Mára már közismert tény, hogy a hagyományos növényvédelemben alkalmazott vegyszerközpontú gyakorlat folyományaként a biodiverzitás sok esetben sérül. A rovarölő szerek sajnálatos módon nemcsak a célzott kártevők számát csökkentik, hanem azok természetes ellenségeire is negatív hatást gyakorolnak, emellett még az úgynevezett indifferens rovarfajokat is károsítják. Ezért az elmúlt évtizedben a környezettudatos növényvédelmi szakemberek egyre inkább olyan megoldásokat keresnek, melyek a környezettel szemben kíméletesek és lehetővé teszik a hasznos ízeltlábúak felszaporodását is. Ennek jegyében a Szent István Egyetem Növényvédelmi Intézetének munkatársai egy több éves kutatási projekt keretén belül figyelmüket a pókokra irányították és tanulmányt készítettek arról, hogy az ökológiai almaültetvények lombkorona szintjén élő pókfajok táplálkozási szokásai milyen előnyös ökoszisztéma-szolgáltatásokat jelentenek az ültetvény szempontjából.
Rozsdás ugrópók (Fotó: https://agraragazat.hu)
A pókok az almaültetvények lombkoronájában a leggyakoribb és legnagyobb fajszámban megtalálható nagytestű ízeltlábú ragadozók közé tartoznak. A vizsgálatból kiderült, hogy az ökológiai almaültetvényekben az egyes vadászpókfajok meghatározó fontosságúak lehetnek, mivel zsákmányuk jelentős hányadát almakártevők teszik ki.
A mintegy hét éven keresztül folytatott vizsgálat adatai szerint a lombozatlakó vadászpókok legnagyobb részben növényvédelmi szempontból indifferens ízeltlábúakat fogyasztottak, az esetek egyharmadában almakártevőkkel, azon belül legnagyobb arányban növény tetvekkel, a legkisebb arányban pedig természetes ellenségekkel, más pókokkal és ragadozó poloskákkal táplálkoztak. Az egyes pókfajok zsákmányuk tekintetében különbözőek, ezért preferenciájuk és zsákmányuk összetétele alapján a környezetkímélő növényvédelem keretei között feltételezhetően érdemes lehet a különböző fajok tevékenységét egyaránt segíteni, mivel egy-egy almaültetvény akár 70 pókfaj több tízezer egyedének is élőhelyet nyújthat a lombkorona szintjén.
https://agraragazat.hu
(Biokultúra 2020/6)