2018 máj 28

Kórokozók elleni perspektivikus védekezés lehetőségei az ökológiai gazdálkodásban

Nincs hozzászólás

Prof. Dr. Kövics György a tavalyi XXIX. Biokultúra Tudományos Napon elhangzott előadását közöljük le.

Milyen kártételre számíthatunk a növénytermelés, kertészkedés során?

Az állati kártevők a megtermelhető termény elvesztésének 12, a betegségek ugyancsak kb. 12, a gyomnövények pedig mintegy 9-10%-áért felelősek. Ezen károsítások miatt a megtermelhető terménynek tehát legalább 1/3-a (40%-a) is elvész, mindez a növényvédelmi tevékenység ellenére (1. ábra).

1. ábra | Lehetséges veszteségek és a realizálható (elvi) termés különböző gazdálkodási feltételek esetén

A termelést csökkentő tényezők (Veszteség okok) az „Elvi termés I” növényvédelem nélkül rendkívül alacsony, a növényvédelemmel (CP = növényvédelmi hatás), ebben a peszticidek használatát is beszámítva (P = Peszticid hatás) elszenvedik az ⅓-nyi (vagy nagyobb) veszteségeket. Amennyiben az ökológiai termesztés gyakorlatát követjük, tehát szintetikus növényvédő szert csak erősen korlátozott választékból és alacsony kezelés-számmal alkalmazunk, s helyette előnyben részesítjük a természetes növényvédő anyagokat (növényi levek, mikrobiológiai készítmények, ökológiai termelésben engedélyezett készítmények (jelenleg 110 ilyen van: https://novenyvedoszer.nebih.gov.hu/Engedelykereso/kereso), valamint az agrotechnikában (mechanikai gyomszabályozás, optimális tápanyagellátás stb.), a fajták rezisztencia-tulajdonságaiban megtestesülő ökogazdálkodói lehetőségeket, akkor egy köztes nagyságú veszteség, egy mérsékeltebb terméshozam (Elvi termés II”) érhető el a tradicionális vegyszeres növényvédelmű termesztés hozamainál. Ez, valamint a nagyobb élőmunka-ráfordítás idézi elő az ökológiai termékek magasabb árfekvését.

Mi lesz a megtermelt terményünkkel?

A tárolás (raktározás, szállítás) során a megtermelt termény mintegy további 10-20 (akár még 30%-a is) elvész: elrothad, megeszik a raktári kártevők stb. Mindent összevetve: a növényi termékek 40-50 (60)%-a is veszendőbe megy!

Milyen további veszteség jöhet még?

A fogyasztói társadalom luxusfogyasztása újabb veszteségek forrása: a megvásárolt élelmiszer nem hasznosul, mert a zöldség-gyümölcs, húsárunak lejár a szavatossága; a hűtőben megromlik; a gyümölcs „ráncos lesz”; a pékáru megszárad; vagy „Mégsem kívánom, hiába vettem meg!” stb. Ezen veszteség Angliában a megvásárolt élelmiszer-mennyiség 60%-a, Magyarországon (becslések szerint) 40%-a!

Növényvédelem az ökogazdaságban

Növényvédelem = permetezés? Nem! Fontos, de nem „mindenható”! Csak a laikus kérdez így: „Ugyan mivel permetezzek?” Emellett tudnia kell, hogy amikor eltervezi a növényi sorrendet (vetésváltás); tarlót hánt, szánt, boronál (minőségi munkával!); metsz, fát tisztogat, sebeket ken; kiválasztja a (pl. szárazságnak, betegségnek ellenálló vagy piacos) fajtát; megválasztja a tő- és sortávolságot, a sorok tájolását – már növényvédelmet folytat!

Tévhit: a növényvédelem és biogazdálkodás szöges ellentétben állna egymással! Az ellenkezője az igaz: az ökológiai növénytermesztés/kertészet nem más, mint a növényvédelem kifinomultabban alkalmazott, magasabb rendű formája! Miért? A jó biotermesztő csak a növényvédelemben jártas, megalapozott tudású szakember lehet! Mi kell ehhez? A helyes és gyors diagnózis készsége; a károsítók biológiájának alapos ismerete; az összefüggések meg- és felismerése.

Az ökológiai termelésben használható fontosabb növényvédő szerek

✓ Réztartalmú anyagok. A baktériumos és gombás betegségek ellen réztartalmú szerek használhatók – a lisztharmatok kivételével. Az IFOAM és Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. szerint 6 kg/ha/év fémréz kijuttatása megengedett, egyes európai szervek ettől kevesebb mennyiségben maximálták a felhasználhatóságot. Hatóanyagai a rézgálic vagy rézszulfát (bázikus réz /II/ szulfát hatóanyag, bordói lé); a tribázikus rézszulfát; rézhidroxid; rézoxiklorid; rézoxid; egyéb réztartalmúak: pl. Rézkén 650 FW (bordói lé + kén), Vegesol (réz + olaj).

✓ Az első gombaölő szer története. 1878-ban hurcolták be Európába a szőlő peronoszpóra (Plasmopara viticola) kórokozóját az USA-ból a filoxéra-rezisztens alanyok (Vitis riparia, V. rupestris) vesszői közötti levelekben „megbújt” fertőző anyaggal. 1882-ben Alexis Millardet megfigyelte, hogy a rézgálic (kékkő) oldat hatékony a peronoszpóra ellen, ezt a maradék szőlőt dézsmáló gyermekek elriasztására Bordeaux-környéki szőlősgazdák (az elrettentő színben és az ismert hashajtó hatásban bízva) juttatták ki. 1885-ben a bordói lét – számos kísérlet végzését követően – Millardet szabadalmaztatta, amely kékes-fehér színű, mésszel közömbösített rézszulfát oldat.

✓ Mire jelent még gyógyírt a rézgálic? A búza növénynek évezredeken át igen súlyos betegségei voltak a kőüszögök (zsírosüszög, büdösüszög). Prévost (1807) már jóval korábban megállapította, hogy a rézgálicnak üszögspóra ölő hatása van, 1859-ben Kühn kísérletei alapján már ismert volt, hogy a kőüszög rézgálicos csávázással leküzdhető. Ezek nyomán Lihart György és munkatársa, Mezey Gyula a Mezőgazdasági Szemle 1885. évi 3. sz., az 1887. évi 5. és az 1889. évi 7. számában közölték tapasztalataikat a „Linhart-féle kosaras csávázás”-ról a kőüszögök (Tilletia spp.) ellen. Mára a betegség „elfeledetté” vált, amely ellen a védelem – a vetőmag Linhart-féle kosaras csávázása óta – egyéb vegyi anyagú gombaölőszeres csávázással megoldottá vált az elmúlt fél évszázadban.

✓ A bordói lé házi készítése. 100 liter 2%-os bordói léhez 50 liter vízben + 2 kg rézgálicot vászonzacskóban bele téve kell feloldani (fa vagy műanyag hordóban). Egy másik hordóban 50 l víz + kevés vízben oldott égetett meszet kell elkevernünk csomómentesen. A rézgálic oldatot adjuk a mésztejhez, folyamatos keverés mellett (és nem fordítva, a kicsapódás elkerülésére: „A rezesbanda megy a meszes gödörbe!”).

✓ Mivel csávázhatunk ma az ökogazdaságban? A legtöbb kémiai csávázószer használata nem megengedett, kivéve, ha a kezelés a növényvédelmi hatóság előírására történik. Alapesetben csávázásra is csak a 889/2009 EK rendelet II. mellékletében felsorolt hatóanyagok használhatók. Az engedélyezett növényvédő szerek között van több, csávázásra is használható anyag, közöttük két mikrobiológiai készítmény is: a zöldségfélék, dísznövények, paprika- és dinnye palántadőlése és fuzáriumos fertőzése ellen, illetve repce, mustár, olajretek, uborka csírakori betegségei ellen. Alkalmazhatók még a későbbiekben tárgyalt „Magcsávázó levek” is.

✓ A kén felhasználása. A kén (Sulphur) a természetben elemi állapotban is előfordul pl. vulkángőzökben. Fontosabb vegyületei – a természetben megtalálható – szulfátok és a szulfidok. A ként már az ősidőkben ismerték az emberek, gondoljunk Szodoma és Gomorra katasztrófájára. Isten megelégelte az emberek bűnös életvitelét, ezért tűz- és kénesőt bocsátott rájuk, porig égetve mindent (I. Mózes 19:24-25). Ezen városok nevei a megátalkodott bűn, míg bukásuk Isten haragjának közmondásszerű szinonimájává váltak.

✓ Kéntartalmú készítmények. Lisztharmat betegségek ellen használhatók, de levélatka-gyérítő mellékhatással is rendelkeznek. A kén 10°C léghőmérséklet alatt hatástalan, 25-28°C felett viszont perzselhet. Ugyanakkor 0,2% feletti koncentrációban károsítja a ragadozó poloskákat, ragadozó atkákat, katicabogarakat! Kéntartalmú termékek: a Thiovit Jet, Ventilált kénpor, Sulfur 800 stb. (1. táblázat).

Az olaj- és kéntartalmúak részben a télvégi lemosó permetezésre használhatók (rovar- és gombaölő hatás), részben a vegetációs időszakban állománykezelésre is alkalmasak pl. az Agrilkén, Thiosol, Vektafid S.

✓ A káliszappan. Felhasználható a szőlőben lisztharmat (Erysiphe necator) és szürkepenész (Botrytis cinerea) ellen, de vízlágyításra, valamint tapadásfokozóként (pl. Bio-sect, Biosol káliszappan) gomba- és rovarölő szerek megtapadásának javítására, valamint az élő károsítók (pl. levéltetvek, atkák, levélbolhák) fizikai távoltartására és eltávolítására szolgál.

Csak tiszta kenőszappant használjunk! 3%-nál nagyobb koncentrációban a permetlé perzsel.

Tiosol (29% kalcium poliszulfid)
Kultúra Károsító Dózis
(cc.)
Permetlé mennyiség (l/ha) M.v.i. (nap) E.v.i.
(nap)
kalászosok (őszi búza, tönkölybúza, durumbúza, rozs, árpa, zab) levéltetvek, tripszek 1-3% 300-400 0 nk
gyökér- és gumósnövények, cukorrépa, csicsóka lisztharmat, levéltetvek 1-2% 500-600 0 nk
olajos magvúak (napraforgó, repce, szója, olajlen, mustár, étkezési mák, olajtök) lisztharmat, levéltetvek, atkák, tripszek 1-2% 300-600 0 nk
hüvelyesek (borsó, szója, lencse, lóbab, csillagfürt, csicseri borsó, szegletes lednek, földimogyoró) lisztharmatfélék, gyenge takácsatka fertőzések 3,0-5,0 300-600 0 nk
héjasok (mogyoró) lisztharmat, atkák 1-2% 800-1000 0 nk
zöldségfélék (paradicsom, paprika, uborka, görögdinnye, sárgadinnye, spárgatök, cukkíni, csillagtök, zöldborsó, sárgarépa, petrezselyem, pasztinák, cékla, torma, káposzta, karfiol) lisztharmat, levéltetvek, atkák, tripszek 1-2% 300-1000 0 nk
gyógy- és fűszernövények lisztharmat, levéltetvek, atkák 1-2% 300-600 0 nk

 

Thiovit Jet (80% kén)
Kultúra Károsító Dózis
(kg/ha)
Permetlé mennyiség (l/ha) M.v.i. (nap) E.v.i.
(nap)
napraforgó, olajrepce, szója, olajlen, mustár, étkezési mák, olajtök, olajretek, rostlen lisztharmatfélék,
gyenge takácsatka fertőzések
3,0-5,0 300-1000 0 nk
komló
cirok
dohány
lisztharmatfélék,
gyenge takácsatka fertőzések
3,0-5,0 1000-2000
300-500
400-600
0 nk
lucerna, vörös here, baltacím, takarmányrépa, takarmánytök, borsó, szója, lencse, lóbab, csillagfürt, csicseri borsó, szegletes lednek, földimogyoró lisztharmatfélék,
gyenge takácsatka fertőzések
3,0-5,0 400-600
300-600
0 nk
dísz-, gyógy- és fűszernövények lisztharmatfélék,
gyenge takácsatka fertőzések
3,0-5,0 300-600 0 nk
1. táblázat | A kéntartalmú készítmények javasolt alkalmazása az ökológiai gazdálkodásban

Biopeszticidek (mikrobiológiai készítmények) az ökogazdaságban

Általában a biopeszticidek kevésbé toxikusak, inkább célspecifikusak és/vagy gyorsabban elbomlanak a hagyományos peszticidekkel összevetve. Mindezen tulajdonságok hozzájárulnak ahhoz az elképzeléshez, hogy a biopeszticidek alkalmazása kevésbé szennyező, mint néhány hagyományos kémiai peszticid. Egyik hátránya azonban, hogy a biopeszticidek használójának nagyobb ismeretanyagra van szüksége, mivel a biopeszticidek célszervezeti jóval korlátozottabbak, mint a kémiai anyagoké.

Biopeszticidek növénykórokozó baktériumok ellen

Az első biológiai készítményt 1972-ben New és Kerr dolgozták ki az Agrobacterium tumefaciens (gyökérgolyva) ellen: az Agrobacterium radiobacter K-84 törzsének felhasználásával. Az agrocin 84 bakteriocin (= baktérium termelte méreganyag egy másik baktérium ellen) termelésén keresztül hat. Hatása azonban korlátozott: elsősorban mag-, csíranövény, faiskolai anyag (elsősorban csonthéjasok) gyökérkezelésére javasolják. Egyes növénycsoportoknál (pl. szamócában) hatástalanságáról számoltak be. Nálunk nem forgalmazott termék.

✓ Tűzelhalás ellen antagonista baktériummal. A növényvédelem – kísérleti jelleggel – biológiai védelmi ágensként próbálkozott a Pantoea agglomerans-szal a tűzelhalás (Erwinia amylovora) kórokozója ellen, valamint a paprika és paradicsom baktériumos varasodásával (Xanthomonas axonopodis pv. vesicatoria) szemben.

Minthogy humán gyengültségi kórokozóként is említik, a növényvédelmi célú alkalmazhatósága megkérdőjelezetté vált annak ellenére, hogy egy svájci kutatócsoport megállapította, hogy a kórházi Pantoea baktériumok meghatározása téves volt, tehát nem ugyanazon mikrobáról van szó!

✓ Biológiai védelem bakteriofágokkal. A bakteriofágok (röviden fágok) a baktériumokat fertőző vírusok, melyek az antibiotikumok utódai lehetnek. A fág vírus sokszorozódása során a baktérium sejtek felbomlanak (lízis) és elpusztulnak. A bakteriofágok örökítő anyagának a baktériumba befecskendezéséhez a fág farok része összehúzódik, a parazitizmust jelentő örökítő anyagot a baktériumba injektálja és az ily módon elpusztul. Bakteriofágok az Erwinia spp., Xanthomonas spp., Ralstonia solanacearum, Pseudomonas spp., a Streptomyces scabies, valamint az Agrobacterium tumefaciens ellen ismertek. A gyakorlati alkalmazásuk bevezetése kapcsán megoldandó feladat, hogy a fágoknak a természetes környezetben való fertőzőképesség-megőrzését növeljék (UV-védő anyagok alkalmazása, rézérzékenység csökkentése), továbbá a célszervezeteknél a fágellenes rezisztencia leküzdése.

Jelenleg két engedélyezett fágterápiás növényvédelmi célú készítmény van forgalomban: az AgriPhage (USA) a Xanthomonas axonopodis pv. , illetve a Pseudomonas syringae pv. tomato ellen.

A másik, az Erwiphage magyar termék, 2012-ben ideiglenes engedéllyel került forgalomba, mely az Erwinia amylovora elleni védekezésre mintegy 75% hatékonysággal alkalmazható.

A három különböző bakteriofágot tartalmazó Erwiphage Forte 2016-tól ideiglenes felhasználási engedéllyel rendelkezik az almatermésű kultúrákban. A közel 80%-os védelmet a virágzás ideje alatt 3 kezeléssel lehet biztosítani.

Biopeszticidek növénykórokozó gomba­betegségek ellen

A Paraphaeosphaeria minitans (2014) gomba (régebbi, szinonim nevei: Coniothyrium minitans, Paraconiothyrium minitans). Mikoparazita vagy hiperparazita gomba, azaz valamely növénybetegséget okozó gomba kórokozón élősködik. Kitartó gombaképleteket (szkleróciumokat) parazitál: pl. Sclerotinia, Botryotinia, Claviceps fajok esetében. Felhasználható fejes­salátában, kabakosokban. A biopreparátumok régebben KONI, ÖKO-NI WG, legújabban pedig Contans WG néven forgalmazottak: fehérpenész (Sclerotinia sclerotiorum) ellen javallottak. A termék a hiperparazita gomba spóráit és hifáit tartalmazza. A Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. által a biotermesztésben is engedélyezett termék, egyben biológiai termésnövelő készítmény a repce, napraforgó és több más növény termesztésében.

A Streptomyces griseoviridis tartalmú mikrobiológiai készítmény a Mycostop: Fusarium spp., továbbá más talajgombák, illetve palántadőlés ellen alkalmazható.

A Trichoderma harzianum (Trichomax) és a Trichoderma asperellum törzsek készítményei (Trifender Cell, T. Pro, T. WP) a talajélet serkentésére, talajkondicionálásra, tarlómaradványok lebontására kaptak engedélyt.

Az Aureobasidium pullulans élesztőszerű mikroszkópikus gomba mikrobiológiai preparátumát a Boni Protectet az alma tárolási betegségei; a Botectort a szőlő szürkerothadása ellen; a Blossom Protectet pedig a tűzelhalás kórokozója, az Erwinia amylovora ellen alkalmazzák. Ez utóbbit permetezéssel kell kijuttatni az éppen kinyílt virágokra. Az első kezelést 10% kinyílt virág esetén kell elvégezni, majd 40, 70 és esetleg 90%-nál a kezeléseket meg kell ismételni. A kijuttatott és megtelepedett antagonista gombák stabilan helyben maradnak, a csapadék sem mossa le azokat. A négy kezelésre különösen elhúzódó virágzás és folyamatos fertőzés veszély esetén van szükség. Érzékeny fajtákon (pl. Golden fajtakör) a késői alkalmazás perzselést okozhat.

A gomba gyorsan felszaporodva beborítja a virág teljes felületét, a bibét továbbá a porzókat, és megtelepedik ott. Az Erwinia baktérium így nem talál alkalmas felszínt a megtelepedésre, felszaporodásra és a virágba hatolásra. Emellett az Aureobasidium pullulans 3,5-4-es értékre állítja be a virágfelszín pH-ját, míg az Erwinia szaporodásához 5-5,7-es pH szükséges.

A Polyversum készítmény repce, mustár és az olajretek növényeknél szárrák (Phoma lingam), becőrontó betegségek (Alternaria spp.), fehér- és szürkepenész (Sclerotinia sclerotiorum, Botrytis cinerea) ellen; az uborkában peronoszpóra (Pseudoperonospora cubensis), fuzáriumos hervadás (Fusarium oxysporum f. sp. cucumerinum), Alternaria károsítása ellen alkalmazható.

Csírakori betegségek ellen 2 kg/t vetőmag dózisban csávázására is alkalmazható. A Pythium oligandrum hiperparazita gomba a Rhizoctonia solani és a burgonyavész kórokozójának (Phytophthora infestans) hifáit is parazitálja, azokra rátekeredik és tápanyagait elvonja.

Növényi levek

Az allelopátia. A természetes növénytársulásokban megtalálhatók olyan fajok, amelyek természetes vegyi összetételüknek megfelelően más fajokat (vírusok, egyéb kórokozók, gyomnövények) képesek visszaszorítani. A jelenség az ún. allelopátia, ami azt jelenti, hogy egyes növények a környezetükbe olyan kémiai anyagokat (allelokemikáliákat) bocsátanak ki, melyek hatással vannak más élőlények (pl. a gyomnövények) életfolyamataira, csírázására, növekedésére, fejlődésére. Az allelokemikáliák minden növényi részben jelen vannak, így megtalálhatók a szárakban, a levelekben, a gyökerekben, hagymákban, virágokban, a termésekben és a magvakban is. Az ún. növényi levelek hatása jórészt az allelopátia jelenségén alapul. A fitoncidok egyes növényekben a fertőzés létrejötte nélkül is megtalálható antimikrobiális anyagok. Az allelokemikáliák, fitoncidok hordozói a cickafark (Achillea millefolium), ami gombás betegségek ellen; a csalán- és a zsurlólé gombás betegségek, klorózis ellen ajánlottak. A fokhagyma az atkák, levéltetvek és a gombás betegségek ellen jó; a kamillafőzet pedig az egészséges növényi növekedést segíti elő, továbbá a gyökérbetegségek ellen is hatékony lehet. A réti lórom (Rumex obtusifolius) gyökérkivonata uborka és almafa lisztharmat ellen ajánlható. A tormalevél virág- és gyümölcsmonília ellen, palántadőlés, paradicsom baktériumos betegségei ellen. A tölgyfakéreg főzet gombás betegségek ellen; a vöröshagyma héj, hagymalevél pedig gombás betegségek és atkák ellen ajánlható. A mezei zsurló (Equisetum arvense) a növények epidermiszét erősíti, továbbá a tavaszi lemosópermetezésre és vegetációs időben is alkalmazható különböző gombás betegségek ellen. Figyelem! A mocsári zsurló (E. palustre) azonban mérgező!

Ü Magcsávázó levek. 1-2 cm3/1 liter víz oldatai: a fokhagyma baktériumos és gombás betegségek ellen; a torma rizóma csírakori betegségek ellen; a mezei zsurló gabonafélék és más növények csíranövénykori betegségei ellen; a nátronlúg (NaOH) 1-1,5%-os oldatában 10 perces áztatással, majd szárítással a paprika, paradicsom maggal terjedő vírusai ellen nyújt hatékony védelmet.

Egyéb segédanyagok az ökogazdál­kodók betegégek elleni védelméhez

✓ Fasebkezelők. Fadoktor (perubalzsam + ichtiol + glicerin), Bio­cera (zsír + viasz + gyanta + olaj + alkohol), Fabalzsam (peru­­balzsam + ichtiol), Florasca (huminsav + gyógynövénykivonat) a biokertész metszési munkálataihoz kapcsolódik: a nagyobb metszési felületeket a sebkezelők valamelyikével kell ecsetelni, hogy a kórokozó baktériumok, gombák ne telepedhessenek meg.

✓ Kőzetőrlemények, kőporok. Magas nyomelem tartalmúak (pl. alginit, bazalt, dolomit, kvarcliszt, mészkőőrlemény, zeolit) és porozószerként javallottak gombás betegségek ellen. Hatásuk alapja, hogy a levélfelületen megnő (a lúgosabb tartomány felé) a pH-érték, amely a gomba kórokozók számára általában kedvezőtlen.

 Denaturált szesz. 1-3% + 2% káliszappan (tapadó­anyagként) használható a metszőolló fertőtlenítésre a tűzelhalás kórokozója (Erwinia amylovora) ellen. A szódabikarbóna 2%-os oldatban alkalmazható a lisztharmatok visszaszorítására. A vízüveg (nátrium-szilikát) erősíti a növény bőrszövetét, ezzel akadályozza a gomba-spórák behatolását. Ajánlott télvégi permetezéshez 1-2%-ban a levélfoltosodások megelőzésére; továbbá nyáron a gombabetegségek megelőzésére szőlőben és gyümölcsösben.

További lehetőségek a betegségek elleni védelemben az ökogazda számára

A betegség kialakulásának elkerülése. A termelők (nem csak az ökogazda) számos tevékenysége segíti a betegség elkerülését a gazdanövény és a kórokozó szétválasztásával: térbeli és időbeli izoláció (káros növényszomszédság kerülése; vetőmag- és árunövény termelés izolálása; vetésváltás; jól előkészített vetőágy; vigoros vetőmag használata; megfelelő (korai vagy kései) időpont megválasztása a vetésnél; megfelelő tő- és sortávolság; szélirányú telepítés (a növények gyors felszáradásának elősegítésére); megfelelő rovar- és gyomszabályozás; növénycsapda alkalmazása, pl. peronoszpóra-fogékony dohányfajta a szél útján érkező spórák (primer infekció) jelzésére, majd megsemmisítése. Mindezek esélyt adnak a növénynek, hogy fertőzésmentesek maradjanak, vagy túljussanak a fogékony élettani állapoton, mielőtt a kórokozó elérné a gazdanövényt.

Rezisztencia-nemesítés (genetikai védelem). A védelem legtermészetesebb, legolcsóbb és leghatékonyabb módja, és a környezetet sem terheli. Bizonyos kórokozók esetében nincs is más hatékony védekezési mód a kezünkben: pl. vírusbetegségek, rozsdák, tracheomikózisok (Fusarium, Verticillium fajok). A nagy termőképesség és a betegség-ellenállóság leginkább negatív korrelációban vannak. Ennek ellenére a rezisztencia-nemesítés feladata, hogy a gazdasági és kórtani kívánalmakat összhangba hozza. Ennek néhány lehetőségét mutatják a 2., 3. és 4. táblázat a paradicsom-, a paprika- és az uborkafajták esetében.

Paradicsomfajta neve Rezisztencia
TMV Verticillium
dahliae
Fusarium spp.
Cherolla F1
Elan F1
X X
X
Kecskemeti 407 X X
Kecskemeti 549 X X
Korall X X
Lugas F1 X X X
Mobil F1 X X
Uno X X
Zömök X
2. táblázat | Paradicsom fajták betegség-ellenállósága
Paprikafajta neve Rezisztencia vagy tolerancia
TMV CMV TSW Xanthomonas spp.
Brill F1
Carma
X
X
Ciklon F1 X
Édesalma X
Fehérözön X
Geygo X
Hurricane F1 X X
Kalocsai alacsony szárú X X
Kalocsai V2 X X
Karakter F1 X X
Rapires F1 X
Start F1 X X
Szint. Cecei X
Tizenegyes X X
3. táblázat | Paprika fajták betegség-ellenállósága
Uborkafajta neve Rezisztencia
peronoszpóra lisztharmat kladospórium baktériumos b. CMV
Barbara F1 X X X
Expressz  F1 X X X
Háros F1 X X X X
Joker F1 X X X X
Kecskeméti keser­­édesmentes konzerv X X X
Kolumbusz F1 X
Mohikán F1 X X X
Pannónia  F1 X X X
Perez F1 X X X
Ritmo F1 X
Zita F1 X X X X
4. táblázat | Uborka fajták betegség-ellenállósága

Magyarországon az 1870-1880-as években 423 almafajtát írt le Bereczki Máté 472 körte-, 136 szilva-, 27 cseresznye-és 17 meggyfajta társaságában (összesen 1075-öt). Később ezeket kiszorították a könnyebben szállítható, minden évben körülbelül azonos mennyiséget termő, de beltartalmukban általában nem olyan értékes, nem olyan jó ízű új, nemzetközi fajták.

Jelenleg a nemzeti fajtalistánkon körülbelül 400 gyümölcs tétel szerepel, a régi fajták zöme, a több mint 9 000 gyümölcsfajtát őrző magbankokban várja az újrafelhasználást. A régi fajták megőrzése (Növényi Génbank) azért is fontos, mert genetikai sokféleségükre alapozva ezekből lehet kinemesíteni olyan új fajtákat, amelyek például a változó klíma miatt kellenek majd.

Néhány betegség-ellenálló gyümölcsfajta

Príma. Varasodás ellenálló, jó ízű almafajta. Tetszetős piros gyümölcsű, kora őszi varasodás-rezisztens almafajta, amelyet a Malus floribunda felhasználásával, többgenerációs nemesítéssel állították elő az USA-ban. A fajta a baktériumos ágelhalással (Erwinia) szemben ellenálló, keserűfoltosságra érzékeny. Lisztharmatra (Podosphaera) alig fogékony. Varasodással (Venturia) szemben rezisztens.

Topáz (Rubin x Vanda, Csehország) almafajta. Szeptember végén – október elején érik. Normál tárolóban januárig, szabályozott légterűben késő tavaszig tárolható étkezési alma. Lisztharmattal (Podosphaera) kevésbé fertőződik, a tűzelhalással (Erwinia) szembeni érzékenysége még nem tisztázott, varasodással (Venturia) szemben ellenálló.

Csengődi meggy. A monilia (Monilinia laxa) és a blumeriellás levélfoltossággal (Blumeriella jaapii) szemben ellenálló fajta. Gyümölcse középnagy, színe kárminpiros, héja középvastag, fénylő, rostos, festőlevű, magja kicsi. Termőképessége igen jó, erős növekedésű.

*A főszerkesztő megjegyzése: a cikk széles kitekintést nyújt a kórokozók elleni védekezés eszköztárára. Minden említett növényvédelmi beavatkozás természetesen csak a jogszabályok betartása mellett alkalmazhat a hazai árutermelő ökológiai gazdálkodásban. (RP)

Prof. Dr. Kövics György
Debreceni Egyetem MÉK Növényvédelmi Intézet
(Biokultúra 2017/6)

[felül]