2013 Júl 30

Párhuzamos gazdálkodás a szántóföldi növénytermesztésben

Nincs hozzászólás

Párhuzamos gazdálkodásnak nevezzük azt az esetet, amikor egy gazdasági egységen belül előfordul ökológiai és nem ökológiai (szokványos, konvencionális) földterület, illetve termesztésmód is.

A Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. gyakorlatában egy gazdasági egységnek tekintjük a külön MVH regisztrációs számmal rendelkező mezőgazdasági vállalkozást vagy gazdasági szereplőt, azokkal a földekkel, melyekre támogatást vesz igénybe vagy a kezelése alatt állnak. Ha például egy másik családtag is gazdálkodik, akár a szomszédos földterületen, de egyértelműen elválasztható módon, az már más gazdálkodó szervezetnek minősül. Ugyan az ökológiai alapelveknek némiképp ellentmond, de a jelenleg hatályos EU bio rendeletek értelmében lehetősége van a termelőnek a párhuzamos növénytermesztésre bizonyos megkötések mellett. A bio és a szokványos területeket, raktárakat pontosan nevesíteni kell, nem váltogathatóak tetszőlegesen évről-évre.

A kétféle gazdálkodási rendszer által használt anyagokat (vetőmag, növényvédő- és tápanyagutánpótló szerek), a betakarított terményeket, sőt lehetőség szerint a termelőeszközöket is egyértelműen el kell különíteni egymástól, mind fizikailag, mind a könyvelésben, termelési dokumentációban. Az esetleges keveredés vagy szennyeződés kizárása csak pontos és következetes jelöléssel, nyilvántartással érhető el a termesztési folyamat teljes fázisában, amit a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ellenőrzései kapcsán hangsúlyozottan megvizsgál. Az ellenőrzés ilyenkor kiterjed a szokványos növénytermesztési egység működésére is, a műtrágyák, gyomirtószerek gazdaságon belüli mozgására, elszámolására és természetesen a konvencionális termények útjának a nyomonkövetésére is.

Jogszabályi előírás, hogy ilyenkor a gazdasági szereplőnek tűrnie kell a szokványos gazdálkodási egység ellenőrzését is, pont úgy, ahogy az ökológiai részlegben. További alapelőírás, hogy párhuzamos szántóföldi gazdálkodás esetén nem termeszthető azonos vagy nem könnyen megkülönböztethető növényfaj, illetve fajta a bio és a konvencionális területeken. Nem könnyen megkülönböztethetőnek tekintjük azokat a növényeket, ahol a betakarított termények szabad szemmel – szín, morfológiai jegyek stb. alapján – nem választhatóak el egymástól. Például egy szálkás és egy tar őszi búzafajta a termesztés során (kalászoláskor) még jól elkülöníthető, de már levágott, kicsépelt és betárolt állapotában egy átlagos szakmai felkészültségű mezőgazdász nem tudja megkülönböztetni egymástól a két fajtát. De a tönkölybúza, az őszi búza vagy az alakor szemes állapotukban, egyes kukoricák színük, szemalakjuk és más külső jegyeik alapján már jól elkülöníthetőek egymástól, ezzel megfelelnek a kritériumoknak (az 1. ábra meg nem különböztethető búzafajtákat, a 2. ábra megkülönböztethető kukoricafajtákat mutat). Ennek tükrében tehát pontosan meg kell tervezni a vetésszerkezetet minden évben a gazdaság bio és konvencionális területein.

1. ábra | Egymástól meg nem különböztethető búzafajták

1. ábra | Egymástól meg nem különböztethető búzafajták

 

2. ábra | Egymástól megkülönböztethető kukoricafajták

2. ábra | Egymástól megkülönböztethető kukoricafajták

A fenti alapelvhez képest azonban néhány esetben van lehetőség az eltérésre:

  • amikor a gazdasági szereplő hatósági engedély birtokában mezőgazdasági kutatást vagy hivatalos iskolai oktatást végez, akkor végezheti azonos vagy nehezen megkülönböztethető növényfaj, -fajta egyidejű termesztését is;
  • hivatalosan bejelentett vetőmag, vegetatív szaporítóanyag és palánta előállítás esetén is lehet azonos vagy nem könnyen megkülönböztethető fajta a két egységben.

Mindkét esetben az ökológiai tanúsítás további feltétele, hogy megfelelő intézkedések történjenek a különböző státuszú termékek tartós, fizikai elkülönítésére.

A termelő kötelezettsége, hogy minimum 48 órával korábban írásban értesítse a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.-t az érintett termékek betakarításának várható időpontjáról, majd ezt követően tájékoztassa az ellenőrző szervezetet mind a bio, mind a szokványos területekről betakarított termények pontos mennyiségéről, betárolásáról.

Az ökotudatos szemlélet és az áttekinthetőség miatt egyes külföldi bio előírások, védjegyszervezetek (Demeter, Bio Suisse, Bioland, Naturland) szigorúan tiltják a párhuzamosságot, a gazdaság teljes egészében ökológiai gazdálkodást kell folytatni; ezekben a rendszerekben nem kaphat védjegyhasználati jogot az a gazdaság, ahol konvencionális módon tartják az állatokat, vagy amelynek a vezetője, tulajdonosa bármilyen más szokványos mezőgazdasági termelő üzemben érdekelt. Viszont az amerikai bio szabvány (NOP) az EU bio előírásaihoz hasonlóan, szintén elfogadja a szokványos és ökológiai termelés egymás mellett folytatását.

Siku Szabolcs
(Biokultúra 2013/2)

[felül]