Ökogazdálkodási trendek Németországban
Németországban, a világ második legjelentősebb biotermék-felvevőpiacán továbbra is nagy népszerűségnek örvendenek az ökológiai előállítású termékek. A 2020-as, korona-válsággal terhelt évben ráadásul még több fogyasztó fordult a biotermékek felé, 17%-kal nőtt ezen termékek forgalma. A jelenlegi német kormánykoalíció 2018-ban azt az ambíciózus célt tűzte ki, hogy 2030-ig a jelenlegi közel duplájára, 20%-ra növekedjen az ökogazdálkodás alatt levő területek aránya. Valószínűsíthető, hogy a 2021-es német parlamenti választásokat követően – a majdani kormány összetételétől függetlenül – sem változik ez az irány. Ugyanakkor a konvencionális termékeknek is fontos szerepet szánnak az élelmezésben – azt nem leépíteni, hanem ökologizálni kívánják. A biotermékek népszerűségét illetően eltérő vélekedések látnak napvilágot: egyes kutatások szerint a fogyasztók nagy része vásárol ugyan ilyen termékeket, azonban az is megállapítható, hogy a biotermékek jelentős részét továbbra is egy szűk, rendkívül tudatos, a felárat vállalni tudó és kívánó réteg vásárolja meg. A magyar biotermék-kivitel szempontjából megemlítendő, hogy a német biogazdaságok bővülése mellett a kereslet is folyamatosan bővül, így a németországi bioélelmiszer-előállítás a jövőben sem fogja tudni nélkülözni a külföldről történő behozatalt.
Politikai háttér
A német közbeszédben élénk vita folyik arról, hogy merre haladjon a mezőgazdaság, mekkora ökológiai ambíciószinttel valósítsák meg a Közös Agrárpolitikát, továbbá jogos-e, hogy a nagyüzemek csak azért kapjanak magasabb összegű támogatást, mert nagy területen gazdálkodnak. Az ökológiai versus konvencionális termékek közötti vitát a jelenleg kormányzó CDU/CSU-SPD kormány 2018-as koalíciós szerződésében levő tétel próbálja moderálni, mely szerint a két gazdálkodási módnak egymás mellett kell léteznie, egymást jól kiegészítve, egyfajta „hibrid-mezőgazdaságként“. A társadalmi elvárások miatt fejlődnie ugyanakkor mindkettőnek szükséges: a biogazdálkodásnak hatékonyabbá, a konvencionális termelésnek pedig erőforrás-takarékosabbá és állatbarátabbá kell válnia (utóbbinak úgy, hogy közben a hatékonysága nem csökken).
A német szövetségi agrártárca 2021 januárjában publikálta a 2020-as év Öko-Barométerét. A tanulmány szerint a fogyasztási szokások egyértelműen erősítik a biotermékek piaci pozícióját és növelik a forgalmát. Az alkalmi fogyasztókból rendszeres fogyasztók válnak, egyre többen keresik ezeket a termékeket. A német minisztérium szerint az ágazat a korona-válság alatt is tudott növekedni, amelyet egyrészt az ökotermesztés állami támogatása, másrészt az állami jelölés eredményezett. Utóbbi kapcsán megemlítendő, hogy több mint 6 ezer gyártó közel 90 ezer terméke rendelkezik ezzel a jelöléssel, és egyre több gazda dönt úgy, hogy – látva a jelölésben rejlő potenciált – ökológiaira állítja át a termelését. Az állami bio-jelölés célja az, hogy megbízhatóan és átláthatóan mutassa be azt, hogy az adott terméket nemcsak a törvényi minimális standardok, hanem annál szigorúbb feltételek mentén állítják elő.
A főbb ökológiai gazdálkodási trendek – a gazdaságok átállása
A 2020-as mezőgazdasági cenzus alapján Németországban az ökológiai gazdálkodás az elmúlt 10 évben jelentős fejlődésen ment keresztül. A biogazdaságok száma 2020-ra 35 413-ra emelkedett, amely 60%-kal magasabb, mint tíz éve. Az összes németországi üzemnek így már 10%-a állt át az ökológiai gazdálkodásra. Az ökológiailag megművelt területek aránya 5,6%-ról 10,2%-ra, 1,7 millió hektárra nőtt. Az öko állattartó telepek száma 43%-kal, 17 500-ra nőtt, melyből 13 300 szarvasmarhát, 5 600 baromfit és 1 700 sertést tartott.
Két nagy német érdekvédő szervezet, a Német Parasztszövetség (DBV), valamint az Ökológiai Élelmiszergyártók Szövetsége [BÖLW]) 2021 elején egyaránt úgy értékelte, hogy a német gazdák jelentős részének az ökológiai gazdálkodásra történő átállás jelenti a kitörési lehetőséget. Miközben az elmúlt öt évben 12 ezer gazdaság megszűnt (a német agrárium egyik nagy problémája), addig ugyanebben az időszakban 8 ezer gazdaság állt át az ökológiai termelésre, amely a kiutat, előrelépést jelenti sok gazdaság számára.
A Parasztszövetség saját kutatása szerint a megkérdezett gazdák 17-18%-a fontolja az átállást (2017 előtt ez mindössze 11% volt), ebből már 3% döntött is az átállás mellett; eközben folyamatosan növekszik az átállt gazdaságok aránya (2020-ban 10%; 2016-2020 között 8000 üzem). Ami az ágazatok szerinti megoszlást illeti, a szántóföldi növénytermesztés népszerűbb, mint az állattartás, vagy a takarmány-előállítás.
A további átállások, és ezáltal a jelenleg kormányzó CDU/CSU-SPD nagykoalíció által kitűzött cél, a 20%-os biogazdálkodási területarány elérése 2030-ra reális cél lehet, amennyiben a piac továbbbra is ilyen ütemben bővül (márpedig a bővülés jelenleg folyamatos). Ráadásul a biotermékek iránti keresletet a német termelés nem is tudja fedezni, ezért számos importtermék, vagy -alapanyag (köztük magyar is) található a német szortimentben, illetve késztermékekben.
A Parasztszövetség szerint az a német ágazati cél, hogy az alapanyagok nagyobb részét Németországban termeljék meg, hogy az import nyersanyagot ki tudják vele váltani. Erre ráerősítenek – különösen a korona-pandémia elmúlt egy évében – azok a politikai nyilatkozatok, amelyek a hazai termelést, a regionális termékeket, a rövid ellátási láncokat részesítik előnyben (elsősorban ellátásbiztonsági, valamint környezetvédelmi szempontokból). Ezek a kijelentések elsőre aggodalmat kelthetnek az eddig a német piacra szállító magyar cégekben. Látni kell ugyanakkor, hogy a földrajzi-éghajlati adottságok, a mezőgazdasági területek szűkössége, a német élelmiszeripar jelentős import-igénye, valamint a német fogyasztók és civilek fokozott elvárásai miatt egyelőre nem kell tartani attól, hogy az eddig a külpiacokról beszerzett nyersanyagokat, vagy félkész-, illetve késztermékeket mind Németországban állítsák elő. A magyar exportorientált biotermelőknek és bioélelmiszergyártóknak így a német piac továbbra is jelentős felvevőpiac maradhat, a megfelelő minőség és ár biztosítása esetén.
Ami a konkrét termékköröket illeti, az elmúlt években megnőtt átállások következtében elsősorban a húsmarha- és a tejtermelés, továbbá a gabonatermesztés jutott el olyan átállási szintre, hogy a német biotermelés már képes fedezni, vagy hamarosan fedezni fogja a hazai fogyasztási igényeket. A magyar-német agrárkülkereskedelem szempontjából itt egyedül a gabona lehet érintett.
A biotermékek pozíciójának felértékelődése a korona-pandémia idején
A korona-válság egyes szektorokban – pl. a HORECÁ-ban – jelentős visszaesést eredményezett, azonban a fogyasztás a vendéglátó helyekről és a rendezvényekről áttevődött az otthoni fogyasztásra. Az egészség- és környezettudatossági szempont pedig hozzájárult ahhoz, hogy a német vásárlók érdeklődése a biotermékek iránt nemhogy nem csökkent, hanem jelentősen megnőtt: azok forgalma 2020-ban rekord-értéknek számító 14 milliárd eurót ért el, amely 17%-kal magasabb az előző évi értéknél. A különösen kritikus „Lockdown“ időszakokban az ökológiai minősítésű termékek forgalma az előző évi értéket 20-30%-kal is meghaladta. Az ökológiai gazdaságokból származó hús, liszt, zöldség és gyümölcs forgalma nőtt a legjobban, 25% (gyümölcs) és 70% (baromfihús) között. 2020-ban a bioélelmiszerek aránya a teljes élelmiszerpiacon belül 6,4%-ot tett ki.
A biotermékek népszerűségének növekedése – ellentétes következtetésekkel
2021 elején Németországban több közvéleménykutatás eredménye is megjelent a biotermékek népszerűségéről. Az vitathatatlan, hogy az ökológiai gazdálkodásban előállított termékek ismertsége és népszerűsége nő, egyre több áruház állandó szortimentjében (még a diszkontokéban is) kapnak helyet a kereskedelmi, avagy saját márkás biotermékek. A felmérések közötti különbségek ugyanakkor arra világítanak rá, hogy a termékek népszerűsége nem egyenlő azzal, hogy a fogyasztók többsége nagy mennyiségben meg is vásárolja ezeket a termékeket.
A PricewaterhouseCoopers (PwC) tanácsadó cég közvéleménykutatása szerint a vásárlók 24%-a több bioterméket vásárolt, mint konvencionálisat, eközben pedig a vevőkör is szélesedett: a megkérdezetteknek mindössze a 11%-a nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem vásárol biotermékeket. A felmérés szerint különösen a zöldségek és gyümölcsök esetében a legfontosabb, hogy ökológiai gazdálkodásból származzon az áru (68% vélekedik így), miközben a húsok, húskészítmények és tejtermékek esetében a fogyasztók 48%-a gondolja így. Ami az értékesítési csatornákat illeti, biotermékeket elsősorban a szupermarketekben vásárolnak (68%), az online kereskedelmet pedig csak kevesen (7%) választják (42% abszolút elutasítja, 41% ugyanakkor nyitott lenne rá). A biotermékek árérzékenysége némileg csökkent: míg 2017-ben a vásárlók 63%-a vásárolt az alacsonyabb ár miatt inkább konvencionális élelmiszert, addig 2020-ra ez az arány 49%-ra csökkent. A felár kifizetésére való hajlandóság termékcsoporttól is függ: a megkérdezettek fele egy liter biotejért akár 1,45 eurót is kifizetne (a konvencionális ára ennek kb. a fele), 1 kg bio-csirkehúsért pedig 13,26 eurót (konvencionális: kb. 5,56 euró/kg). A PwC illetékese szerint a felmérés eredménye arra mutat rá, hogy egyre több ember figyel oda a táplálkozására és választja tudatosan a biotermékeket; az egészséges élelmiszer mellett pedig a másik érv a fenntartható gazdálkodás. A fogyasztók emellett igénylik azokat az információkat, melyekből kiderül, milyen módon és milyen környezeti hatásokkal állítják elő az élelmiszert. A PwC úgy látja, hogy e téren mind a termelőknek, mind a kereskedőknek még fejlődniük szükséges, hogy kielégítsék a vásárlók ezirányú igényeit.
A közvéleménykutatásokkal (mint amilyen az előbb említett PwC) szemben árnyaltabb képet ad azonban a német Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezési Intézet (BLE) által a Szövetségi Ökológiai Gazdálkodási Program (BÖLN) keretein belül végzett kutatás, mely szerint a megkérdezett fogyasztók a valóságban sokkal kevesebb alkalommal vásárolnak bioélelmiszereket. A német agrártárca háttérintézményeként működő BLE megállapította, hogy a vásárlóknak mindössze a 4%-a számít öko-intenzív vásárlónak (ők a saját kiadásaik 20%-át költik bioélelmiszerekre és ők vásárolják meg a bioélelmiszerek felét), 15%-a öko-médium vásárlónak (övéké a megvásárolt bioélelmiszerek egyharmada), a fennmaradó 80% pedig csupán az alkalmi, vagy a ritka vásárlók közé tartozik. Ez azt jelenti, hogy a vásárlók 80%-a az összes értékesített bioélelmiszereknek csupán a 17%-át vásárolja meg.
A BLE ezért arra a következtetésre jutott, hogy a nagy forgalmat kitevő, szélesebb körben népszerű élelmiszercsoportoknál (fagyasztott készítmények [pizza, jégkrém], édesipari termékek [gumicukor, torta, praliné]) lenne célszerű a biotermékek arányát növelni, hogy ezzel további fogyasztókat lehessen megnyerni a bioélelmiszerek számára.
Illés Bálint
mezőgazdasági és környezetügyi
szakdiplomata, Berlin
(Biokultúra 2021/2-3)
