Mesterséges intelligencia (AI) az állattenyésztésben
A digitális technológiák hatékony felhasználása az úgynevezett intelligens állattenyésztésben a közeljövőben előrevetíti a termelékenyebb, hatékonyabb és fenntarthatóbb mezőgazdasági üzemek működését.
Az előrejelzések szerint a világ népességnövekedése a következő négy évtizedben mintegy 65%-nyi keresletnövekedést indukál a hús és tojás iránt. A hús iránti kereslet már az elmúlt néhány évtizedben is drasztikusan emelkedett, a globális termelés ennek megfelelően 1963-tól napjainkig a duplájára nőtt, a korábbi 80 millió tonnáról több, mint 300 millió tonnára. A 9 milliárd ember élelmiszer-ellátásának biztosítása érdekében a sertés-, szarvasmarha- és baromfiállomány előállítását biztosító állattartó telepek méretét szintén növelni szükséges. Szerencsés módon ezen a ponton köszönt be az intelligens gazdálkodás új korszaka, támogatván az újonnan kialakult helyzet kihívásaira történő válaszadást. Általános tendencia a gazdálkodók számának csökkenése, ily módon átlagosan egy gazdálkodóra nagyobb egyedszámú állatállomány jut. Ezzel párhuzamosan a társadalmi elvárások szintjén egyre nagyobb hangsúlyt kap az állatjóléti intézkedések megvalósítása is.
A mesterséges intelligencia és a precíziós állattenyésztési technológiák mindezen elmondottakban nagy segítséget jelentenek majd. A mezőgazdaságban és az állattenyésztésben az elmúlt időkben tapasztalt fejlődés kivételes mértékű. A betakarítási folyamatok, vagy a környezet állapotának automatizált monitorozása ma már szinte alapvető elvárásnak számít. Az előbbiekben említett növekvő kereslet a minőségbiztosítás terén is új feladatokat generál. Itt is óriási segítséget jelenthet a precíziós és az okosgazdálkodás.
A precíziós gazdálkodás és az okosgazdálkodás két különböző fogalom, de szoros összefüggés áll fent közöttük. A precíziós állattenyésztés kifejezés eszközökre utal, az intelligens gazdálkodás pedig az információfeldolgozás körét fedi le. A precíziós állattenyésztés eszközei lehetővé teszi a gazdálkodók számára, hogy folyamatosan figyeljék és szükség esetén javítsák állattállományuk egészségét, jóllétét, életkörülményeit és termelékenységét. Az okosgazdálkodás a rendelkezésre álló adatok alapján optimalizálja a gazdálkodási folyamatokat. Az intelligens megközelítés esetében a fő hangsúly az adatokon és azok elemzésén van. A lehető legtöbb releváns információ összegyűjtésével létrejövő adatbázis felhasználásával észszerűsíthető az állatok azonosítása, az állatjóléti megfigyelések és a beteg állatok kiszűrése, az ivási és táplálkozási magatartás nyomon követése, a tevékenységminták, mozgások és testtartás elemzése, továbbá a hőstressz figyelése hőmérséklet-elemzéssel. Az intelligens gazdálkodásból származó Big Data-technológiák az általuk nyújtott számítógépes látás és prediktív adatelemzéssel, a távérzékelési technológiákkal együtt segítséget jelenthetnek az állattartóknak, hogy hatékonyan gondoskodjanak állattállományukról oly módon, hogy az erőforrások pazarlása nélkül, optimalizált folyamatok mellett állítsanak elő kiváló minőséget.
Gyártói és forgalmazó oldalról már számos precíziós eszköz és szoftver, applikációk széles köre áll rendelkezésre kínálatukban. Applikációk terén számos ingyenes verzió is elérhető, például a Cattlytics, a My Cattle Manager, a My Poultry Manager, a Cow Master és a Farm Manager and Analyzer elnevezésűek. Fontos azonban felhívni a figyelmet arra, hogy egy adott technológiával szemben alapvető elvárás a stabil működőképesség, az adott helyi igényekre vonatkozó kielégítő képesség, a dolgozók általi könnyű felhasználhatóság. Ugyanakkor az intelligens megközelítés nem jár feltétlenül fejlettebb gépek használatával és a teljes automatizálás bevezetésével. A fő hangsúly az adatokon van. Az okosgazdálkodók a lehető legtöbb releváns információ begyűjtésével, a létrejövő adatbázisra támaszkodva hozhatnak döntéseket állattartó létesítményeik üzemeltetésével kapcsolatban. A mesterséges intelligencián alapuló technológiák számos olyan lehetőséget hordoznak magukban, melyek ma még nagyon furcsának hangzanak. A Koppenhágai Egyetem egyik projektje során a szakemberek dekódolták a sertések hangkommunikációját, azaz röfögését. A projekt keretében egy neurális hálózatot megtanítottak az állatok pozitív és negatív érzelmeinek beazonosítására, mint például boldogság, öröm, izgalom, félelem, szorongás. A szoftver képes felismerni, hogy egy adott helyzetben mit élnek át az állatok, ez pedig segítséget jelenthet a takarmányozási, állategészségügyi döntések meghozatalánál.
Magyarországon az EU irányzataival összhangban egyre több állattartó érdeklődik a gyakorlatban is a precíziós állattartás iránt. Ennek támogatására jött létre a Magyarországi Precíziós Állattartásért Egyesület idén tavasszal, 31 taggal. A precíziós technológiák bevezetését szolgáló beruházások előkészítésekor fontos annak felmérése, hogy az új technológia alkalmazása milyen előnyökkel jár a teljes ellátási lánc vonatkozásában. Példaként vegyük egy sertéstelep vízfogyasztásának monitoringozását. A vártnál alacsonyabb vízfogyasztás korai figyelmeztetést adhat egészségügyi és/vagy vízminőségi problémákra, a rendszer telepítési hiányosságaira. A túlzott fogyasztás vízszivárgási problémákra utalhat, és összefüggésben áll a megnövekedett hígtrágyatermeléssel is. A vízfogyasztás kiemelkedően fontos eleme a megfelelő állattenyésztési gyakorlat és az állatok jóllétének biztosításának. A precíziós és okosállattenyésztés támogathatja a dolgozók figyelmének összpontosítását és az állomány hatékony gondozását, kezelését.
Forrás: https://agraragazat.hu
(Biokultúra 2024/2)
