Mitől hízunk?

Egy önkéntesek bevonásával végzett amerikai tanulmány a „ultra” (túlságosan) feldolgozott ételek fogyasztásának kockázatait vizsgálta. A vizsgálatok elvégzéséhez húsz önkéntest költöztettek be egy hónapra egy laboratóriumba. A résztvevők fele két hétig töményen feldolgozott ételeket fogyasztott, míg a másik fele nem feldolgozott élelmiszereket, majd a két hét letelte után cseréltek.

A kétféle étrend tápanyagtartalmát gondosan kiegyensúlyozták, egyenlő arányban tartalmaztak cukrot és más szénhidrátokat, zsírokat és rostokat. A résztvevők annyit ehettek, amennyit akartak, a kutatók pedig minden egyes elfogyasztott falatot pontosan feljegyeztek.

A vizsgálat során mindkét csoport esetében kiderült, hogy a többszörösen, túlságosan feldolgozott ételek fogyasztásakor napi szinten mintegy ötszáz kalóriával fogyasztottak többet, mint mikor nem feldolgozott ételt ettek, két hét elteltével pedig átlagosan egy kilogrammot híztak.

Az amerikai Országos Egészségügyi Intézet értékelése szerint a túlzottan feldolgozott ételek feltételezhetően hatással vannak az éhségérzettel kapcsolatos hormonokra, ezért folytatja az evést az, aki ilyet fogyaszt.

A feldolgozott ételek fogalmát nehéz pontosan meghatározni. Általában azokat az ételeket soroljuk ide, amelyek csomagolásán több mint ötféle összetevő szerepel. Ide tartoznak az édes vagy ízesített sós snackek, chipsek, a csokoládé és más édességek, az édesített üdítőitalok, instant levesek, fagyasztott vagy konzerv készételek, valamint a főként vagy teljesen cukorból, olajokból és zsírokból készült élelmiszerek. A vizsgálatban a nem feldolgozott ételek között szerepelt a spenótsaláta csirkemellel, almadarabokkal, bulgurral és napraforgómaggal.

A kutatás elsőként mutatott ki ok-okozati kapcsolatot a túlzottan feldolgozott ételek fogyasztása és a súlygyarapodás között. „A feldolgozott ételek növelik a kalóriabevitelt, a testsúlyt és hízást okoznak” – állapította meg Kevin Hall, a tanulmány vezető kutatója azt is hozzáfűzve, hogy ez a kapcsolat a szélesebb népesség elhízásában is szerepet játszhat. Hall emlékeztetett rá: az amerikai „elhízásjárványt” napi 250-300 többletkalória elfogyasztása okozza.

A vizsgálat során megerősítést nyert, hogy az erősen feldolgozott és a fel nem dolgozott ételek egyaránt finomak. Tehát nem a nagyobb ízélmény miatt ettek többet a feldolgozott ételekből.

A nem feldolgozott ételek fogyasztásakor az éhséget elfojtó hormonok egyike, a PYY szintje megnövekedik annak ellenére, hogy a kalóriabevitel kisebb, az éhségérzetet kiváltó hormon szintje azonban csökken.

Jóllehet a tanulmány rövid ideig tartott, kevés résztvevővel, ezért nem állítható teljes bizonyossággal, hogy a szélesebb népesség tekintetében is helytállóak-e a következtetései. Gunter Kuhnle, Readingi Egyetem tudósa szerint a vizsgálat másik érdekes eredménye a kalóriánkénti költség: a feldolgozott ételek jelentősen olcsóbbak voltak, mint a nem feldolgozott ételekből álló koszt, melynek közegészségügyi vonzatai is jelentősnek mondhatók.

Forrás: www.bbc.com
(Biokultúra 2019/4-5)