2013 Sze 12

Precíziós megoldások a gyomnövények ellen

Nincs hozzászólás

A növénytermesztő ökogazdaságokban a legnagyobb feladatot a gyomnövények elleni küzdelem jelenti. Amíg a gombabetegségek és állati kártevők ellen már számos, hatékony módszer létezik, amelyeket az ökotermesztésben használhatnak a gazdálkodók, addig a gyomirtó szerek esetében „nulla toleranciát” írnak elő a szabályok.

Éppen emiatt külföldön és hazánkban is felgyorsultak a fejlesztések a gyomszabályozás különböző, nem vegyszeres eljárásainak kimunkálása területén és ma már a gyakorlatban is használható alkalmazásokról tudunk beszámolni.

A sűrű vetésű kultúrákban (pl. kalászos gabonáknál) a gyomfésű alkalmazása megoldás lehet azokon a területeken, ahol kis mértékben fordulnak elő az évelő gyomfajok, mint pl. a mezei acat, vagy az apró szulák.

A legnagyobb feladatot a tág térállású kultúrák gyomszabályozása jelenti, mert ebben az esetben nemcsak a sorközökben, hanem a növény soraiban is meg kell oldani a gyommentesítést. A megoldást a precíziós módszerek kifejlesztése és alkalmazása jelenti. A konvencionális gazdálkodásban a precíziós gyomszabályozási módszerek fejlesztése gőzerővel halad és számos módszert a gyakorlatban is alkalmaznak már a termelők.

Az ökogazdálkodásban a közeljövőben a gyomok elleni küzdelem területén a legnagyobb perspektívát a precíziós megoldások jelenthetik.

A precíziós (helyspecifikus) gyomszabályozás a GPS-es helymeghatározás és/vagy a szenzortechnika eszközeire épül. Ma már hazánkban is rendelkezünk minden feltétellel, amely lehetővé teszi ennek az új, korszerű gyomirtószer-mentes eljárásnak a gyakorlati alkalmazását. Első feltétel a GPS jelszolgáltatás, mely a művelést végző traktor munkáját segíti. Csaknem minden típusú traktorba utólag is beszerelhető a „robotpilóta” és a fedélzeti számítógép, amelynek eredményeként megvalósul a nyílegyenes sorokba történő vetés (vagy palántázás), sőt ezen túlmenően a táblavégi fordulóknál a robotpilótát működtető fedélzeti számítógép megtervezi a csatlakozó fogások helyeit és az előző menettel párhuzamos vezetést. A vetés (vagy palántázás) GPS koordinátáit a fedélzeti számítógép „megjegyzi” és a későbbi növényápolási műveleteknél biztosítja a 2 cm-es visszatérési pontosságot, mindezt a traktorvezető személy kismértékű, manuális beavatkozásával.

A tág térállású kultúrákban tehát kettős feladatunk van: egyrészt megoldani a sorközök gyommentesítését, másrészt biztosítani a sorokban a gépi, mechanikai úton történő gyomirtást. A sorközök gyomszabályozása nem új módszer, ezt már a kultivátorozással régóta megoldják a termelők.

A precíziós (szenzorvezérelt) kultivátorozásnál egyrészt a robotpilóta biztosítja a vetéskor (palántázáskor) rögzített 2 cm-es visszatérési pontosságot és a sorok párhuzamosságát. A robotpilóta időt takarít meg a fogókon, ugyanis a kezelő nem kell számolja a sorokat, másrészt a kultivátorra szerelt optikai szenzor vigyáz arra, hogy a kultivátor kései ne vágják ki a sorokat. Ez a két biztonsági eszköz lehetővé teszi a kb. 7 cm-es sormegközelítést és megduplázható a traktor sebessége. A kapás növények kultivátorozását a kelés után azonnal meg lehet kezdeni, amikor a szenzor már „látja” a sorokat. Működési elvét az alábbi 1. ábra szemlélteti.

1. ábra | A szenzorvezérelt kultivátor működési elve

1. ábra | A szenzorvezérelt kultivátor működési elve  (Forrás: www.tomelilla.hu)

Ebben az esetben a kultivátor kései mellé terelő lemezeket kell felszerelni azért, hogy a nagy sebességgel haladó kultivátor ne temesse be földdel a kis növényeket. A kultivátorozást folyamatosan lehet végezni, már terelőlemez nélkül is mindaddig, amíg a kultúrnövény magassága lehetővé teszi a művelet elvégzését. A másik korlátozó tényező a növényállomány összezáródása, ugyanis ilyenkor eltűnnek a sorok, melyek a rendszert vezérlik. Fontos szabály, hogy a tábla kigyomosodása előtt kell megkezdeni a kultivátorozást, ugyanis az egybefüggő gyomtömeggel borított táblán a szenzor nehezen vagy nem lesz képes megkülönböztetni a kultúrnövény sorait a gyomtömegtől (2. ábra).

2. ábra | Ökológiai gazdálkodásban termelt kukorica kultivátorozása a délnyugat Dunántúlon

2. ábra | Ökológiai gazdálkodásban termelt kukorica kultivátorozása a délnyugat Dunántúlon

A szenzorvezérelt sorközművelő kultivátor természetesen használható robotpilóta nélkül is, de ebben az esetben a traktor vezetőjének feladata valamelyest megnövekszik, ugyanis a görbe sorokban történő traktor vezetése figyelmet igényel.

A GPS-es robotpilótával és szenzorvezérelt kultivátor együttes alkalmazásával minimális terület (oldalanként 5-10 cm széles sáv) marad megműveletlenül. (3. és 4. ábra). Ezt precíziós eszközök hiányában kézi úton szükséges gyommentesíteni.

3. ábra | Szenzorvezérelt kultivátor

3. ábra | Szenzorvezérelt kultivátor

4. ábra | Szenzorvezérelt kultivátor munkája közelről

4. ábra | Szenzorvezérelt kultivátor munkája közelről

Az újabb fejlesztések eredményeként megvalósították a bakhátas növények precíziós gyomszabályozását. Ebben az esetben a sorközök gyomtalanításán túlmenően megtörténik a barázda oldalak gyommentesítése és újbóli helyreállítása. Ezeket a műveleteket hagymában és sárgarépában lehet alkalmazni (5. ábra).

5. ábra | Bakhátas hagyma kultivátorozása

5. ábra | Bakhátas hagyma kultivátorozása

Az igazi megoldást a teljes területre (sorokra és sorközökre) kiterjedő precíziós gépi, mechanikus gyomirtás jelentheti. Ebben az esetben a növény sorokat is meg kell tisztítani a gyomnövényektől. Célszerű a traktort robotpilótával felszerelni az egyenes sortartás és a fogások pontos csatlakozása végett. Ez a fentiekben leírt biztonságot és teljesítményfokozást célozza.

Jelenleg, a számítógépek által vezérelt optikai rendszerű, precíziós mechanikai gyomirtás legfejlettebb változatának számít egy külföldön gyártott sorköz- és sorművelő kultivátor. A speciális formájú tőköz megmunkáló kapa félkörben fordul a növény körül. A kézi kapás műveléssel szemben, amikor a dolgozó a területen lévő gyomokat figyeli és lokálisan irtja, a gép a területen lévő kultúrnövényeket figyeli és a teljes területet megműveli, kiirtva a még szemmel nem látható, de már csírázó gyomokat is. Emiatt a terület lényegesen tovább marad gyommentes, mint a kézi kapálás után. A tövek között a speciális tőköz megmunkáló kapák, a sorok között pedig a hagyományos sorközművelő kapatestek végzik az elmunkálást. Az ilyen típusú géppel elérhető gyomirtás hatékonysága 95-98%-os. Fontos megjegyezni, hogy használatuknak nem előfeltétele sem a precíziós palántázó gép, sem pedig a precíziós vetőgép.

Mind a szántóföldi, mind pedig a kertészeti kultúrákban alkalmazhatók a sor- és sorközművelő „kapálógépek.” Ezekből már néhány példány Magyarországon is létezik. A csemegekukoricában (6. ábra) és a napraforgóban teljes gyommentességet biztosítanak ezek a traktor frontjára szerkesztett eszközök.

6. ábra | Ökológiai gazdálkodásban termelt csemegekukorica művelése

6. ábra | Ökológiai gazdálkodásban termelt csemegekukorica művelése

A fenti példákkal igyekeztünk bemutatni azokat a gyomirtószer-mentes fejlesztéseket, amelyek a közelmúltban a kutatás-fejlesztés eredményeként létrejöttek. A herbicidmentes gyomszabályozás technikai feltételei tehát adottak, széleskörű bevezetésüket az anyagi lehetőségek fogják meghatározni. Valószínű, hogy elkerülhetetlen a ma még drága gépek szövetkezeti formában történő üzemeltetése, bemutató gazdaságok régiónkénti szervezése. A cikkben bemutatott külföldi fejlesztéseket hazai körülményekre kell adaptálni, ami a kutatás-fejlesztés feladatát képezi. Jó lenne, ha a most formálódó ökogazdálkodási akció tervben a precíziós megoldások további kutatása és gyakorlati bemutatása az eddigieknél nagyobb szerepet kapna.

Borsiczky István – Reisinger Péter
Nyugat-magyarországi Egyetem
(Biokultúra 2013/2)

[felül]