2016 nov 07

A kávé világnapjának margójára

0 Comment

Október elsején volt a kávé világnapja. A kávéfogyasztók szerte a világban egyre magasabb elvárásokat támasztanak a kávé termesztésével és elkészítésével kapcsolatban. A földgolyó 70 országában, több mint 10 millió hektáron termesztenek kávét, a gazdálkodás módja azonban nagyon különbözhet egymástól. A Naturland előírásainak megfelelően jelölt kávét például a származási helyhez leginkább alkalmazkodó termesztési rendszerben állítják elő, a környezet- és klímavédelmi szempontok messzemenő figyelembe vételével.

Kávét alapvetően kétféle módszerrel lehet előállítani: monokultúrában, valamint ún. agrár-erdészeti rendszerben. A Naturland előírásrendszere a kávétermesztés kérdésében sokkal szigorúbb, mint az EU ökológiai gazdálkodásra vonatkozó szabályai, mert megköveteli, hogy a kávét az adott termőhelynek leginkább megfelelően, agrár-erdészeti rendszerben, a fák árnyékában termesszék meg.

Ez a termesztési rendszer a leginkább fenntartható a kávétermesztésben alkalmazott módszerek között és számos gazdasági valamint ökológiai előnye van. Az ilyen termesztési mód sokrétű környezetvédelmi hatással jár: védi a talajt az eróziótól, hozzájárul a vízgyűjtő területek védelméhez, pufferként szolgál a szélsőséges klimatikus viszonyok esetében. Ráadásul a legtöbb kávétermesztő terület olyan vidékeken terül el, ahol jelentős a fajok sokfélesége, emiatt különös jelentősége van a biodiverzitás megőrzésének. Számos tudományos tanulmány igazolja, hogy azokon a kávéültetvényeken, amelyek lombos fák árnyékában helyezkednek el, jelentősen magasabb a növény- és állatfajok száma. A világ szén-dioxid kibocsátásának 20%-a a trópusi esőerdők megsemmisítéséből ered.

Ezzel szemben a természetközeli, agrár-erdészeti rendszerben történő kávétermesztés hozzájárul a trópusi erdők megőrzéséhez. Tudományos kutatások azt is megerősítették, hogy az ilyen rendszerben történő ökológiai kávétermesztés esetében az ültetvények hektáronként egy tonnával több szén-dioxidot kötnek meg, mint az egyéb termesztési módszerek esetében. Ez növeli a talajok humusztartalmát. Az ilyen ültetvények jobban képesek alkalmazkodni a klímaváltozáshoz is, amely napjainkban egyre nagyobb jelentőséggel bír. Ráadásul a sokféle hasznosítható fafaj és egyéb növény (pl. banán, mangó, avokádó, tűzifa, gyógynövények) hozzájárul a kínált termékek sokféleségéhez, így kiegészítő bevételi forrást jelent és nagyobb gazdasági stabilitást nyújt a gazdálkodó számára.

www.naturland.de
(Biokultúra 2016/4-5)

[top]