Semmi nem a régi
Az elmúlt bő fél évszázadban a régi, magas vitamin tartalmú, alapvető szántóföldi és kerti növényeink napjainkra korábbi vitamintartalmuk mintegy 95%-át elvesztették. Egy 2004-ben közzétett USA-tanulmány 6 és 40% között határozta meg a veszteséget, nagyobb arányban a zöldségek rovására.
Egy 2014-es jelentés szintén a C- és a B12-vitamin, a kalcium-, a vas- és a fehérjetartalom nagymértékű csökkenését igazolta az utóbbi 60 év tekintetében. Egy nemrégiben Martonvásáron megrendezett talajtani konferencián az Agro.bio Kft. szakmai igazgatója, Daoda Zoltán a következő MTA-adatokat közölte: a répa 40%, a borsó 50%, a káposzta 95%-át elvesztette annak a vitamintartalomnak, amivel az 1940-es években még rendelkezett. Ugyanekkora vitamintartalom-veszteséget szenvedett el a tej is. Az említett szomorú eredményekért részben a mai szántóföldi és kertészeti gazdálkodásban folytatott termelési gyakorlat a felelős. Az intenzív gazdálkodásban alkalmazott műtrágyázás és az új hibridek sem jelentenek megoldást a beltartalmi veszteségek mérséklésére. A magyarázat egyszerű: míg a hagyományos gazdálkodással 1,5-2 tonna hektáronkénti termésátlag volt jellemző, addig ez ma már akár 5-8 tonnát is jelenthet. Kukoricából a jelenlegi hektár-világcsúcs meghaladta a 30 tonnát is. Ekkora mennyiségeket a talaj nem képes tápanyaggal, vitaminokkal, ásványi és egyéb anyagokkal ellátni.
Egy másik ismert okozati tényező az ún. genetikai hígítás: amikor a nemesítés az esztétikai és az íz-szempontokat helyezi előtérbe a beltartalmi értékekkel szemben. Jóllehet tartósabb, szebb, nagyobb gyümölcsöket és zöldségeket vásárolhatunk ugyan, de sajnos azok nem oly táplálók már, mint néhány évtizeddel korábban. A vitaminveszteség másik oka az, hogy a zöldségek, gyümölcsök nem frissen kerülnek asztalunkra. Mindezek ellensúlyozására a mezőgazdaság leginkább előremutató ágazataiban olyan talaj- és levéltárgya-termékekkel, olyan talajbaktériumokkal dolgoznak, amelyek visszafordítják a fentiekben bemutatott folyamatot. Egyrészt segítik a talajban megbúvó tápanyagok hatékonyabb feltáródását és így a növény számára való felvehetőségét. Másrészt a talaj újra képes lesz több természetes antibiotikumot, vitamint, enzimeket és hormonokat, szerves savakat termelni és szolgáltatni a növénynek. Közvetetten hatással lehet a világ agráriumára az a fogyasztóvédelmi törekvés is, amely a termények korábbi beltartalmi mutatóit helyreállító agrotechnológia elterjedését ösztönzi.
https://agraragazat.hu
(Biokultúra 2019/6)
