Rovar- és húsatlasz könyvbemutató
A XXI. század számos olyan megoldandó problémát gördít az emberiség elé, melyek mindannyiunk életét befolyásolják és elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk velük. Ilyen a globális klímaváltozás, a biodiverzitás drasztikus csökkenése, a környezeti egyensúlyok egyre súlyosabb mértékű felborulása.
Szerencsére egyre több polgártársunk ismeri fel ezeket a problémákat, melyek a látszat ellenére globálisan nem megoldhatóak, lokálisan, személyes életünkön kell változtatnunk sürgősen, mielőtt késő lesz. 2022 novemberében a Magyar Természetvédők Szövetsége könyvbemutatót tartott a Heinrich Böll Alapítvány kezdeményezésére megjelenő magyar nyelvű kiadványaival kapcsolatosan: a Rovar- és Húsatlaszok napjaink égető problémáival foglalkozó tényszerű adatokon alapuló, közérthetően megfogalmazott összefoglalók, melyek sokkoló adatokat közölnek környezetvédelmi problémákkal kapcsolatosan.
Napjainkban fellépő környezeti problémákkal szemben egyre erősödik a zöld, környezetbarát szemléletmód. Aki nyitott szemmel jár, egyértelműen láthatja milyen változásokon megy keresztük az ökoszisztéma, azonban ez sajnos még mindig sokak számára nem tudatosult. Ahhoz, hogy mindenki világosan megértse a problémák súlyát, cselekednünk kell, először is vitára van szükség. Vita pedig elképzelhetetlen tényszerű adatok, statisztikák nélkül, melyek alátámasztják érvelésünket. Ezen okból kifolyólag került kiadásra a Rovar- és Húsatlasz.
A biodiverzitás csökkenése az egyik legégetőbb probléma napjainkban. Számos biológus szerint, jelenleg a Földtörténelem egy leggyorsabban lezajló kihalási hullámában élünk.
A rovarvilág erősen érintett ebben a kihalási hullámban, a bolygón leírt állatfajok majd 90%-a a rovarvilágból kerül ki.
Az arányból látható, hogy egy hatalmas csoportról van szó, mely alapjaiban határozza meg az ökoszisztéma megfelelő működését. A számok egyértelműek: a leírt rovarfajok 31%-a a kihalás szélén áll, míg 41%-a esik a veszélyeztetett kategóriába.
Általánosan elfogadott a tudományos közösségben, hogy az intenzív mezőgazdaság is felelős a populációk csökkenéséért, a nem szelektív vegyszerek alkalmazása, a hatalmas monokultúrás termesztési technológiák, a természetes élőhelyek visszaszorítása egyaránt károsan befolyásolja az egyedszámokat. Rovarok nélkül az ökoszisztéma nem működne, annak összeomlása nagy veszélyt jelent az emberiségre. Gondoljunk csak Kínára, ahol számos tartományban eltűntek a beporzó szervezetek így a rovarbeporzást igénylő fajokat kézzel kell megtermékenyíteni. De a rovarok eltűnése negatívan érinti a többi magasabb rendű életformát is. Akit részletesebben érdekel a téma, a 2022-es kiadású Rovaratlasz részletesen beszámol a rovarvilágot érintő negatív tendenciákról.
A Húsatlasz a fogyasztási szokásainkon keresztül hívja fel a figyelmet egy másik jelentős problémára. A világ népessége, az ENSZ becslései szerint 2022 őszén átlépte a 8 milliárd főt. Míg az 1800-as évekig a Földön kevesebb mint 1 milliárd ember élt, csupán 12 év kellett, hogy 7-ről 8 milliárdra nőjön a bolygó lakossága. Emellett az egy főre jutó fogyasztási igények is meredeken emelkednek, elsősorban a fejlődő országokban. A világ húséhsége nagyban befolyásolja a környezet összeomlásának folyamatát. Például 2019-ben csak Európában 40 millió szarvasmarha, 325 millió sertés és 11,5 milliárd csirke került levágásra.
A hústermelés az egyik legkörnyezetterhelőbb mezőgazdasági tevékenység, ráadásul a termelési adatok itt is emelkednek. Például egy kilogramm marhahús előállításához több mint 15 000 liter vízre van szükség, közben a föld népességéből nagyjából 1,2 milliárd embernek nem jut megfelelő mennyiségű ivóvíz. Vagy egy másik példa: a világ mezőgazdasági területeiből nagyjából 70%-ot használunk arra, hogy takarmányt állítsunk elő haszonállataink számára, melyet élelmiszer termelésre is használhatnánk. Ezt a területigényt sokszor a természetes előhelyek megszűntetésével tudjuk fedezni, példának tökéletes az amazonasi esőerdő kiirtása, és ezzel egyidőben a dél amerikai, elsősorban brazíliai szarvasmarha tenyésztés felemelkedése. Eközben a világ jelentős részét éhezés fenyegeti.
A biológiai sokféleség, illetve a klímaváltozás hatásainak mérséklése érdekében nagyjából a felére kellene csökkentenünk a jelenlegi hús igényünket. Ez nyilvánvalóan nehéz, hiszen például a magyar gasztronómia sem képzelhető el hús nélkül. A fogyasztási szokások megváltozása is elég lehetne, továbbra is nyugodtan lehet húst fogyasztani azonban nem mindegy, hogy mennyit, illetve hogyan tesszük azt. Fontos, hogy a környezeti tudatosság növekedjék a lakosságban.
Az intenzív mezőgazdasággal szemben – ahol az egyetlen szempont a profit maximalizálása – az ökológiai gazdálkodás a leginkább környezettudatos gazdálkodási forma, mely szem előtt tartja a biodiverzitás megóvását, zárt anyag és energia áramlási folyamatokra épít és fenntartható módon igyekszik használni a környezetet. Rajtunk is múlik mi lesz a bolygó jövője, változtassunk mentalitásunkon és fogyasztási szokásainkon, amíg még megtehetjük. A Rovar- és Húsatlasz lényegretörően, érdekesen mutatja be a fent említett problémákat, ráadásul ingyenes elérhető a Magyar Természetvédők Szövetségének honlapján.
Bársony Kristóf
Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. munkatársa
(Biokultúra 2022/6)
