Méhekre ártalmas peszticid

Kutatók figyelmeztetnek arra, hogy az eredetileg egy, a neonikotinoidok helyettesítésére kijelölt új peszticid csoport ugyanolyan ártalmasnak bizonyult beporzó méhek esetében, mint maga a betiltott hatóanyag.

Az elvégzett kísérletek során a szulfoximin alapú, új rovarölő szerek a poszméhek szaporodási képességét és kolóniáik növekedésének mértékét egyaránt veszélyeztették. Laboratóriumi körülmények között a rovarölő szerek alacsony dózisainak kitett kolóniák a természetbe kihelyezve szignifikánsan kevesebb dolgozót és kétszer kevesebb hímivarú egyedet produkáltak. A szulfoximin bár nem ugyanabba a kémiai csoportba tartozik, mint a neonikotinoidok, szintén a rovarok idegrendszerére hat. Nem öli meg közvetlenül a méheket, de befolyásolja az immunrendszerüket és szaporodási képességüket. Az egyes méhek táplálkozási magatartása és az általuk begyűjtött virágpor mennyisége azonban a kísérlet során változatlan maradt.

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) ezév februárjában megjelent értékelése szerint a neonikotinoid csoportba tartozó rovarölő szerek kockázatot jelentenek a vadméhekre és a háziméhekre, melyek döntő fontosságúak számos növény beporzásában és szaporodásában. Áprilisban az Európai Unió tagországai három neonikotinoid alapú termék szabadföldi használatának betiltására és zárt hajtatóházakban való korlátozására szavaztak. Kanada nyilatkozatban jelentette be két, repce és kukorica vetésekben széles körben alkalmazott rovarölő szer betiltását.

A növények levélzetén maradó kontakt peszticidekkel ellentétben a neonikotinoidokat a növény már a csírázási fázisban beszívja, és továbbítja többek között a levelekhez és a virágokhoz is. Hatására a méhek tájékozódási képességüket elveszíthetik, vagyis nem találnak vissza a kaptárhoz, csökken a betegségekkel szembeni ellenálló képességük is.

Forrás: www.euractiv.com
(Biokultúra 2018/5)