Merre tovább biogazdálkodás?

A korábbi gyakorlatnak megfelelően a nürnbergi Biofach alkalmából 2023 februárjában megjelent a FIBL és az IFOAM gondozásában a biogazdálkodás világstatisztikája, amely 2021-ig tekinti át annak fejlődését, adatait, a tendenciákat.

A jelentés a bio szektor optimizmusát sugározza, növekedés szinte minden területen, a termeléstől kezdve, az állattenyésztésen át a feldolgozásig, fogyasztásig; szinte mindenhol jelentősen nőtt a bigazdálkodásba vont területek aránya, az Európai Unióban a legjobban.

Minden békeszerető embernek fáj a háború, az emberveszteség leginkább, és sajnos a Kárpátalján élő magyarság fiataljait is feláldozzák ebben az esztelen háborúban. A háború mindent tönkretesz, elágazó hatásai az élelmiszergazdaságot, benne a biogazdaságot is sújtják.

A világstatisztika 2021-ig készült, és bizony ez az utolsó békeév volt, amely még értelemszerűen nem tükrözi, tükrözheti a háború hatásait és az elhibázott szankciók miatti energiaár növekedésből adódóan kevesebb jut az élelmiszerre, különösen az igényes – ezért drágább – élelmekre.

A mi termelőink nagyon erősen érzik a biopiac stagnálását és esetenként bizony a visszaesését is; lecsökkent a biotermékek árelőnye a szokványos terményekkel szemben, néha szinte teljesen el is tűnt.

Még az évek óta állandó vevők is – akik leginkább Svájcból és az EU régebbi tagállamaiból kerülnek ki – bizony alig vásárolnak, készletezni nem nagyon mernek, óvatosak, csak a fogyás esetén igénylik az újabb tételeket. Különösen azok a termelők vannak nehéz helyzetben, akiknek a termékeik a szokványos piacon kis arányban szerepelnek, ilyen a tönköly, a tönke, az alakor.

Ezeken túl a biotermékek európai piacára jellemző, hogy a fogyasztók saját országaik termékeit részesítik előnyben, így a más államok, főként, ahol a biotermék belső fogyasztása alacsony, különösen nehéz helyzetbe kerülnek; és sajnos Magyarország ezek közé tartozik.

Nagyon kellene a belföldi fogyasztás; Németország a napokban jelentette be, hogy az állam lesz a közeljövő legnagyobb bio vásárlója, mint a közétkeztetés finanszírozója: amiből van bio, abból azt fogják – főként – a gyermekek asztalára tenni.

A magyar biogazda sokszorosan megszenvedi ezt a háborút. Az üzemanyag méregdrága, az input anyagok áremelkedése erőteljes, a piac meg pang.

Abban bízhatunk, hogy Magyarországnak megint igaza lesz és ha eljön a béke, akkor a világ rendje helyreáll; de addig is ki kell bírni.

Ezért is égető szükség lenne a megítélt támogatásokra, amelyek kifizetése érdekében a Magyar Biokultúra Szövetség az agrártárca asztalára le is tette javaslatát arra az új támogatási rendszerre, amely 2023-2027 között soha nem látott mértékű forrást juttat a vidéknek, az agráriumnak.

Biztosak vagyunk abban, hogy a biogazdálkodásé a jövő, mellette kitartani a lehető legjobb döntés!

Czeller Gábor elnök – Dr. Roszík Péter alelnök
Magyar Biokultúra Szövetség
(Biokultúra 2023/1)