyilag a pillangósokra, illetve a lucernatörésre építek. A pillangós megköti a nitrogént a talajban. Én úgy gondolom, hogy sok minden más tápanyag is a lucernagyökérben megtalálható. Hiszen a lucerna elég mély gyökerű, a szakirodalom szerint 14-16 méteres mélységre is képes lehatolni és az egyéb tápanyagokat ebből a mélységből szintén beépíti a gyökérzetébe. A szakirodalomban megtalálható, hogy a makroelemek vonatkozásában a lucernatörés szinte teljes értékű tápanyagpótlás. A termőföld képes egy termésszintet folytonosan produkálni. Ha megvizsgáljuk az erdők alját, a dűlőutak szélét, az árokpartokat, ott mindig dúsan zöldellő növényzetet talál az ember, anélkül, hogy azt bárki is tápanyagpótlással vagy trágyázással dúsítaná.
Tanácsok biogazdálkodóknak
– Milyen tanácsai lennének a pályakezdő biogazdálkodóknak? Mire figyeljenek?
– Korábban, öt évvel ezelőtt intenzív növénytermesztéssel foglalkoztam, sikerült hektáronként 10 tonna kukoricát termelni. De mellette sikerült komoly adósságállományt felhalmoznom is, amit az aratást vagy a betakarítást követő értékesítésnél alig-alig tudtam kiegyenlíteni az értékesített növényből származó árbevételből.
A leendő biogazdálkodóknak azt tanácsolnám, hogy állítsanak fel egy számvetést. A tanúsított bioterményt azt stabilan, jól el lehet adni a piacon, az idén több mint kétszereséért, mint a konvencionális terményeket.
– Most milyen termésátlagokkal termel?
– Lucernatörésben a Bánkúti 1201-es 2,8 tonnát produkált, a nem lucernatörésben pedig 1,8 tonnát termelt hektáronként.
– Hogyan tudja értékesíteni? Viszik-veszik? Bioként tudja eladni vagy konvencionálisként?
– Az idei termés még magtáron van, tehát még nem adtam el. Alkuban vagyok a leendő vevővel, de még nem fejeztük be az alkut. Tavaly Németországba ment el, 320 euróért adtam el a búza tonnáját. Az idén hasonló ár várható.
– Milyen betegséget észlelt a búzán, és miután felfedezte, hogyan tudott védekezni?
– Gombabetegség a szárrozsda, a levélrozsda és a lisztharmat. Ezek ellen tulajdonképpen engedélyezettek a réz-, illetve a kénalapú permetezőszerek, amelyeket természetesen feltüntettek a biogazdálkodásban használható szerek listáján. De én még ezeket sem használtam. Olyan mértékű betegség nem jelent meg nálam, hogy az számottevő lett volna. A „rettegett” fuzáriumosság a Bánkúti búzánál még soha nem jelentkezett. A vetésforgó nagyon fontos védekezés, és ha a harmadik évben kerül vissza egy kalászos gabona ugyanazon táblára, akkor a talajból induló fertőzésekkel gyakorlatilag már nem kell számolni.
– Mik a jövőbeli tervei?
– Folyamatban van egy beruházás, LEADER-pályázati támogatással. A LEADER-pályázaton megítéltek számomra 10 millió forint összegű támogatást, a saját erőn túl ezt használom fel a termelést segítő gépek beszerzéséhez. A tisztítógép megvan, ezután a tönkölybúza hántolót, a köves malmot, illetve a lisztszitát és a köles hántológépet kellett telepíteni, valamint az ezekhez szükséges eszközöket, a porleválasztókat, meg a frakciószétválasztó, illetve az anyagmozgató berendezéseket szerzem be. Ez olyan stádiumban van, hogy valószínűleg 2014 májusában a próbaüzemet el tudom indítani. A csomagológép segítségével az általam megtermelt gabonaféleségeket konyhakész, illetve félkész állapotban tudom kiszerelni és eladni.
Ilonka Mária
(Biokultúra 2013/6)
