Megjelent az új Ökológiai Cselekvési Terv

Az Európai Bizottság a közelmúltban bemutatta az új ökológiai cselekvési tervét, melynek célja az ökológiai gazdálkodás és az ökológiai termékek fogyasztásának ösztönzése. A kitűzött cél szerint 2030-ig az EU mezőgazdasági területeinek 25%-át szeretnék ökológiai gazdálkodás alá vonni, továbbá fejleszteni kívánják az akvakultúrát is. A célok megvalósításához a különböző intézkedések mellett természetesen forrásokat is biztosítanak és nagy hangsúlyt kap az ökológiai gazdálkodáshoz kapcsolódó kutatás és innováció.

Az elmúlt 10 évben az ökológiai gazdálkodás alatt álló területek mintegy 66%-kal nőttek az Európai Unióban, a 2009-ben 8,3 millió ha-ról 2019-re 13,8 millió ha-ra. Az EU összes mezőgazdasági területének 8,5%-án ökológiai gazdálkodás folyik. A terület növekedésével párhuzamosan a kiskereskedelmi értékesítés is jelentősen nőtt a 10 év során, 18 milliárd euróról több mint 41 milliárd euróra.

Az Európai Zöld Megállapodás (Green Deal) a Bizottság politikájának középpontjában helyezkedik el. Fő célja, hogy 2050-re Európa fenntarthatóvá és klímasemlegessé váljon, emellett a beruházások és a növekedés eszközeként szolgáljon.

A Zöld Megállapodás hangsúlyozza, hogy kulcsfontosságú a fenntarthatóbb élelmiszer-ellátási rendszerre való átállás, különösen az, hogy megerősítsék a mezőgazdasági termelők éghajlatváltozás kezelésére, környezetvédelemre és a biodiverzitás megőrzésére tett erőfeszítéseit. A gazdák elsőként szembesülnek a klímaváltozás és a biológiai sokféleség csökkenésének következményeivel, ugyanakkor a nem fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok továbbra is a biodiverzitás csökkenésének egyik fő kiváltó tényezői. Az ökológiai gazdálkodók a jövő fenntartható gazdálkodásának úttörői, akik utat nyitnak a környezet védelmét, a körforgásokat és az állatjóllétet támogató zöld mezőgazdaság és az innovatív termelési technológiák felé. Az ökológiai logó tükrözi a gazdálkodók magasabb szintű termelési módszerek iránti elkötelezettségét és biztosítja a fogyasztókat arról, hogy az adott terméket nagyon egyértelmű és szigorú fenntarthatósági szabályok szerint állították elő. Még fontosabb, hogy az ökológiai gazdálkodás sokkal több teret enged a természetnek a mezőgazdasági területeken, és ellenállóbbá teszi a termelőket a gazdasági, az egyre kiszámíthatatlan természeti és éghajlati változásokkal szemben.

Az ökológiai gazdálkodásnak köszönhetően a vidéki jövedelmek növekednek, így az központi szerepet játszik Európa helyreállításában. Az ökológiai gazdálkodás és fogyasztás kulcsszerepéről széles körű egyetértés alakult ki. A Bizottság termelőtől a fogyasztóig és a biodiverzitási stratégiában azt a célt tűzte ki, hogy az EU mezőgazdasági területeinek legalább 25%-a ökológiai művelés alá kerüljön és jelentősen növekedjen az ökológiai akvakultúrás termelés is 2030-ra. Az Európai Parlament a 2020. január 20-ai Zöld Megállapodással kapcsolatos állásfoglalásában hangsúlyozta a mezőgazdaság kibocsátás csökkentésében betöltött szerepét az olyan fenntartható gyakorlatok révén, mint az ökológiai gazdálkodás. A termelőtől a fogyasztóig stratégiával kapcsolatban a Tanács kiemelte az ökológiai élelmiszerek fenntartható élelmiszer rendszerekben betöltött szerepét. Az emberek az EU-ban mindenütt támogatják a fenntartható gazdálkodást és élelmiszer előállítást, továbbá jelentősen nőtt az EU öko logó ismertsége is.

Mindezek indokolják azt, hogy a Bizottság előterjessze ezt a biogazdálkodásra vonatkozó cselekvési tervet, amely a 2014-2020-as időszakra vonatkozó cselekvési tervre épül.

A jelenlegi előrejelzések szerint ebben az évtizedben jelentősen növekedni fog az ökológiai ágazat. Ha a továbbiakban mindent az eddigieknek megfelelően teszünk, akkor az ökológiai gazdálkodás aránya, egyes források szerint, 2030-ra a mezőgazdasági földterületek 15-18%-át kell elérnie. A célként kitűzött 25%-os arány jelentősen növeli az ambíciókat. Az akcióterv célja, hogy segítse az ökológiai gazdálkodás EU-s piaci részesedésének növekedését azáltal, hogy ösztönzi a gazdálkodók ökológiai gazdálkodásra való átállását és javítja az ökológiai élelmiszerek hozzáférhetőségét.

Az európai polgárok élvezik a biztonságos, kiváló minőségű élelmiszereket, azonban a háztartások élelmiszerekre fordított kiadásainak aránya évtizedek óta csökken és az alacsonyabb élelmiszerárak következtében a gazdálkodók jövedelme stagnál. Az ökológiai gazdálkodás költségesebb, mivel a biogazdák sokkal extenzívebb módon gazdálkodnak és természetes eljárásokat és anyagokat használnak, nem alkalmaznak szintetikus készítményeket és alacsonyabbak a terméshozamok. Azonban a biogazdák gyakran nagyobb bevételre tesznek szert, mivel a biotermékek általában a szokványosnál magasabb áron kelnek el és a fogyasztók nagyra értékelik az ökológiai gazdálkodás környezet védelméhez való hozzájárulását.

A biotermékek közbeszerzés révén az iskolai és a munkahelyi étkeztetésbe, az ösztönzők és a láthatóság révén a vendéglátásba, a promóciós kampányok révén a szupermarketek kínálatába és a mindennapi otthoni főzésbe való beépítésével sokkal több bioélelmiszer lesz elérhető az európai polgárok számára. Ugyancsak foglalkozni kell a bioélelmiszerek hozzáférhetőségével és megfizethetőségével, hogy az ökológiai élelmiszerek az alacsony jövedelmű családok számára is sokkal elérhetőbbé váljanak. Az ökológiai cselekvési tervnek célja továbbá, hogy az oktatási, képzési lehetőségek bővítésével, az ökológiai termékek piacának növelésével és megfelelő ösztönzők meghatározásával támogassa a termelőket az ökológiai gazdálkodásra való átállásban.

Az ökológiai termelés és fogyasztás mértéke tagállamonként jelentősen eltér, az ökológiai gazdálkodás alatt álló területek aránya 0 és 25% között mozog. Minden tagállam számára elengedhetetlenül fontos, hogy amilyen gyorsan csak lehet, kidolgozza saját, ökológiai gazdálkodásra vonatkozó nemzeti stratégiáját, az ágazat átfogó elemzése és a kapcsolódó intézkedések, ösztönzők, egyértelmű határidők és nemzeti célkitűzések alapján. Valamennyi tagállamnak nyilatkoznia kell arról, hogy hogyan kíván hozzájárulni az uniós célkitűzéshez, és meg kell határoznia egy saját értéket az ökológiai területek arányára vonatkozóan 2030-ig. A nemzeti ökológiai cselekvési terv sikerének biztosítása érdekében a tagállamoknak megfelelő kapacitást kell kialakítaniuk annak végrehajtására és a Bizottság nyomon követi a tagállamok előrehaladását.

Az ökológiai cselekvési terv három tengely mentén épül fel, illeszkedve az élelmiszer ellátási lánc szerkezetéhez (előállítás, feldolgozás, valamint kiskereskedők és fogyasztók). Egyrészt fontos az ökológiai termékek iránti kereslet növelése, ami egyrészt elősegíti az ökológiai ágazat további fejlődését, másrészt biztosítja az ökológiai vállalkozások számára a kiegyensúlyozott és jövedelmező piacot. Az ökológiai gazdálkodásra való áttérés ösztönzéséhez szükség van az ökológiai termékek fogyasztásának növelésére. A 2. tengely azokra az ösztönzőkre összpontosít, amelyek révén biztosítható az ökológiai területek 25%-os arányának eléréséhez, valamint az ökológiai akvakultúra jelentős növeléséhez 2030-ig. A 3. tengely pedig olyan intézkedéseket és törekvéseket foglal magában, amelyek növelhetik az ökológiai ágazat fenntarthatósági és környezeti kihívások leküzdéséhez való hozzájárulását.

A Bizottság jelentős összeggel kívánja támogatni az ökológiai témához kapcsolódó kutatási és innovációs tevékenységeket is.

1. Tengely: ökológiai élelmiszerek és termékek mindenkinek: a kereslet ösztönzése és a fogyasztói bizalom biztosítása.

Az európaiak átlagosan évi 84 eurót költenek biotermékekre, az egy főre jutó éves fogyasztás az egyes tagállamok között jelentősen eltér, 1 és 344 euró között mozog. Ennek számos oka van, egyrészt nagy eltérések mutatkoznak a vásárlóerőben, de emellett az egyes régiókban még mindig csak most van kialakulóban a piac, számos területen hiányoznak a megfelelő ellátási láncok, illetve a fogyasztók nem mindenütt ismerik az ökológiai logót és az ökológiai gazdálkodás előnyeit. Az ökológiai területek kívánt növekedése nem jöhet létre az ökológiai termékek iránti kereslet növekedése nélkül. A cselekvési terv célja, hogy fellendítse a bio élelmiszerfogyasztást az Unióban.

Az 1. tengely olyan intézkedéseket foglal magában, amelyek ösztönzik az ökológiai termékek iránti keresletet, növelve a fogyasztók ezzel kapcsolatos tudatosságát és az ökológiai logó iránti bizalmát. Ilyen az ökológiai gazdálkodás és az EU ökológiai logó támogatása, az ökológiai étkezdék támogatása és a zöld közbeszerzés alkalmazásának növelése. Tervezik az iskolai ökológiai programok megerősítését. Az élelmiszerekkel kapcsolatos csalás megelőzése és a fogyasztók bizalmának megerősítése, illetve a nyomon követhetőség javítása is e tengely intézkedései között szerepel. A Bizottság vizsgálja továbbá a magánszektor ökológiai élelmiszerek népszerűsítéséhez való hozzájárulásának lehetőségeit.

2. Tengely 2030 felé: az átállás ösztönzése és a teljes értéklánc megerősítése.

Az ökológiai területek 8,5%-os átlagos aránya nagy különbségeket takar az egyes tagállamok között, ez a 0,5%-tól 25%-ig terjed. A cselekvési tervnek ösztönöznie kell az ökológiai gazdálkodás növekedését, különösen azokban a tagállamokban, ahol az arány alacsony. A legtöbb tagállam már meghatározta az ökológiai mezőgazdasági területekre vonatkozóan elérni kívánt célt.

Ezzel párhuzamosan a KAP továbbra is az átállás támogatásának kulcsfontosságú eszköze. Jelenleg a KAP mintegy 1,8%-át fordítják a biogazdálkodás támogatására. A jövőbeli KAP olyan ökorendszereket tartalmaz, amelyeket 28-58 millió eurós (a tárgyalások kimenetelétől függően) költségvetéssel támogatnak a 2023-2027-es időszakban. Ezeket az ökorendszereket az ökológiai gazdálkodás fellendítésére lehet használni. Fontos szerepet kap e tengely keretében a bevált gyakorlatok megosztása és a piac átláthatóságának növelésére tett intézkedések. Az élelmiszerlánc szervezettségének erősítésével javulnak a piaci értékesítési lehetőségek is. Előtérbe helyezik a helyi és a kisüzemi feldolgozás megerősítését és a rövid kereskedelmi folyamatok támogatását. Az ökológiai előírásoknak megfelelő takarmányozás és az ökológiai akvakultúra fejlesztése is előtérbe kerül.

3. Tengely: példával elöl járó biotermékek; az ökológiai gazdálkodás fenntarthatósághoz való hozzájárulásának javítása.

A fenntartható és ellenálló mezőgazdasági és akvakultúra ágazat a megnövekedett biodiverzitástól függ, ez az egészséges ökoszisztéma alapja, és kritikus jelentőségű a talaj tápanyag körforgás, a vizek tisztasága és a beporzó rovarok fenntartása szempontjából. A nagyobb biológiai sokféleség lehetővé teszi a gazdálkodók számára, hogy jobban alkalmazkodjanak a klímaváltozáshoz.

Mivel a globális hőmérséklet emelkedik és egyre kiszámíthatatlanabb az időjárás, fontos, hogy megerősítsük a gazdálkodás, többek között a biogazdálkodás szerepét az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Az extenzív művelési gyakorlat és a megújuló energiaforrások használata révén az ökológiai gazdálkodás élen járhat az erőforrások jobb kihasználása, valamint a hulladék és széndioxid kibocsátás csökkentése terén.

A kutatásnak kulcsfontosságú szerep jut e célkitűzések elérésében, ezért a Bizottság jelentős támogatást nyújt az ökológiai ágazathoz kapcsolódó pályázati felhívások keretében.

E tengely egyik fontos célkitűzése az éghajlati és környezeti lábnyom csökkentése. Emellett lépéseket kívánnak tenni a genetikai változatosság növelésére és az ökológiai gazdálkodásban a hozamok fokozására. Az ökológiai gazdálkodásban vitatott inputok és egyéb növényvédő szerek alternatívái is a figyelem középpontjába kerülnek, előtérbe kerül az ezekkel kapcsolatos kutatás és innováció. E tengely keretében külön figyelmet szentelnek az erőforrások hatékonyabb felhasználására és a műanyagok felhasználásával kapcsolatos problémákra is. A Bizottság támogatni fogja a hatékony és fenntartható vízhasználatot, a megújuló energia használatát és a tiszta közlekedést, valamint a tápanyag kibocsátás csökkentését.

Nagy Judit
(Biokultúra 2021/2-3)

A főszerkesztő megjegyzése: „A Magyar Biokultúra Szövetség letette a magyar ökológia gazdálkodási cselekvési terve első, majd az EU-éhoz igazított második változatot is az Agrárminisztérium asztalára, kezdeményezve annak társadalmi vitáját.”