Öntözéssel is jövedelmező a gazdálkodás

A borsó bevált a vetésforgóban

Mezőberényben él Püski Lajos agrármérnök, aki 1993-ban került kapcsolatba a bioval. A természetes gazdálkodási módot keresve lett elkötelezett híve a bionak. „A maga idejében elég jövedelmező növénynek számított a héj nélküli tökmag előállítása. Később rájöttem, hogy ha bioban termelném, akkor még inkább az lenne, így az olajtök termesztése során kalandoztam át a bio területére” – mondja Püski Lajos.

– Mekkora területen termelt?

– Akkor még dolgoztam a szövetkezetben 60 hektáron, de már volt egy kis saját területünk, 20 hektár, abból 8 hektáron termeltünk először biot. A hagyományos termelésben sem kellett semmit kemikáliával kezelni. Később már nyilvánvalóvá vált, hogy csak olyan „input” anyagok jöhetnek számításba, amelyek a természetben is fellelhetők. Ezt tudomásul véve próbáltuk kialakítani a területet, hogy minél hamarabb átállhassunk a biora. Jelenleg 40 hektár bioterületen gazdálkodom. Itt próbáltam olyan vetésforgót kialakítani, amit könnyű gyommentesen tartani.

– Mitől más ez a megoldás, mint a korábbi vetésforgó? Mire figyel ennek összeállítása során?

– Az a követelmény, hogy szerepeljen évelő pillangós, ami gazdagítja a talajt, ezért a vetésterület 20 százalékán ez van. Kerestem sokáig, mi a legjobb pillangós növény: szójával próbálkoztam, de nem igazán vált be. Nehéz volt a gyommentesen tartása. Nagyon lassan rájöttem, hogy a legjobb a zöldborsó. Igaz, hogy itt is vannak gyomok, de nem tudnak olyan fejlettséget elérni a zöldborsó betakarítás idejére, hogy ez túlságosan nagy gondot okozna.

– A „drága” kultúrák (szántóföldi zöldségek: csemegekukorica, zöldborsó) esetében mire kell nagyon ügyelni? Hogyan tudja elkerülni a betegségeket, kártételeket?

– Ez volt a másik szempont, hogy lehetőleg ne legyen olyan növényfaj ebben a vetésforgóban, amelynél számos gombabetegség fellép. Véleményem szerint a Magyarországon termesztett növények közül a kukorica az, amelynek nincs jelentősebb károsítója, legalábbis eddig nem volt. Azt tapasztaltam, hogy a kukoricánál a szokványos termesztésben sem használnak gombaölőszert. A csemege kukoricának például az az előnye a takarmány kukoricával szemben, hogy a tábláról közvetlenül a feldolgozó üzembe kerül, tárolni sem kell és nem kell azzal a gonddal szembe nézni, hogy az elkülönített tárolás hogyan oldható meg. Egy kisebb termelőnél nagyon nehéz megteremteni azt a hátteret, hogy elkülönítetten tudjon tárolni.

A csemegekukoricánál érdemes a kukoricamoly természetes ellenségét, a fürkészdarazsat bevetni, mert ez megakadályozza a gyapottok bagolylepke kártételét.

– A zöldborsónak milyen kártevői vannak?

– Az akácmoly hernyója nem szokott nagy problémát okozni. Akad olyan év, amikor a levéltetvek nagyon károsíthatják a növényt. Itt is van bizonyos megoldás, ami az ökotermelésben alkalmazható. A felhasználható készítmények listáját a Bio­kontroll Hungária Nonprofit Kft. rendszeresen közzéteszi. Ám szerencse is kell, hogy ne legyen olyan évjárat, amikor olyan mértékű levéltetű kártétel van, ami teljesen lehetetlenné teszi a hüvelyek kifejlődését.

– Hogyan oldja meg a tápanyagutánpótlást?

– Négyévenként eddig sikerült istállótrágyázni a területeket, de ezt egyre nehezebb folytatni, mivel visszaszorult az állattartás, egyre kevesebb trágya keletkezik. Kevés az ökoállattartó, emiatt nagy verseny indult el az istállótrágyáért még a hagyományos termelésben is. Azonban van egy reménysugár, mert itt a Körös-Maros Nemzeti Parknál Dévaványán szürke­marhát tartanak, onnan majd lehet beszerezni trágyát.

– A gyomszabályozással mi a helyzet?

– A kukoricaféléknél mind a gépi sorközművelést, mind a kézi kapálást meg lehet oldani. Szerencsére van munkaerő arra, hogy ezt meg tudjuk valósítani. Egyszer meg szoktuk kapálni kézzel, majd gyomlálni, de nagyon komoly a kézimunkaerő költsége, minimum 80 ezer forint hektáronként. Ezért nem lehet takarmánykukoricában gondolkodni, mert annak az árbevétele nem tenné ezt lehetővé, ugyanúgy meg kellene kapálni. A nagyobb árbevétel el tudja viselni, ha nagyon jelentős költségbe kerül a gyomszabályozás.

– Milyen tippjei vannak azok számára, akik szeretnék szabályozni a gyomokat, illetve szeretnék lassítani azok növekedését? Van-e különleges ötlete, amit saját maga tapasztalt ki a szakmai munkája során?

– Talán a mulcsozás. A vetésforgóba még egy búzatermesztést is be kell iktatni. Viszonylag nagy a szalmája, elég jó a gyomelnyomó képessége, elég jó a szilárdsága is. Táblaegységekben szoktam megtervezni, a 40 hektárt beosztom: 10 hektáron tönkölybúzát termelek, a tönkölybúza után zöldborsó kerül, a zöldborsó után csemegekukorica. Ez ki szokott egészülni a héj nélküli tökmaggal, bár már nem a leggazdaságosabb, az ára lemaradt a többitől.

– Melyiknek a leggazdaságosabb a termelése?

– A csemegekukoricáé.

– Tud-e öntözni, hogyan, milyen vezetékrendszerrel oldja ezt meg?

– Dobos, felcsévélhető öntözőberendezéssel rendelkezem, két dobbal, a Körös öntözővizét használjuk, ami igen jó minőségű. Vízágyút alkalmazok, a csemegekukoricánál nincs is ezzel baj, a zöldborsónál nagyon pici keresztmetszetű szórófejet szoktunk használni, hogy apróbb legyen a cseppméret, mert a durva cseppek lefektették a földre.

– Mind a 40 hektárt öntözi?

– Tulajdonképpen mobil berendezéseim vannak, így megoldható, hogy mindent öntözzek. Annak idején a földeket igyekeztem megszerezni. Amikor erre lehetőség volt, már akkor gondoltam arra, hogy lehetőleg olyan földet szerezzünk meg a családban, ahol öntözési lehetőség is van.

– Kell-e ezután adót fizetni, kell-e ehhez külön engedélyt kérni?

– Természetesen ennek vannak költségei, az öntözővíz elég drága, de ha intenzívebb növénytermesztést tud valaki folytatni, akkor ez meg fog térülni.

– Tervezi-e a termékpalettát bővíteni, más növényeket termeszteni?

– Ha fiatalabb lennék, akkor igen, azonban a korábban megvalósított vetőmagtermesztésen újból gondolkodom. A vetőmag­előállítás jövedelmezőségi helyzete csemegekukoricánál szintén nagyon jó. Nehézséget okozhat, hogy bizonyos izolációs távolságot kell betartani a szomszédos kukoricáktól. Jelen pillanatban 200 méter ez a távolság és nem mindig sikerül a szomszédokkal megegyezni. Külön felkészülést igényel, hogy ezt is biztosítani lehessen. A termesztéstechnológia is egy kicsit bonyolultabb. Ebben szakmailag benne vagyok, azt kell egy picit megnézni, hogy melyik az a magyarországi termeltető cég, amelyikhez lehetne csatlakozni. A biovetőmagra van igény, sikerágazatnak számít, bár nehezebb ügy, mint a normál vetőmag előállítása.

Ilonka Mária
(Biokultúra 2012/2)