A biovilág hírei itthon és a nagyvilágban

Vissza nem térítendő, egységköltség alapú átalánytámogatás igényelhető az Agrár-erdészeti rendszerek telepítése, ápolása és fenntartása című, KAP-RD21-RD22-3-26 kódszámú pályázati felhívás keretében a környezeti vagy klímavédelmi célú agrárerdészeti rendszerek telepítésére, ápolására és fenntartására.

Mezővédő fasor vagy erdősáv létesítése esetében tíz többletponttal indul az a kedvezményezett, aki ökológiai gazdálkodást folytat az új támogatási lehetőség az agrár-erdészeti rendszerekhez.  Fás legelő vagy kaszáló létesítése esetében tíz többletponttal indul az a kedvezményezett, aki ökológiai minősítésű állattal rendelkezik. A szempontnak való megfelelést a tanúsító szervezet adatszolgáltatása alapján a Magyar Államkincstár állapítja meg, erről külön igazolást nem kell csatolni a pályázathoz.

 

Ki pályázhat agrár-erdészeti rendszerek esetében?

Mezőgazdasági termelő.

 

Mikor nyújtható be a támogatási kérelem?

  1. benyújtási szakasz: 2026. november 25. – 2026. december 8.
  2. benyújtási szakasz: 2027. január 13. – 2027. január 26.

 

A felhívás keretében támogatási kérelem nyújtható be olyan terület vonatkozásában is, amelyre a 2025. január 1. napjától induló KAP-RD20a-1-24 Ökológiai gazdálkodás támogatása vagy a KAP-RD19a-1-24 Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések elnevezésű felhívás keretében a kedvezményezett támogatási kérelmet nyújtott be.

 

 

  1. célterület – Agrár-erdészeti rendszerek telepítése:

  2. a) Mezővédő fasor telepítése mezőgazdasági művelés alatt álló területen, vagy
  3. b) Több sor fából és cserjéből álló mezővédő erdősáv telepítése szántóterületeken, vagy
  4. c) Fás legelő és kaszáló kialakítása gyepterületeken.

 

A támogatási kérelem az a) – c) tevékenységek közül többre is vonatkozhat, de azonos területen a felhívás keretében az a), b) és c) tevékenységek közül kizárólag egy támogatható. A támogatási kérelemnek ki kell terjednie az 1. célterület szerinti tevékenységhez kapcsolódó ápolási és fenntartási tevékenységre is (2. célterület).

 

  1. célterület – Agrár-erdészeti rendszerek ápolása és fenntartása:

  2. a) Újonnan, az 1. célterület alapján kialakított mezővédő fasor ápolása és fenntartása (7 év ápolási és fenntartási időszak)
  3. b) Újonnan, az 1. célterület alapján kialakított mezővédő erdősáv ápolása és fenntartása (7 év ápolási és fenntartási időszak)
  4. c) Újonnan, az 1. célterület alapján kialakított fás legelő és kaszáló ápolása és fenntartása (7 év ápolási és fenntartási időszak)

 

Fás legelő és kaszáló gyepterületen történő kialakítása estén az alábbi kiegészítő beruházási elemek megvalósítása is támogatható:

  • fedett szárnyék kialakítása,
  • itató kialakítása,
  • gémeskút kialakítása.

 

Mekkora a támogatás?

A támogatási összegek az ország teljes területére egységesen kerültek meghatározásra.

 

1. célterület: Agrár-erdészeti rendszerek telepítése Egységköltség
a) mezővédő fasor telepítése 38 EUR/db
b) mezővédő erdősáv telepítése 12 EUR/folyóméter
c) fás legelő és kaszáló kialakítása 38 EUR/db
Kiegészítő tevékenységek csak a c) esethez:
fedett szárnyék 180 EUR/db
itató 135 EUR/db
gémeskút 297 EUR/db

 

2. célterület: Agrár-erdészeti rendszerek ápolása és fenntartása Egységköltség
a) Újonnan kialakított mezővédő fasor ápolása, fenntartása és kieső mezőgazdasági jövedelem pótlása 4.75 EUR /db/év, amelyből a kieső mezőgazdasági jövedelem pótlása 1,72 EUR/db/év
b) Újonnan kialakított mezővédő erdősáv ápolása, fenntartása és kieső mezőgazdasági jövedelem pótlása 2 EUR /fm/év, amelyből a kieső mezőgazdasági jövedelem pótlása 1,1 EUR/fm/év
c) Újonnan kialakított fás legelők és kaszálók ápolása és fenntartása 3 EUR /db/év

 

Maximálisan adható támogatás: kedvezményezettenként – abban az esetben is, ha a felhívás szerint több támogatási okirat alapján részesül támogatásban – a teljes támogatási időszakra vonatkozóan összesen 250.000 eurónak megfelelő forintösszeg.

 

A támogatás további feltételei a teljes pályázati dokumentációban olvasható:  Agrár-erdészeti rendszerek telepítése, ápolása és fenntartása | Közös Agrárpolitika

Borítókép: Pexels/Vladimir Srajber

 

 

Idén augusztusban már tizenkettedik alkalommal került sor az iskolakert hálózat tagjainak országos találkozójára, ezúttal Gödöllőn.

Az Iskolakertekért Alapítvány által életre hívott hálózat, dinamikusan bővül. Jelenleg 365 tagintézményt számlál. A hálózat tagjai között nem csak iskolák, hanem bölcsődék, óvodák, gyógypedagógiai és egyéb intézmények, valamint határon túli magyar intézmények is megtalálhatók.

Az éves találkozó amellett, hogy lehetőséget biztosít a hálózati tagok személyes találkozására és a környezeti nevelésben alkalmazott eszközeik, módszereik bemutatására, szakmai előadásokkal és gyakorlatias műhelymunkákkal is gazdagítja a résztvevők tudását.

A program során a jelenlévők megismerhették a gödöllői Waldorf iskolában alkalmazott vízmegtartási praktikákat, gyakorlati eszközöket kaptak a közösségi kerttervezéshez, részt vehettek gyümölcsfákat segítő növénytársulások kialakításában, de még a klímaváltozással kapcsolatos megélések megosztására is teret kaptak.

A Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. úgy gondolja, hogy a hálózati tagok munkája – számos kedvező egyéb hatás mellett – nagyban hozzájárul ahhoz is, hogy széles körben válhasson ismertté, érthetővé és megélhetővé az ökológiai szemléletű gazdálkodás mibenléte és a fenntartható módon megtermelt élelmiszerek értéke és magas minősége.

A Biokontroll társadalmi kapcsolatokért felelős munkatársa örömmel adta át az Iskolakertekért Díjat az Iskolakertekért Alapítvány által legkiválóbbnak választott intézmény számára, a Kelenvölgyi Általános Iskolának. Az elismerést az iskola az Iskolaméhészet megvalósításáért érdemelte ki.

A Biokultúra podcastok epizódjai mostantól a biokultura.hu Videótárában is elérhetők (https://www.biokontroll.hu/bio-kisokos/videok/#toggle-id-1), így a korábban megjelent beszélgetésekhez egy helyen, visszakereshető formában lehet hozzáférni.

A podcastok célja, hogy közérthető, mégis szakmai beszélgetéseken keresztül mutassák be az ökológiai gazdálkodás aktuális kérdéseit. Az adásokban szakértők, gyakorló gazdálkodók és a szakterület különböző szereplői osztják meg tapasztalataikat, véleményüket és gyakorlati ismereteiket.

A témák között helyet kapnak többek között a biogazdálkodás mindennapi kihívásai, a növénytermesztés és állattartás kérdései, a természetvédelem, a talaj- és növényvédelem, valamint azok a változások és lehetőségek, amelyek az ökológiai ágazat szereplőit érintik.

A Videótár lehetőséget ad arra, hogy az érdeklődők ne csak az új epizódokat kövessék, hanem a korábbi adások között is böngészhessenek, és később is visszatérhessenek egy-egy számukra fontos témához.

Az új podcastok a jövőben is felkerülnek majd a Videótárba, ezért érdemes rendszeresen visszalátogatni az oldalra.

Keresse a Biokultúra podcastokat a Videótárban, és hallgassa meg a korábbi és új beszélgetéseket!

Ezúton szeretnénk felhívni a tanúsított biotermékek előállítóinak és forgalmazóinak figyelmét a Store Insider és a PPH Media által meghirdetett Minőségi Biotermékek Versenyére, amely a Speciális FMCG Termékek Versenyeinek részeként idén is lehetőséget kínál a kiemelkedő minőségű biotermékek szakmai megmérettetésére. Olvass tovább

A klímaváltozás hatásait ma már mindannyian megtapasztaljuk: egyre gyakoribbak a hőhullámok, a hosszú aszályos időszakok, a vízhiány és a szélsőséges időjárási események. Ezek az élelmiszer-termelésen és a mezőgazdaság jövőjén túl, a természetet és az egészségünket is veszélyeztetik.

Egy alkotmánybírósági döntés értelmében az Országgyűlésnek új klímatörvényt kell megalkotnia, mivel a korábbit nem találták alkalmasnak az ország és a jövő generációjának védelmére.

Közel 200 civil szervezet – köztük tulajdonosunk, a Magyar Biokultúra Szövetség – szakértői közösen dolgozta ki egy új, átfogó és számonkérhető klímatörvény szakmai tervezetét. A javaslat célja, hogy Magyarország felkészültebben reagáljon a klímaváltozás hatásaira, miközben hatékony intézkedésekkel járuljon hozzá az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez és természeti erőforrásaink megóvásához. A tervezet kiemelten foglalkozik többek között a vízkészletek, a termőföldek, a biológiai sokféleség és az élelmiszer-biztonság védelmével.

A kezdeményezés részeként békés kiállásra várják mindazokat, akik fontosnak tartják, hogy Magyarországnak korszerű, a klímaváltozás kihívásaira valódi válaszokat adó klímatörvénye legyen.

Időpont: 2026. július 10. (péntek) 17:00 és 19:00 óra között

Helyszín: Budapest, Városliget – Napozórét

A program részeként civil és ifjúsági szervezetek mutatkoznak be, szakértői beszélgetésekre kerül sor, majd 18:30-kor közös ernyőnyitási akcióval hívják fel a figyelmet arra, hogy egy jó klímatörvénynek ugyanúgy védelmet kell nyújtania az emberek és a természet számára, mint egy ernyőnek a szélsőséges időjárás ellen.

A szervezők azt kérik az Országgyűléstől, hogy 2026. november 9-ig – az ENSZ 2026-os klímacsúcsának kezdetéig – fogadjon el egy olyan új klímatörvényt, amely a civil szervezetek által kidolgozott szakmai javaslatokra épül.

A részvétel ingyenes. A közös ernyőnyitási akcióhoz előzetes regisztráció szükséges.

További információk az eseményről és az új klímatörvény kezdeményezésről:
https://ujklimatorveny.hu/nyissunk-ernyot-a-jovoert-bekes-kiallas-az-uj-klimatorvenyert/

A Greenpeace Magyarország, a Magyar Biokultúra Szövetség és a Magyar Természetvédők Szövetsége szerint a magyar kormánynak egyértelműen ki kell állnia a GMO-mentes mezőgazdaság mellett, és szükség esetén az Európai Unió Bíróságához kell fordulnia az új GMO-kra vonatkozó uniós szabályozás miatt.

A Tisza EP-képviselői tegnap olyan szavazatokat adtak le az Európai Parlamentben, amelyekkel hozzájárultak az új génkezelési technikákkal előállított növényekről szóló uniós rendelet elfogadásához. A többi jelen lévő magyar EP-képviselő a GMO-mentes magyar álláspontot képviselte.

A helyzet azért különösen súlyos, mert Magyarországon több mint húsz éve politikai konszenzus van a GMO-mentes mezőgazdaság védelméről. Ez nemcsak szakpolitikai vállalás: az alkotmány is rögzíti, hogy Magyarország a testi és lelki egészséghez való jog érvényesülését többek között a genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdaság biztosításával segíti elő.

Az Európai Parlamentben tegnap nem egy hagyományos végszavazás zajlott. A képviselők második olvasatban a módosító indítványokról döntöttek, köztük arról is, hogy az EP utasítsa el a Tanács álláspontját. Mivel a módosítók nem kaptak többséget, a Parlament változtatás nélkül jóváhagyta az új GMO-król szóló rendeletet. A Tisza képviselői nem támogatták az elutasítást, és nem szavazták meg azokat a módosítókat sem, amelyek erősebb garanciákat építhettek volna a szabályozásba.

Az elfogadott rendelet az új génkezelési technikákkal előállított növények jelentős részét kivonja a jelenlegi uniós GMO-szabályozás több alapvető eleme alól. A jövőben ezeknél nem lenne szükség a mostanihoz hasonló engedélyezésre, gyengülnének a nyomonkövetési és jelölési követelmények, és a fogyasztók sok esetben nem tudhatnák, ha új génmódosítási technikával előállított élelmiszer kerül eléjük.

A három szervezet szerint ez ellentétes az elővigyázatosság elvével, a fogyasztók tájékoztatáshoz való jogával, valamint az ökológiai és GMO-mentes gazdálkodók érdekeivel. Különösen aggasztó, hogy az új szabályozás tovább erősítheti a nagy agrár-biotechnológiai vállalatok és vetőmagcégek piaci pozícióit, miközben a gazdák és a fogyasztók mozgástere szűkülhet.

A szervezetek szerint az EP-szavazás után a magyar kormánynak haladéktalanul lépnie kell. Arra kérik a miniszterelnököt és a kormányt, hogy egyértelműsítsék: Magyarország továbbra is kiáll a GMO-mentes mezőgazdaság, a fogyasztók tájékoztatáshoz való joga és az elővigyázatosság elve mellett.

A három szervezet azt is kéri, hogy Magyarország más ellenző tagállamokkal közösen forduljon az Európai Unió Bíróságához a rendelet megsemmisítése érdekében. Erre a hatályba lépést követően csak rövid idő áll majd rendelkezésre, ezért a szükséges jogi és diplomáciai előkészítést azonnal meg kell kezdeni.

Közel kétszázezren küldtek már e-mailt európai parlamenti képviselőknek azért, hogy megállítsák az új géntechnológiával előállított termékek (NGT-k) deregulációját a közelgő parlamenti szavazások előtt. Olvass tovább

Az Európai Szabadalmi Hivatal (ESZH) egy közelmúltbeli döntése ismét ráirányította a figyelmet a növényekre és genetikai tulajdonságokra vonatkozó szabadalmak kérdésére. Olvass tovább

Az Agroturizmusra fel! roadshow első állomását 2026. május 5-én rendezték meg Noszvajon. Olvass tovább