2018 ápr 15

Miért nem javasolt a génszerkesztés a biotermesztésben?

0 Comment

A legújabb nemesítési irányzat az adott egyed genetikai információjának közvetlen megváltoztatására épít, s már nem csak az egyedek közötti keresztezésre, a természetes szaporodásra. A génszerkesztés során a biotechnológus közvetlenül az örökítőanyag megváltoztatásával hoz létre új tulajdonságokat, például betegség-ellenállóságot, rezisztenciát a növényben.

A genetikailag módosított növényekkel szemben itt nem a fajok közötti génmódosításról van szó, így Magyarországon sem tiltott az előállításuk és a termesztésük. A Magyar Tudományos Akadémia tavaly év végén állásfoglalásában támogatta az új nemesítési eljárás meghonosítását, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. viszont elutasítja a génszerkesztést is. A génszerkesztés sokak szerint a természetben előforduló spontán genetikai változásoktól csak abban különbözik, hogy itt a változtatás irányított, létrehozója pedig az ember. – Miért ellenzik ezt? – kérdeztük dr. Roszík Pétert, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ügyvezetőjét.

– Az ökológiai gazdálkodás hiteles hazai szervezetei (Magyar Biokultúra Szövetség és tagegyesületei, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. és mások is) és a biogazdálkodók világszervezete, az IFOAM egyöntetűen elutasítja a géntechnikailag módosított szervezetek mezőgazdasági alkalmazását, beleértve az „új technológiák” alkalmazásával nyerteket is – válaszolta dr. Roszík Péter.

– Szakembereink jogi értelmezése szerint a magyar jogszabályok, kiemelten az Alaptörvény rendelkezései kiterjednek az új génmódosítási technikákra is. Véleményem szerint az csak hipotézis, hogy nem különböznek a természetes, spontán genetikai változásoktól az ember által végrehajtott változtatások, ennek igazolására független kutatások hosszú sorára lenne szükség, a hatások környezeti, egészségügyi értékelésére és nem kinyilatkoztatásokra. Számos olyan „eredményről” tudunk, amelynél az elvileg egy helyen létrehozott változtatás a várt eredményeken kívül nem várt eredményeket is produkált, rámutatva arra, hogy a beavatkozás – a híresztelés ellenére – közel sem annyira kiszámítható! Ezen túl nem kérdéses, hogy a módosított szervezetek más termesztett fajtákat (értelemszerűen az ökológiai gazdaságban termesztetteket is) és genetikai kompatibilitás esetén a természetes élettársulás elemeit visszavonhatatlanul és jóvátehetetlenül elszennyeznék, génmódosított szervezetekké alakítva azokat is. Ráadásul az ilyen szervezetekre a mezőgazdaságnak nincs szüksége, hiszen a rendelkezésre álló (hagyományos nemesítésű) fajták potenciális termőképessége még messze nincs kihasználva.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu
(Biokultúra 2018/1-2)

[top]