Közvetlenül a hordás és az utolsó pörgetés befejeztével kerülhet sor az atka elleni vegyszer, ill. természetbarát szerrel történő védekezésre, hogy a méhcsalád biztosan és egészségesen készüljön fel az áttelelésre. A méz egyre kiválóbb minősége érdekében elsősorban a szerves savak alkalmazása javasolt az alábbiak figyelembe vételével Olvass tovább

A kártevő atkáknak sok természetes ellensége ismert, ilyenek pl. a virágpoloskák, a katicabogarak, a zöld fátyolkák lárvái, a ragadozó atkák. Közülük a ragadozó atkák azok, amelyek kellő számban felszaporodva ugyanolyan hatékonyak, mint a rovar- és atkaölő szerek. Olvass tovább

A kukoricatermesztés két fontos kártevője a kukoricamoly (Ostrinia nubilalis) és a gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera). Olvass tovább

A biotermesztés során jelentkező kártevők, kórokozók és gyomok elleni védekezés nem tekinthető különálló növényvédelmi technikai elemnek, hanem az a teljes termesztési eljárás szerves része, amit összhangba kell hoznunk más, például gazdaságossági, tápanyagutánpótlási szempontokkal. Olvass tovább

2008 januárjától a meghatározó brit bioszervezet, a Soil Association megtiltotta a mesterséges nanoanyagok használatát minden általa tanúsított ökológiai termékben. A korlátozás elsősorban az egészségvédő és szépségápolási termékekre vonatkozik, de az élelmiszerekre és textíliákra is kiterjed. Olvass tovább

A 2007. évi fagykár nemcsak a gyümölcstermesztőket érintette érzékenyen, hanem a magyar fogyasztókat is. A fogyasztó egyrészt nem a megszokott ízű gyümölcsöket tudta megvásárolni, másrészt a távolabbról (importból) érkezett téli vitaminforráshoz sokkal drágábban jutott hozzá. Olvass tovább

A Bacillus thuringiensis (BT) hatóanyagú készítmények korántsem lehetnek ismeretlenek a biotermesztők számára, hiszen hazánkban is több évtizede vannak forgalomban. Mindezek ellenére a mai napig a BT készítményeket bizonyos homály lengi körül, sőt sok növényvédelmi szakmérnöki oklevéllel rendelkező „szakember” a Bacillus thuringiensis szavak hallatán még mindig valami „hókuszpókusz”-ra, esetleg egy újabb „szenteltvíz” készítményre asszociál. Érdemes ezért áttekinteni ezt a hatóanyagcsoportot és tisztázni számos félreértést. Olvass tovább

Egyik legveszélyesebb, legnagyobb kárt okozó gyomnövényünk a mezei acat (Cirsium arvense L.). Számos más neve közül a legismertebbek az „aszat”, „mácsonya”, „tüske”. Ne gondoljuk azt, hogy mai keletű gyomproblémáról van szó, ugyanis a nagy magyar agrobotanikus – dr. Ujvárosi Miklós professzor – az első országos gyomfelvételezés (1947-1953) idején is a harmadik helyre sorolta a legveszélyesebb gyomnövények sorában.

Olvass tovább

Egy eldugott helyen megbúvó, a Newcastle-i Egyetemhez tartozó gazdaságban nemrég befejezett kutatás eredményei nagyban megváltoztathatják Nagy-Britanniában az emberek étkezési szokásait, valamint az ökológiai termékekről eddig hangoztatott hivatalos álláspontot. Olvass tovább