Növények titkos nyelve
A Cornell Egyetem, az Amerikai Egyesült Államok egyik legnagyobb kutató egyetemének munkatársai egy új kutatás során a növények feltételezett védekezési mechanizmusát vizsgálták. Az már eddig is ismeretes volt, hogy amikor a növényt valamilyen támadás éri, például egy rovar által, akkor a keletkezett inger hatására a növény büdös, illékony, organikus vegyületeket szabadít fel.
Az említett kutatás során a felszabadult vegyületek szerepét vizsgálták. A tanulmányozott növény az aranyvessző egyik alfaja (Solidago altissima) volt. Az is kiderült, hogy a felszabaduló kémiai vegyületek minden úgymond megtámadott növényben hasonló, függetlenül attól, hogy rokon fajokról beszélünk-e, vagy sem. A növény ezzel tudja jelezni a környezetében lévő növénytársainak, hogy fenyegetés közeleg és védekezzenek. Ebből tehát arra következtethetünk, hogy a növények egymás között egyfajta univerzális „nyelvet” beszélnek a fenyegető támadások elleni védekezésre.
A szóban forgó vizsgálatot egy mezőn végezték, cserepes aranyvesszőkkel, a növény természetes környezetében. A kialakított csoportokban egy-egy növényt választottak ki célpontnak, amit a Trirhabda virgata nevű, növényevő bogár támadott meg. Ez a növény a cseréppel együtt szövetborítást kapott a többi növénnyel való fizikai érintkezés kiküszöbölésére. Emellett egy kontrollcsoport is kialakításra került, ahol a növényeket nem érte rovartámadás.
Néhány hét elteltével megvizsgálták a begyűjtött növények vegyület kibocsátását és megállapításra került, hogy a megtámadott növény csoportja a kontrollcsoport növényeihez képest védettebb volt, vagyis a növények közötti kommunikáció sikeres volt, hiszen a növények fogadták a leadott figyelmeztető jeleket és maguk is védekezni kezdtek.
A kutatók szerint a kapott eredmények hasznosak lehetnek az arra irányuló további vizsgálatokban, melyek a kártevőket távol tartó vegyületek kifejlesztésére irányulnak és hozzájárulhatnak az organikus gazdálkodás további fejlődéséhez, a növényvédő szerek használatának csökkentéséhez is.
www.sciencealert.com
(Biokultúra 2019/6)
