2013 máj 30

Nélkülözhetetlen segítőtársunk a Typhlodromus pyri ragadozó atka

0 Comment

A szőlőültetvények és gyümölcsösök legveszélyesebb kártevői közé tartoznak a fitofág atkák, ezek közül is a leggyakrabban a kétfoltos takácsatka (Tetranychus urticae) (ábra balra), a piros gyümölcsfa takácsatka (Panonychus ulmi), valamint a szabad szemmel nem látható apró szőlő levélatka (Calepitrimerus vitis) (2. ábra) fordul elő.

2. ábra | Szőlő levélatka elektronmikroszkópos képe

2. ábra | Szőlő levélatka elektronmikroszkópos képe (Forrás: Biocont Laboratory)

A szőlő kártevő atkái

A kétfoltos takácsatka felszaporodásakor a leveleken halvány foltok jelennek meg, melyek fokozatosan összeolvadnak, a levelek deformálódnak, fonákukon pedig finom, pókháló szerű szövedék látható. A piros gyümölcsfa takácsatka szívogatása nyomán fehéres foltok jelentkeznek a leveleken, a fiatal levelek fonákuk felé hajolva kanalasodnak, nem fejlődnek, majd lehullanak. A fonákon ezesetben nincs szövedék. Az áttelelő piros takácsatka tojások jól észrevehetők télen a hajtások töveinél jelentkező pirosas foltok (mely a tojások tömege) alapján.

A szőlő levélatkákra jellemző, hogy csak nőstény egyedekből áll a populációjuk és szűznemzéssel nagyon gyorsan fel tudnak szaporodni. Kifejlett formában, csoportosan a rügyekben telelnek át. Tavasszal, amint megindul a nedvkeringés a szőlőben, megtámadják a duzzadó rügyeket, később a hajtásokat, leveleket. Szívogatásukat a levél fonákján végzik. Amikor túl nagy egyedszámban vannak jelen, lelassítják a szőlő fakadását, levélfejlődését (3. ábra). Szabad szemmel nem láthatóak, de szívogatásaik helyén sárgászöld foltok jönnek létre, a levelek deformálódnak. A hajtások gyengén fejlődnek és sok rövid hónaljhajtás képződik. Súlyos kártétel esetén a virágzatok kicsik maradnak, vagy akár le is száradhatnak. Összességében terméskiesést és hosszú távon a teljes szőlőtőke kipusztulását eredményezhetik azáltal, hogy évről évre gyengébb vesszők képződnek és nem lesznek ellenállóak a téli faggyal szemben.

3. ábra | A szőlő levélatka kártétele Typhlodromus nélküli szőlőn (bal oldali szőlőtőke) és kártétel mentesség a téli Typhlodromus telepítés után (jobb oldali szőlőtőke)

3. ábra | A szőlő levélatka kártétele Typhlodromus nélküli szőlőn (bal oldali szőlőtőke) és kártétel mentesség a téli Typhlodromus telepítés után (jobb oldali szőlőtőke) (forrás: Biocont Laboratory)

A természetes ellenség

4. ábra | Typhlodromus pyri elektronmikroszkópos képe

4. ábra | Typhlodromus pyri elektronmikroszkópos képe (Forrás: Biocont Laboratory)

Szerencsére létezik e kártevő atkáknak egy igen hatásos természetes ellensége: a Typhlodromus pyri ragadozó atka (4. ábra). Ez a hasznos ragadozó – amennyiben elegendő mennyiségben van jelen – képes kártételi küszöbszint alatt tartani a szőlőt károsító atkákat.

A Typhlodromus pyri – és más ragadozó atkák – a legtöbb csökkentett vegyszerterhelésű szőlőültetvénybe fokozatosan be tud telepedni, de fennmaradásának számos feltétele van. Nagyon fontos feltétel a Typhlodromus ragadozóatka felszaporodása és megmaradása szempontjából a virágos növényekben gazdag, sokfajú sorköztakaró növényzet (5. ábra). Az ilyen diverz ültetvényekben képződik ugyanis megfelelő mennyiségű virágpor, amely a ragadozó atka fennmaradását biztosítja akkor is, ha időlegesen alacsony a kártevő atka populáció. Ezért is (és számos más pozitív hatása miatt is) alapvető fontosságú a szőlő sorközök megfelelő takarónövényzettel történő betelepítése, vagy legalább élő folyosók (biokoridorok) kialakítása az ültetvényben és környezetében. A fajgazdag sorköztakarásos technológiák alkalmazása az utóbbi egy-két évben kezdődött Magyarországon (pl. ECOWIN projekt) és egyre több szőlészet érdeklődik ezen újszerű módszer iránt.

5. ábra | Virágos, fajgazdag sorköztakaró növényzet a Cézár Winery ültetvényében Nagyradán

5. ábra | Virágos, fajgazdag sorköztakaró növényzet a Cézár Winery ültetvényében Nagyradán (Ecowin Projekt partner) (László Gyula felvétele)

Minden igyekezet és megfelelő kíméletes növényvédelem ellenére is előfordul, hogy egyes ültetvényekben, vagy különösen egyes fajtákban rendszeres atkakártétel fordul elő. Olyan területeken, ahol rendszeresen jelentkezik atkakárosítás, biztos, hogy gond van a Typhlodromus pyri populációval. Ilyen probléma gyakran fordul elő átállási ültetvényekben, ahol a szőlőültetvény konvencionális múltja nem engedte a ragadozó atkát felszaporodni.

Az ilyen területekre mindenképpen javasolt a ragadozó atka állományt mesterségesen betelepíteni, annak érdekében, hogy a kártevő atkákat gyorsan alacsony szintre szorítsák vissza.

Célszerű továbbá Typhlodromus pyri ragadozó atkát telepíteni a fiatal ültetvényekbe, ahol még nem alakult ki a természetes ragadozóatka populáció és szeretnénk, hogy az ültetvény már korán és gyorsan védett legyen a kártevő atkákkal szemben.

A Typhlodromus pyri mesterséges betelepítésének technológiáját a cseh Biocont Laboratory Ltd. dolgozta ki a múlt század kilencvenes éveinek elején Morvaországban. A betelepítés alapja a ragadozó atka tömeges begyűjtése. A Biocont Laboratory a Typhlodromus pyri-t nem laborban tenyészti, hanem a telelőre vonuló ragadozó atka nőstényeket speciális módszerrel posztócsíkokba gyűjti. A Typhlodromus pyri-k a téli +10ºC alatti hőmérsékleten inaktívak, így a posztócsíkokban szállíthatóak és áttelepíthetőek egyik ültetvényből a másikba. A posztócsíkokat spárgával, vagy iratkapoccsal erősíthetjük fel a szőlőtőkére (6. ábra), vagy a gyümölcsfa ágára még télen. Tavasszal, a hőmérséklet emelkedésével lassan előbújnak a ragadozóatkák a rejtekhelyükről és megkezdik táplálkozásukat, peterakásukat.

6. ábra | Kihelyezett Typhlodromus filccsík a Tokaj Hétszőlő ültetvényében

6. ábra | Kihelyezett Typhlodromus filccsík a Tokaj Hétszőlő ültetvényében (László Gyula felvétele)

Hazánkban ezt a betelepítéses módszert a kilencvenes évek végétől alkalmazzák, az első sikeres hazai telepítések a Soproni borvidéken történtek dr. Szőke Lajos és dr. Németh Krisztina (Kecskeméti Kertészeti Főiskola) irányításával. Európa főbb szőlőtermő vidékein (elsősorban francia, német, osztrák és szlovák szőlészetek) évente több száz hektáron végeznek telepítést morva Typhlodromus pyri-vel. A Biocont Magyarország Kft. segítségével a ragadozó atka telepítés hazánkban is megoldható és számos hazai referencia alapján az atkakártétel így hosszú távra megszüntethető.

Miért alkalmas a Typhlodromus pyri a kártevő atkák hosszútávú visszaszorítására?

A Typhlodromus pyri egy agresszív ragadozó, melynek nősténye átlagosan naponta 8 kifejlett takácsatkát (kétfoltos vagy piros gyümölcsfa takácsatkát egyaránt) vagy 320 levélatkát pusztít el. Élete folyamán összesen 450 takácsatkát és 18 ezer levélatkát képes megölni. Elméletben a ragadozó atka populáció egyetlen szőlőtőkére vonatkoztatva képes likvidálni a vegetációs időszak során kb. 1 millió takácsatkát és kb. 40 millió szőlőlevélatkát. Mivel a Typhlodromus pyri ragadozó atka képes pollenen, gombaspórákon is túlélni az ínséges időszakokat, ezért nem pusztul ki az ültetvényből még tartós atkahiány esetén sem. Ezért csak egyszeri telepítés szükséges, nem kell évente megismételni azt!

Hogyan történik a Typhlodromus betelepítés?

A Typhlodromus pyri ragadozó atkák a már említett filccsíkokban kerülnek kihelyezésre. Minden egyes filccsíkban 20-50 megtermékenyített nőstény ragadozó atka található. Kihelyezéskor minden sorban minden harmadik tőkére kell rögzíteni egy ragadozó atkát tartalmazó filccsíkot. Ez hektáronként általában 1000-1800 filccsíkot jelent. A rögzítésre vékony, gyorsan lebomló spárgát vagy iratkapcsolót használjunk, tilos műanyag kötöző és fémdrót használata!

A Typhlodromus pyri telepítésének időszaka decembertől február végéig tart. A ragadozó atkák +10ºC fölött aktiválódnak és kezdik keresni a káros atkákat. A terület teljes kolonizációja 2 évet vesz igénybe, ez azt jelenti, hogy két év alatt jut el minden növényre megfelelő számban a ragadozó atka és áll be az egyensúly, ezután a kártevő atkákat már a ragadozó atkák tartják kártételi szint alatt. Erősen atkafertőzött ültetvényekben célszerű egy kora tavaszi lemosó kezeléssel gyéríteni az áttelelő levélatka állományt, melyre rügyfakadáskori kén (Thiovit Jet) + K-vízüveges (Oikomb A) kezelés igen alkalmas. A levélatkákat és takácsatkákat kiszárítja a narancsolaj is (hazánkban a PREV-B2 nevű készítmény tartalmazza), mely azonban a páncélos kitinvázú Typhlodromus-t nem károsítja.

László Gyula
Biocont Magyarország Kft
www.biocont.hu
(Biokultúra 2012/5)

[top]