Megoldást jelentenek-e az új génszerkesztési technikák a mezőgazdaság peszticidektől való függőségére?
Az Európai Zöld Megállapodás, a Termelőtől az asztalig és a Biodiverzitás stratégiák egyik fő célja, hogy 2030-ra 50%-kal csökkenjen a peszticidek használata az Európai Unió területén. Ebben az összefüggésben fontos megvizsgálni a GMO-dereguláció lehetséges hatását a peszticid-használatra az EU-ban, tekintettel a jelenlegi globális helyzetre.
Az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságának 2023. április 25-i ülésén Stella Kyriakides, az EU egészségügyi és élelmiszerbiztonsági biztosa megerősítette a Bizottság érdeklődését az új génszerkesztési technikák (NGT) által előállított növényekre vonatkozó javaslat benyújtása iránt. Fontosnak tartotta hangsúlyozni a javaslat fő pilléreit, amelyek közé tartozik a magas biztonsági előírások fenntartása, a fenntarthatóság innováción keresztül történő előmozdítása, valamint a mezőgazdasági szektor versenyképességének erősítése. Az NGT-kkel kapcsolatos beszédében Kyriakides biztos hangsúlyozta azt az érvet, hogy az új génszerkesztési technikák által előállított növények potenciálisan támogatják a fenntarthatóságot. Megismételte azt is, hogy a Bizottság elkötelezett amellett, hogy 2030-ig 50%-kal csökkentse a peszticidek használatát, jelezve, hogy a két célkitűzés összhangban van.
Az elmúlt néhány évtizedben számos tanulmány mutatott be ellentétes következtetéseket a GM-növények peszticid-használatra gyakorolt általános hatásáról, jóllehet ennek értékelése összetett és politikailag terhelt lehet, ezért nehéz olyan tudományos publikációkat találni, amelyek átfogó értékelést nyújtanak módszertani torzítások nélkül. A hivatkozott tanulmányok alapján azonban általában úgy ítélik meg, hogy a génmódosított növények peszticid-használatra gyakorolt hatása vagy szerény csökkenés (8%-os csökkenés világszerte), vagy enyhe növekedés (7%-os növekedés az Egyesült Államokban). Ebből az a következtetés vonható le, hogy a génmódosított növények elmúlt évtizedekben történt széles körű elterjedése nem változtatta meg jelentősen a növényvédőszer-használatot. Mindenesetre összességében a peszticid-használat tendenciája folyamatosan nőtt világszerte. Ha most nézzük az NGT-növényekkel kapcsolatos jelenlegi kutatásokat, ezek hatása nagymértékben függ a kifejlesztett tulajdonságok típusától és attól, hogy milyen fajok esetében alkalmazzák.
A növényvédőszer-használat jelentős része a gabona-növényeknek, különösen a búzának és az árpának, valamint a takarmánykukoricának tulajdonítható. Az olyan országokban, mint Németország, Dánia és Franciaország, ezek a növények teszik ki a peszticid-használat 60-75%-át. Ha azonban tágabb perspektívát veszünk alapul, akkor más növények, például a szőlő, a repce és a burgonya is érdekesek lehetnek az EU-n belüli peszticid-használat csökkentésének lehetőségeinek elemzéséhez.
A Food Watch kutatásai azt mutatják, hogy a peszticidek NGT-k révén történő csökkentésének lehetősége, amint azt a publikált kutatások igazolják, nem jelentős. Noha a további kutatások hozzájárulhatnak ennek a potenciálnak a növeléséhez, nem valószínű, hogy készen áll a 2030-as határidő betartására, amelyet a peszticid-csökkentési célokban határoztak meg. A biológiai sokféleség megőrzése ugyancsak kulcsfontosságú követelménynek tűnik a peszticidek alkalmazásának hosszú távú csökkentésében. A mezőgazdaság azonban az EU-ban és világszerte jelenleg nem ezt az utat követi. A FAO legfrissebb, 2019-ben közzétett, A világ biodiverzitásának állapotáról élelmiszer- és mezőgazdasági szempontból elnevezésű tanulmányában arra a következtetésre jutott, hogy míg hagyományosan több mint 6 000 növényfajt termesztenek élelmiszer céljára, ma már kevesebb mint 200 faj járul hozzá jelentős mértékben az élelmiszertermeléshez, és csak 9 növényfaj teszi ki a 66%-ot a teljes növénytermesztésből.
A Food Watch riportjában arra is felhívja a figyelmet, hogy a hat legnagyobb vetőmagcég közül négy egyben értékben a legnagyobb növényvédőszer-értékesítő is. Ez aggodalomra ad okot amiatt, hogy ezek a vállalatok esetleg nem részesítik előnyben a peszticid-használat csökkentését.
A Food Watch szerint a következő fontos kérdéseket kell megfontolni: „Mennyi a valószínűsége annak, hogy ez a négy vállalat kártevő- és betegségellenálló fajtákat fejleszt ki, és felhagy a növényvédőszer üzletággal? Valóban hajlanak arra, hogy változatos fajtákat hozzanak létre, amelyek képesek a peszticidektől független, ellenálló mezőgazdasági rendszereket létrehozni? Ezek és számos más kérdés vár megválaszolásra annak érdekében, hogy a mezőgazdaság a jövőben is teljesíthesse etikai küldetését, vagyis a megfelelő élelem biztosítását a biológiai sokféleség védelme mellett.
Forrás: www.arc2020.eu
(Biokultúra 2023/3-4)
