Méhek paradicsoma

A nemrég megrendezett ENSZ biodiverzitási konferencián Stefanie Christmann német kutatónő, a száraz térségek mezőgazdasági kutatásaival foglalkozó nemzetközi központ munkatársa a beporzó rovarok védelméről szóló tanulmányát mutatta be. Módszere egyszerre gazda- és méhbarát. Megvalósítása egyszerű, profitábilis, segítségével a méhpopulációk világszerte tapasztalható rohamos csökkenése kedvező irányba fordítható.

Már az ENSZ konferencia előtt megkezdődött a beporzókra vonatkozó új irányelvek vitája, melynek része a jelenleg használatban lévő peszticidek alkalmazásának visszaszorítása, fokozatos kivonása. A kutatónő szerint mindez pénzügyi áldozatok és terméskiesés nélkül is realizálható.

A tanulmány szerint a globális vetésterület egynegyedén virágos haszonnövényeket, fűszer- és olajnövényeket, gyógynövényeket kell termeszteni. A módszer lényege, hogy minden negyedik sorba virágos növények, többek között olajosmagvak vagy fűszernövények kerüljenek elvetésre. Emellett a beporzóknak olcsó fészkelőhelyeket is érdemes kihelyezni, pl. korhadt fából, vagy tapasztott földből, ahol a földön fészkelő méhek telepedhetnek meg. A szélárnyék napraforgó vetésével biztosítható.

A tiszta monokultúrás kontroll táblákhoz viszonyítva kedvező tapasztalatok tömkelegét lehet felsorakoztatni. A beporzó rovarok száma és sokfélesége növekedett, beporzó tevékenységük hatékonyabb volt. Kevesebb kártevő, nagyobb és jobb minőségű terméshozam volt tapasztalható. Megfelelő csapadék esetén a paradicsom termése például megduplázódott, a padlizsáné például két és félszeresére nőtt. A szükséges változtatások megvalósítása sokáig már nem odázható el. Németországban például az utóbbi 25 évben a rovarpopuláció állománycsökkenése akár a 75 százalékot is elérheti.

A tanulmányokat korábban a saját megtakarításaiból finanszírozó kutatónő ma már német kormány és a világ közvéleményének a támogatását is élvezi. Egyedüli akadályozó tényező a sürgető idő. „Ez tovább nem várhat. A méheknek, legyeknek és pillangóknak sürgős akcióra van szükségük!” – nyilatkozta Stefanie Christmann.

Forrás: www.agroinform.hu
(Biokultúra 2019/4-5)