Rezisztens szőlőfajták

A szőlőn sok károsító élősködik, köztük parányi élőlények (vírusok, baktériumok, gombák, fonálférgek), nagyobb rovarok vagy a gerincesek (madarak, nyulak, őzek, rókák stb.). A szőlő nagyüzemi termesztése magával hozta a szőlő monokultúráját, ahol az élősködők felszaporodtak, és a biztonságos fürttermés érdekében kémiai anyagokkal kellett azokat elpusztítani. A rendkívül erősen ható növényvédőszerek megvédték a szőlőt a károsítóktól, de ezzel párhuzamosan megzavarták a szőlő életterét (ökoszisztémáját) és az abban érvényesülő biológiai egyensúlyt. Az ember így árt a természet harmóniájának és önmagának. Ebből a helyzetből adódott a rezisztens szőlőfajták szükségessége.

A szőlő rezisztenciája

A szőlőtermesztésben a fajták rezisztenciájának kérdése már az 1800-as években felmerült, de különösen a filoxéra elleni védelemben. Akkor a filoxérával szemben ellenálló szőlőfajtákra volt szükség. Ezt az új alanyfajtákkal sikerült teljesíteni.

A gombabetegségek (peronoszpóra, lisztharmat) terjedésével egyre mélyrehatóbb tanulmányozást kívánt a rezisztencia jelenségének és hasznosulásának megismerése. Az 1940-es évek végétől megkezdődött Magyarországon francia és német példa alapján a gombabetegségekkel szemben ellenálló szőlőfajták nemesítése. Ez a munka Budapesten a Kertészeti Egyetemen dr. Tamássy István, dr. Koleda István és dr. Kozma Pál vezetésével, a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetben Egerben dr. Csizmazia Darab József és Kecskeméten dr. Szegedi Sándor és dr. Füri József vezetésével kezdődött. A ma termesztett rezisztens szőlőfajták is a nevükhöz fűződnek.

Nemesítőink a biotikus (betegségek) és az abiotikus (fagy, aszály) stresszhatásokkal szembeni rezisztencia génforrásaiként az amuri szőlőt (Vitis amurensis) valamint a franko-amerikai fajhibrideket (pl. a Seyve Villard 12375, stb.) használták. Ezeket a fajhibrideket keresztezték az eurázsiai faj (Vitis vinifera) fajtáival. A csaknem 50 éve megkezdett rezisztencia nemesítés eredményei hazai és nemzetközi elismerést hoztak.

Természetesen külföldön is több nemesítő törekedett a rezisztens szőlőfajták előállítására. A nagymérvű környezetszennyezés, valamint a termesztési költségek csökkentése indukálta ezt a munkát. Napjainkban a nyugati országokban komolyan foglalkoznak a rezisztens szőlőfajtákkal, annak értékelésével, nemesítésével, termesztésével és az ökotermékek készítésével. Közel 10 éve megalakult a PIWI (a rezisztens szőlőfajták védelmére szervezett munkaközösség), melynek tagjai között Magyarország is szerepel. A munkaközösség elhatározása alapján a szőlőnél ma már nem beszélünk rezisztens, sőt interspecifikus hibridekről, hanem PIWI-fajtákról. (PIWI = Pilzwiderstandsfähigen-Sorten = gombabetegségekkel szemben ellenálló fajták).

Az eddig külföldön nemesített és már termesztett PIWI-fajták közül a legismertebbeket és a legelterjedtebbeket az 1. táblázat mutatja. Közülük többet Magyarországon is kipróbáltunk, melyekről termesztési tapasztalataink vannak. Ezeknek a fajtáknak az ízvilága jóval szegényebb a megfigyeléseink szerint, mint a 2. táblázatban felsorolt, Magyarországon nemesített PIWI-fajták. A magyar fajtáknak persze helyzeti előnyük is van, hiszen magyar borvidéken születtek, az itteni földrajzi és klimatikus viszonyokhoz szelektálták ki a magyar ízlésviágnak megfelelően. Ezek hungarikumok és méltóak a hazai termesztésre, a magyar borok készítésére. A rezisztens étkezési szőlőnek termeszthető fajták óriási értéke az ember számára az, hogy az éredő szőlőfürtöket már nem szennyezik a növényvédőszerek, mert nincs rájuk szükség. Ha az ún. PIWI-fajtáknak ez az előnyös tulajdonsága bennünk, a vásárlókban és fogyasztókban is tudatosodik, biztosak lehetünk keresletükben.

Az ökotermesztésre alkalmas fajták közül 3 csemege- és 3 borszőlőfajta legfontosabb termesztési jellemzőit adom közre, segítve ezzel az ökoszőlőtermesztők fajtamegválasztását. Ezek a csemege- és borszőlőfajták kíméletes növényvédelem mellett az ország bármely vidékén jól termeszthetőek és termesztésük étkezési szőlőként, feldolgozott formában mustként vagy borként is nagy élvezeti értékűek, táplálóak és fogyasztásuk egészséges az emberek számára.

1. táblázat. Néhány külföldön nemesített PIWI-fajta

2. táblázat. Magyarországon nemesített, államilag minősített PIWI (rezisztens) fajták

Csemegeszőlő-fajták

Fanny. Államilag minősített, a nemzeti fajtajegyzékben szereplő fajta. Középhosszú vegetációjú (131 nap). Rügyei termékenyek. Bőtermő (15-18 t/ha), nagy fürtű (440 g), nagy bogyójú (5,5 g). Kocsánya hosszú, könnyen és gyorsan szüretelhető.

Fürtjei szépek, piacosak. A fürtszerkezet kedvező, a bogyóhéj rugalmas, ezért jól csomagolható és szállítható. A fürtök egyenletesek, így a termés 95%-a (manipulálás nélkül) közvetlenül értékesíthető csemegeszőlőként. A fürtök egyszerre érnek, így egy menetben leszüretelhetőek. Korán (augusztus végén – szeptember elején) érik. A rügyek téltűrése – 19°C-ig jó közepes.

Peronoszpórának jól, lisztharmatnak közepesen ellenáll. Nem vagy esős időben is alig rothadnak bogyói. Zöldmunkái egyszerűek, mert lombszerkezete szellős. Csökkentett növényvédelmet igényel. Ökotermesztésre alkalmas.

Nero. Államilag minősített, a nemzeti fajtajegyzéken borszőlőként szereplő fajta. Rövid tenyészidejű (125 nap). Rügyei igen termékenyek. Bőtermő (12-14 t/ha). Virágai jól termékenyülnek. Korán (augusztus végén) érik. Középnagy fürtű (230 g), középnagy bogyójú (3,3 g), fürtkocsánya középhosszú és szívós. A sötétkék bogyók hamvassága, a fürtök kedvező tömöttsége miatt tetszetős megjelenésűek a fürtjei. Jól csomagolható és szállítható. A bogyók különleges értéke a resveratroltartalma, ami a szőlő fogyasztásával a keringési betegségeket könnyíti. A fürtök és a bogyók egyenletes méretűek, ezért piaci értékei megbízhatóak. Könnyen szüretelhető. Rügyeinek téltűrése -19°C-ig jó közepes. A magnéziumhiányra érzékeny. A peronoszpórával szembeni ellenállása kiemelkedő. Járványos években a lisztharmat megfertőzi. Bogyói alig vagy nem rothadnak. Magasművelésre, hosszúelemes metszésre alkalmas. Szárazságtűrő alanyon a vízhiányt jól tűri. Szakszerű zöldmunkával a lombsátra könnyen rendben tartható. Átlagos évben 3-4-szeri növényvédelmet igényel. Ökotermesztésre alkalmas. A termés étkezési szőlőnek, must, rosé és vörösbor készítésére is alkalmas.

Palatina. Államilag minősített, a nemzeti fajtajegyzékben szereplő fajta. Rövid tenyészidejű (130 nap). Rügyei termékenyek. Jól terem (11-12 t/ha). Virágai jól termékenyülnek. Igen korán (augusztus közepén) érik. Középnagy fürtű (280g), középnagy bogyójú (2,1 g) fürtkocsánya szívós és elég hosszú, ami a szüretet könnyíti. Különleges értéke a bogyók borostyánsárga színe és finom muskotályos íze. Jól szállítható. Rügyeinek téltűrése figyelemre méltó, különösen a csemegeszőlő-fajták között. A peronoszpórával és a lisztharmattal szembeni rezisztenciája a fajta értéke. Bogyói alig rothadnak, bár nagy esőzések után reped a héja.

Magasművelésre alkalmas, hosszúelemes metszést igényel. A tápanyagokat és a vizet jól hasznosítja. A hónaljhatások miatt sűrű lombot nevel, ezért gondos zöldmunkát igényel. Mivel korán érik, sajnos a darazsak károsíthatják a bogyókat. Technológiai érettségben kell szüretelni. Kevés növényvédelemmel termeszthető, ezért ökotermesztésre igen alkalmas fajta.

Bianca. Államilag minősített, a nemzeti fajtajegyzéken szereplő fajta. Rövid tenyészidejű (148 nap). Rügyi igen termékenyek. Bőtermő (14-16 t/ha). Virágai árnyékban és hideg időben rosszul termékenyülnek. Korán (szeptember elején) érik. Kisfürtű (130 g), kisbogyójú (1,9 g), fürtkocsánya középhosszú és erős. Könnyen szüretelhető, de kis fürtjei miatt a szüret haladatlan. Rügyei és vesszői tél- és fagytűrőek -21–22°C-ig. Vízhiányra gyorsan reagál. Ilyenkor a levelek sejtjeiben a vízpotenciál lecsökken.

Magasművelésre és hosszúelemes metszésre alkalmas. Legszerencsésebb művelésmódja az ernyő. Nagyon sok hajtást nevel, ezért sűrű a lombja. Emiatt a legfontosabb zöldmunkája a hatásválogatás. Ennek elmaradása negatívan hat a rügyek termékenységére és a virágkötődésre. A legveszélyesebb gombabetegségekkel szemben ellenáll, így 2-3 permetezéssel megvédhető. A magyar szőlőfajták között az egyik legrezisztensebb fajták egyike. Ökotermesztésre alkalmas. Bora alkoholban gazdag, testes, finom savú, sajátos virágillatú harmonikus. Reduktív borászati technológiát igényel, s azzal készítve elegáns friss bort ad.

Borszőlőfajták

Csillám. Államilag minősített, a nemzeti fajtajegyzéken szereplő fajta. Középhosszú tenyészidejű (163 nap). Rügyei igen termékenyek. Virágai jól termékenyülnek. Hónaljhajtásain is fürtöt hoz. Szeptember második felében szüretelhető. Középnagy fürtű (240 g), kisbogyójú (2,7 g). Jól szüretelhető, mert a fürtkocsány elég hosszú. Rügyeinek kiemelkedő fagy- és téltűrése, a bogyók kis hajlama a rothadásra és a lombozat gombarezisztenciája adja nagy termésbiztonságát

Magasművelésre és szálvesszős metszésre alkalmas. Dús lombozata gondos zöldmunkát igényel. Ügyelni kell e munka idejére, mert a korán visszavágott hajtásokon megnő a hónaljhatások száma és termékenysége. A hónaljhajtásokon képződött másodfürtök pedig rontják borának minőségét. A kiváló termésbiztonsága és rezisztenciája miatt alkalmas ökotermesztésre. Bora kellemes illatú, finom savú, harmonikus fehérbor.

Medina. Államilag minősített, a nemzeti fajtajegyzéken szereplő vörösbort adó fajta. Középhosszú tenyészidejű (152 nap). Rügyei igen termékenyek. Egy termőhajtáson 2-3 fürtöt nevel. Virágai jól termékenyülnek. Bőtermő (15-18 t/ha). Könnyen és gyorsan szüretelhető. Fürtjei kicsik (170 g), bogyói kicsik (1,8 g), fürtkocsánya középhosszú és szívós. Rügyeinek tél és fagytűrése -21°C-ig jó közepes. A szárazságot tűri. Bogyói nem rothadnak. Peronoszpórával és lisztharmattal szemben kevésbé érzékeny.

Nagy termésbiztonságú, az Alföldön is kedvelt fajta. Magasművelésen jól termeszthető. Hosszúelemes metszést igényel. Túlterhelésre sem érzékeny. Szellős és nagy lombsátra mérsékelt zöldmunkát igényel. Ökotermesztésre ajánlatos vörösbort adó fajta. Bora lilásvörös, fűszeres, kissé muskotályra emlékeztető illatú és ízű, testes, kissé lágyuló vörösbor. Muskotályos jellege miatt nem mindig kedvelt. Éppen ezért a tömény aromái miatt rosé borokat készítenek terméséből gyorspréseléssel. Rosé bora elegáns, finom, ízekben gazdag. Mustja is kedvelt ízű.

Dr. Hajdu Edit
(Biokultúra 2006/5)

EZ IS ÉRDEKELHETI:

Fordulat a táplálkozásban