2019 jan 21

Steiner hatása a mezőgazdaságra: mezőgazdaság-kultúrát a jövőnek

Nincs hozzászólás

A Biokultúra lapban alapításától kezdve megtalálható volt a Biodinamikus rovat, ahol évtizedeken keresztül elsősorban dr. Mezei Ottóné osztotta meg kapcsolódó írásait, aktuális gondolatait, hazai és külföldi eseményekről készült beszámolóit. Az elmúlt években dr. Mezei Ottóné e tevékenységétől már visszavonult és sajnos a rovat is elmaradt. A Biodinamikus élet alkalmi rovattal azt szeretnénk, hogy e lap olvasói, minősített ökológiai gazdálkodók találkozzanak a biodinamikus kert- és mezőgazdálkodás területéről szóló írásokkal, e fórumon is értesüljenek a kapcsolódó hazai és külföldi eseményekről, aktualitásokról. Az itt megjelenő írások nem kizárólag a Demeter ellenőrzött és tanúsított gazdálkodóknak szólnak, hanem mindenkinek, akit a biodinamikus gazdálkodási mód és annak egyedisége érdekel. Mindenkinek szabad elhatározása, hogy biodinamikusan kíván-e gazdálkodni. Ha azonban ezt ellenőrzés mellett és azon alapuló Demeter minősítéssel megerősítve kívánja folytatni – ahhoz biodinamikus szakember támogatása lesz szükséges.* Meglévő biodinamikus barátaink mellett az új érdeklődőknek is támogatást kívánunk nyújtani ebben a rovatban alkalmanként megjelenő írásokkal, beszámolókkal, aktualitásokkal. (A felvételen: Rudolf Steiner. *A főszerkesztő megjegyzése: a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. vállalja Partnerei biodinamikus előírások szerinti gazdálkodásának ellenőrzését is a Demeter Internationallal kötött megállapodás alapján.)

A biodinamikus módszer születése

Pünkösd, 1924. Rudolf Steiner nyolc előadást tart Breslau mellett a Koberwitz birtokon a mezőgazdaság virágzásáról.

Egy, az antropozófia által inspirált, gazdálkodókból álló csoport szorgalmazta a látnoki gondolkodót, hogy vállalja a feladatot. Remélték, hogy Steiner konkrét segítséget fog nyújtani egy fenntartható mezőgazdálkodáshoz. A gazdák aggódtak, mert az étel minősége, a talaj termékenysége, a növények és állatok egészsége jelentősen romlott. Ezalatt a tíz nap alatt született meg a modern organikus gazdálkodás. Rudolf Steiner ihlete termékeny talajra hullott. Az a biodinamikus elv, hogy a gazdaság egy meglehetősen zárt organizmus, minden organikus gazdálkodás alaptétele lett: egy gazdaságban csak annyi állatot tartanak, amennyit az ott előállított takarmánnyal el lehet látni. Cserébe az állatok annyi trágyát szolgáltatnak, amennyi a növények termesztéséhez szükséges.

90 éve a Demeter gazdák és kertészek abba fektetik erőiket, hogy az emberiség meg tudjon élni abból, amit a föld nyújt. Az úgynevezett koberwitzi „Mezőgazdasági kurzus” adja a szellemi alapot a világ minden kontinensén a biodinamikus közösségek működéséhez, továbbá azt, mi jellemzi ezt a bizonyos táplálékkultúrát, amely messze meghalad olyan egyszerű praktikákat, mint a műtrágya-, a növényvédő szer-, vagy az élelmiszer-adalékanyag használatának elvetése.

A legszembetűnőbb különbség a mezőgazdaság egyetemesebb értéséből fakad. 1924-ben Steiner elmagyarázta hallgatóinak, hogy a mezőgazdaság összefügg a kozmosz egészével. Az árapály jelenséget ismerve sok ember tudhat már utóbbinak a világra gyakorolt hatásáról, de ez a hatás sokkal szélesebb körű és végül ahhoz a felismeréshez vezet, hogy minden összefüggésben van egymással. Steiner arra szólította fel bámulatba ejtett közönségét, hogy ne vegyék készpénznek a tudást, amit tisztánlátó kutatómunkával szerzett, hanem inkább maguk kutassák és próbálják ki mindazt a gyakorlatban.

A tapasztalt gazdálkodók ehhez hozzá is kezdtek. Az újonnan alakult csoport, amely magát antropozófus-gazdálkodók kutatókörének nevezte, négy évvel később a termékenység istennőjének nevét, a Demeter nevet választotta termékeinek. Ez a név még ma is jelzi a biodinamikus módszer spirituálissal való kapcsolatát, ugyanakkor magas minőséget is jelöl.

Az 1924-es előadások óta a biodinamikus gazdálkodás kibontakozott. Gazdaságokban és háztáji veteményeskertekben férfiak és asszonyok cserélik ki tapasztalataikat, kutatnak kulcsfontosságú jellegzetességeket, tesznek fel létfontosságú kérdéseket maguknak, egymásnak, segítve ezzel a fenntartható élelem előállítását és ezzel egyidejűleg a föld gyógyulását.

A biodinamikus gazdaság idilli képe

A biodinamikus gazdaság idilli képe

Minden gazdaság egy egyedi organizmus

Nyilvánvaló – a mezőgazdaság esetében különösen –, hogy az erőtartalékokat a szellemiből kell meríteni, amely nem eléggé ismert manapság és amely nemcsak azt a jelentőséget hordozza, hogy a mezőgazdaság némileg fejlődni fog, hanem azt is, hogy általánosságban az emberek élete – mert az ember valóban csak a föld által adottból élhet – fizikai értelemben fennmaradhat a Földön. (Rudolf Steiner, Mezőgazdasági kurzus, 1924)

Elsőre az idézet bizonyára különösnek tűnik. Bárki, aki elmerül benne a tartalmát megismerendő, egy új látásmódot serkentő, izgalmas gondolatkozmoszra lel. Steiner meg volt arról győződve, hogy az étel csak abban az esetben éri el azt a minőséget, amely az emberi fejlődést segíti, ha előállításában minden tényezőt figyelembe vesznek: a kozmikus ritmusokat, a talajt, mint a növény emésztőszervét, vagy az állat lelki erejét. Mindezen elemek összehangolása és rendezése érdekében bevezette a biodinamikus preparátumokat.

Mindezek által inspiráltan és a goethei természetszemléletre építvén a Demeter gazdák a gazdaságukat élő, egyedi organizmusnak tekintik. Ez az ideál meghaladja a zárt gazdaság gondolatát. Minden szerv támaszkodik a többire. A részek az egészet szolgálják. Emberek, növények, állatok és a talaj együtt munkálkodnak. A biodinamikus módszer gyakorlói nem pusztán az anyagi összetevőket tartják szem előtt, hanem a kozmoszformáló erőket és az élet ritmikus folyamatait is. Biodinamikus tapasztalatuk folytán újból és újból tapasztalói lesznek a földi és kozmikus erők hatásának, míg más emberek eme felismerésig az árapály jelenségén keresztül jutnak el. A lenyűgöző preparátumkészítő munka szélesíti a természetben levő kapcsolatok észlelését és lehetővé teszi, hogy ezekkel a természeti erőkkel dolgozni tudjon. Ez teremt szabad teret nap mint nap a mezőgazdasági életben, nem külön munka, hanem egy lehetőség, hogy kifinomult érzékkel a gazdaság organizmusához kapcsolódjunk. A föld a biodinamikus gazdát magként éli meg, tele lehetőségekkel a jövő számára, nem úgy, mint porszemet a világűrben. Ami eléggé fennkölten hangozhat itt, az tulajdonképpen egy nagyon józan gyakorlat a valóságban. A Demeter gazdaságok sok látogatója érzi az ottani különleges hangulatot. Ez a jelenség a gazdaság szerkezetének egyediségéből fakad, azaz egy adott földdarabon épp elegendő számú állatot nevelünk ahhoz, hogy ezek trágyája folyamatosan biztosítsa a talaj termékenységét és a növények maradéktalan beérésének lehetőségét. Így az állatok a takarmányt – a legmagasabb kvalitással bíró élelmet – a gazdaságtól és az emberektől kapják. A diverzitás értékei még tovább mutatnak. A biodinamikus mezőgazdaság egy harmonikus egész, ami magába foglalja a meg nem művelt területeket is.

Egy teljesen egészséges gazdaságnak képesnek kell lennie arra, hogy előállítson mindent, amire szüksége van. (Rudolf Steiner, Mezőgazdasági kurzus, 1924)

Gazdálkodás a tájban

Egy erős közösség

A Demeter a biodinamikus gazdaságokból származó termékek védjegye. Csak a szigorúan ellenőrzött, minősített partnerek használhatják a Demeter védjegy logóját. A termeléstől a feldolgozásig, minden apró részletre kiterjedően figyelnek arra, hogy a Demeter Szövetség irányelvei elvárásainak eleget tegyenek. Üzemfejlesztési megbeszéléseken születik megegyezés arról, hogy hogyan lehet a munkát még jobbá tenni.

Vállalkozási hálózatként a Demeter mozgalom azért támogatja a Biodinamikus mezőgazdaságot, hogy utóbbi biztosítsa a földi életet és pozitív kapcsolataival az embereket erősítse. A termesztők, feldolgozók, kereskedők és fogyasztók partnerként együttműködve hozzák létre és alakítják a piacot. Ez a társulás arra törekszik, hogy az embereket és szükségleteiket tartsa szem előtt és mindeközben egyenlő mértékben vállal környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi felelősséget.

Közösségi élmény: Waldorf iskolások mezőgazdasági gyakorlaton

A lényeg: a biodinamikus preparátumok

Kezdetektől fogva a biodinamikus eljárás legszokatlanabb jellegzetességei a preparátumok. Használatuk minden Demeter tevékenység esetében kötelező.

Biodinamikus preparátumkeverő állvány

Előállításuk során a természeti világból veszünk anyagokat, melyeket a természeti erők működésének teszünk ki, hogy aztán azokat megváltozott formában forgassuk vissza a természetbe. A biodinamikus preparátumok a talaj gyógyítói.

A komposztoltó preparátumok gyógynövényekből készülnek: csalánból, cickafarkból, kamillából, tölgyfakéregből, pitypangból és macskagyökérből. Ezeket állati szervekből vett burokba teszik – koponyába, belsőségek burkába vagy húgyhólyagba, amelyekkel – egyszerűen fogalmazva – a növényi anyagnak gyógykapcsolata van. Ezeket a készítményeket legalább fél évre a földbe ássák, azután hozzáadják a trágyához, így hozva létre egy különösen értékes komposztot.

A permetező preparátumokat tehénszarvba tömik, majd elássák: finommá őrölt kvarcból nyert szilícium-dioxidból (kvarclisztből) készül a kvarc preparátum, illetve tehéntrágyából készül a humusz preparátum. Mindkettőt vízben oldják, ritmikusan keverik, majd kiszórják. A humusz preparátum rendezi és serkenti a talajban lejátszódó folyamatokat és a növények csírázásakor ajánlatos kiszórni. A kvarc preparátum a növények napfény felé való törekvését segíti és inkább a tenyészidőszak vége felé, a kifejlett növényekre szórják.

A permetező preparátumokat tehénszarvba tömik, majd elássák

Ausztrál fizikusok kimutatták időközben, hogy a kvarc a fényt megköti és a földbe juttatja. A preparátumok hatását már sokszor kimutatták, hatásuk mikéntje viszont nem mindig tisztázott. Általánosságban nézve használatukkor egy kiegyensúlyozó, harmonizáló hatást figyelhetünk meg: ha túl sok a tápanyag, akkor a preparátum tompítja a felszívódását, ha kevés, akkor fokozza a felszívódást és a minőséget egyaránt.

A humusz preparátum jótékony hatással van a talajtermékenységre, jótékony hatásai közül kiemelhetjük a következőket: a talajlakó szervezetek aktívabbak tőle, nagyobb biomassza képződik, illetve jelentősebb gyökérfejlődés észlelhető. A kvarc preparátum hatása egy napfényes, meleg nyári napéhoz hasonlítható leginkább. Ezt a hatást főleg kertészek, gyümölcstermesztők és bortermelők figyelték meg. Ők tudják, hogy egy speciális, karakteres aroma kialakulását erősíteni lehet általa. Analitikusan kimutatható, hogy a betakarított termés tárolhatósága javul, nitráttartalma csökken, vitamin és cukortartalma ellenben nő. A biodinamikus preparátumok visszaadnak a hagyományos tájnak azokból az erőkből, amelyek a legjobb művelés ellenére is elkerülhetetlenül elvesznek. Így a művelés fenntarthatóvá válik a szó igazi értelmében.

A gyakorlott szem puszta megfigyeléssel is észreveheti, hogy a táplálékul szolgáló növények morfológiája más és más. A dornachi Goetheanumban (Svájc) folytatott, kerti babbal végzett laboratóriumi kísérletek összehasonlításaiban a következőket jegyezték le: míg a szintetikus, nitrogéntartalmú műtrágya rendezetlen, burjánzó levélnövekedést eredményez, addig a biodinamikusan termesztett bab majdhogynem a gravitációt legyőzve törekszik fel szép rendben a nap fele. A függőlegesnek és vízszintesnek ez a kiegyenlített harmóniája a megfigyelő számára életerőt és élet utáni vágyat közvetít.

A természet nagyszerű egész; erői mindenfelől hatnak. Csak az értheti meg a Természetet, aki nyitott érzékkel fordul erőinek működő tanúskodása felé. (Rudolf Steiner, Mezőgazdasági Kurzus, 1924)

A komposztoltó preparátumok

Ezeket kis mennyiségben adják hozzá a trágyához, a komposztálandó növényi anyagokhoz, vagy a hígtrágyához és ezután szórják ki a földekre. A komposztáló folyamatot strukturálják, segítik a harmonikus lebomlást és így a talaj élő szervezetének hasznára vannak. Bizonyított tény, hogy javítják a humusz- és a talaj szerkezetét.

Cickafark preparátum: a virágokat kell szarvasbikahólyagba tenni; segít a helyi körülményekhez való alkalmazkodásban; élénkítő hatású; a kálium és kén folyamatokat segíti.

Preparátumnövény szárítás – kamilla

Kamilla preparátum: a kamilla virágát kell szarvasmarhabélbe tenni; a trágyában levő nitrogént stabilabbá és tartósabbá teszi.

Csalán preparátum: a teljes csalánt kell egyszerűen a földbe tenni; javítja a talaj szerkezetét – támogatja a talaj termékenységét.

Tölgyfakéreg preparátum: a tölgykérget koponyába kell tenni; támogatja a formáló erőket pont ott, ahol szükséges megelőzni a növénybetegségeket; fokozza a kalciumos folyamatokat.

Pitypang preparátum: a pitypang virágait tehénhashártyába kell tenni; a kovasavat segít felvenni.

Macskagyökér preparátum: a virág nedvéből, vagy kivonatából áll; állati burok nélkül a föld foszfortevékenységének teljesítményét segíti; a virág- és a gyümölcsképzésben is aktív.

Macskagyökér virágok

Permetező preparátumok

Humusz preparátum: tehéntrágyával töltött szarvak. Az évkör téli felében a földben gyűjti a kozmikus erőket. Az illatos, sötét, földszerű masszát kivesszük a szarvból és vízben dinamizáljuk. Segíti a mikrobák tevékenységét, a gyökérképzést és a termőföld vízmegkötő képességét erősíti.

Kvarc preparátum: finom porrá tört kvarcot kell tehénszarvba tenni. Az évkör nyári felében a földben megszerzi azt a képességet, hogy közvetítse a fényenergiákat, segítse a harmonikus növekedést, az érési folyamatokat, a növényi fotoszintézist és növelje a kártevőkkel és kórokozókkal szembeni ellenálló képességet.

Humusz preparátum készítés

Preparátum permetezés kézzel

A talaj élővé tétele

A biodinamikus gazdálkodás egyik célja az, hogy a földet élettel telivé tegye. Csak egy vitális talajban fejlődhet harmonikusan táplálék.

A gazda a talajban lévő életet táplálja, nem a növényeket – tanította Rudolf Steiner. Lényegében a földet a mezőgazdaság „szervének” nevezte, a növény emésztőszervének. Ezzel a hozzáállással ellenpontot állított az újonnan kialakult ipari műtrágyázás módszereivel szembe. Hamar világossá vált, hogy a nitrogén sói a növény tömegét a minősége rovására növelik. A Demeter gazda viszont a talaj életet táplálja oly módon, hogy az élettel teli termőföld a gyökérzet számára elérhetővé teszi a tápanyagot.

Egy változatos vetésforgó termékennyé teszi a földet.

Tartsd tiszteletben a növény integritását!

2008 óta a német Demeter szervezet rendelkezik olyan növénytermesztési minősítő szabvánnyal, amely alapján az organikus társaságok közül elsőként hitelesít biodinamikusan termesztett zöldségeket és gabonákat. A legjobb étel-minőséget, a legfinomabb ízt garantálják és mivel szabad megporzású fajták, így jó tulajdonságaikat tovább tudják örökíteni utódaiknak.

Ez azt is jelenti, hogy a vetőmag a kulturális örökség része lesz, a gazdák és kertészek felelősségére bízva jelenthet alternatívát a konvencionális vetőmag-forgalmazó iparral szemben. 2005 óta a citoplazmatikus-hímsterilitásra (CMS) hajlamos fajtákat kiiktatták a Demeter termesztésből. Utóbbi hibridtenyésztő-gyakorlat különböző fajták sejtjeinek egyesítésével sérti meg a növény integritását. A biodinamikus gazdák és kertészek a kozmikus ritmusokat igyekeznek tiszteletben tartani, különösen a növényekkel való foglalkozás során. Tudományos bizonyíték van arról, hogy – például – a telihold előtt vetett répamag jó termést hoz és a termény tárolása is optimálisabb lesz.

A csillagos ég egésze részese a növényi növekedésnek. (Rudolf Steiner, Mezőgazdasági kurzus, 1924)

Az állat lényének felismerése

A Demeter az egyetlen olyan organikus minőségbiztosító szervezet, amely normái kinyilatkoztatják, hogy az állattartás megléte kötelező a gazdaságban. Csak kivételes esetekben elégítheti ki ezt a szükséget egy másik Demeter partnerrel való együttműködés, ahonnan az állati trágya beszerzésre kerül. Az állatok – főleg a tehenek – központi szerepet játszanak a gazdaság organizmusának lelkületében.

A Demeter gazdaság teheneinek van szarvuk. A fájdalmas szarvtalanítást szándékosan nem gyakorolják. A szarv véredényekkel gazdagon átszőtt szerv, amely a kérődző légzési folyamataihoz szorosan kapcsolódik. Szerepük a következő példával jól illusztrálható. Minél szárazabb és forróbb az időjárás, a takarmány rostban annál gazdagabb és energiában szegényebb, ami ahhoz vezet, hogy a tehenek szarva is hosszabb lesz. Minél nedvesebb és hidegebb az időjárás, a takarmány rostban annál szegényebb és energiában gazdagabb, ami ahhoz vezet, hogy a tehenek szarva is rövidebb lesz. A szarv nagy jelentőséggel bír a szarvasmarha hőszabályozásában és emésztésében, mivel ez köti össze ezeket a folyamatokat az állat körül működő erőkkel. Emiatt a kérődzők adják a legértékesebb trágyát.

A takarmányt a Demeter gazdaságokban a gazdaságon belül állítják elő, vagy egy másik biodinamikus farmról hozzák. Más állatok maradványait, adalékanyagokat és megelőző gyógyszereket – mint például antibiotikumokat vagy hormonokat – használni tilos. Ami nem csak Rudolf Steinernek volt fontos az az, hogy minden állat specifikus kvalitásokat sugároz környezetébe, ez pedig alakot és formát ad a gazdaságnak. Csak az állatok adhatják hozzá a gazdasághoz azt a bizonyos lélek-elemet, amely annyira megragadja a 21. századi embert.

Szükségtelen mondani, úgy kell rendeznünk a dolgokat, hogy elegendő és megfelelő típusú állataink legyenek, azért, hogy elégséges és jó minőségű trágyánk legyen a gazdálkodáshoz. És fordítva is, ügyelnünk kell arra, hogy azt ültessünk, amit a tartani kívánt állatok ösztönösen ennének – amit maguk is kiválasztanának fogyasztásra. (Rudolf Steiner, Mezőgazdasági kurzus, 1924)

Húsmarhák karámban

Étel a testnek, a léleknek, a szellemnek

Miért táplálkozunk? Azért, hogy elégedettek legyünk, hogy élvezetet szerezzünk, vagy hogy egészségesek maradjunk?

Vagy azért, hogy fejlődjünk? Miért gazdálkodnak a Demeter gazdák biodinamikusan? Azért, hogy élelmet állítsanak elő? Azért, hogy állataiknak a legmagasabb minőségű takarmányt adhassák? Azért, hogy a termőföld gyógyulásához hozzájáruljanak? A Demeter minősítéssel rendelkezőknek a biodinamikus eljárás esélyt ad egy lehetőségeket nyújtó kultúra megteremtéséhez. A biodinamikus farmok nem „csak” a humuszréteg kialakulásához-, az állatok egészségéhez-, az ételek jobb aromájához járulnak hozzá, hanem a táplálkozásnak szellemi szférát is adnak. Ki nem értékel egy szeretettel elkészített ételt? És vajon nem érezzük-e mindannyian mi az az étel, ami jó nekünk? A Demeter feldolgozásban a nyersanyag kiváló minőségét meg kell őrizni és elérhetővé kell tenni emberi fogyasztásra. Az ennek megfelelő előírások a feldolgozók szakmai tudását igénylik. Fentiekből eredően a Demeter csak 13 féle adalékanyagot engedélyez (a konvencionális ételekben megengedett 350-ből és az EU organikus szabályozásában megengedett 47-ből). Szintetikus ízesítés helyett tiszta kivonatokat használnak, pl. a megfelelő növény kivonatát, vagy koncentrátumát. Nitrátok használata és a tej homogenizálása tabu.

Demeter termékek a budapesti Ökopiacon

Évtizedek óta próbálják a tudósok meghatározni a bio­dina­mikus minőséget. Képalkotó módszerek használatával kimutathatóvá válnak a belső tulajdonságok – azok, amelyek fajta-specifikusak. Nemcsak azok a különbségek válnak jól láthatóvá a finom, törékeny képeken, amelyek a hagyományos és a biodinamikus termesztésben előállított termékek között mutatkoznak, hanem a biodinamikus és a bio-organikus módon termesztettek közötti is. Dorian Schmidt, a formáló erőkkel folytatott kísérleteinek eredményeképpen már megfigyelhetjük az étel testre, lélekre és szellemre gyakorolt hatását is.

Elismerem, mindez kicsit őrültségnek tűnik a mai világban, nem igaz? Mégis, gondoljanak azokra a dolgokra, amiket az emberek őrültségnek tartottak, mégis rövid időn belül elfogadottá váltak. (Rudolf Steiner, Mezőgazdasági Kurzus, 1924)

A jövő alakítása – helyt adni az újnak

Steiner 1924-es mezőgazdasági impulzusából fakadóan a biodinamikus módszernek kezdetektől fogva a jövő fele irányulás volt a jellemzője. A kezdeményezők tudatában voltak annak, hogy egy olyan új mezőgazdasági kultúra megteremtéséhez járultak hozzá, amely fenntarthatóságot hoz az emberi táplálkozásban és az ember holisztikus fejlődését szolgálja.

Mindez a biodinamikus élet területén fellépőket ma is érinti. Nem úgy szeretnének a jövőre tekinteni, mint a múlt puszta folytatására, hanem új utakat akarnak járni. Mindenhol párhuzamok húzódnak: a magok fejlődése azon múlik, hogy jön-e pollen formájában egy üzenet a jövőből. Sokan gondolkoznak azon, hogy a praktikus biodinamikus gazdálkodás és a társadalmi átalakulások hogyan befolyásolják egymást. Claus Otto Scharmer gazdasági kutató – aki Demeter gazdaságban nőtt fel észak Németországban – a gazdaságok olyan, új típusú központokká való alakulását szorgalmazta, amelyekből újfajta, közösségi együttműködésen alapuló, szolidáris gazdaságok és újszerű struktúrák sarjadhatnak.

Sok jó példa mutat már ebbe az irányba. A németországi Demeter gazdaságok 10%-a közhasznú szervezet is. Sok helyen speciális igényű embereket vonnak be értelmes munkába. Oktatási és kulturális tevékenységek gazdagítják a környéket. A közös tudati térből fakadó cselekvésnek nagy vonzereje van. Mindez egy szolidáris gazdálkodást eredményez, ahol a gazdák gazdasági közösséget alkotnak a vásárlóikkal, egy közösségi mezőgazdaság modellt (CSA – community supported agriculture) valósítva meg. A Demeter helyt ad a részt vételnek, sőt kifejezetten igényli azt. Csak együtt lehet az ellátási láncot megváltoztatni és értékhozzáadott hálózattá alakítani.

Csak akkor lehetsz hatásos az életben, ha engeded, hogy az élet is hasson rád. (Rudolf Steiner, Mezőgazdasági Kurzus, 1924)

Biodinamikus szőlőművelés

A steineri impulzusok messze a mezőgazdaságon túl mutatnak

Rudolf Steiner az a spirituális tanár és mentor, akinek az impulzusai a legfenntarthatóbbak a 21. század mindennapi valóságában. A biodinamikus mezőgazdaságon kívül ez legjobban a Waldorf pedagógiában érhető tetten.

Utóbbi világszerte elismert, állami iskolákban és az otthonokban is érezhető a hatása. Az antropozófus-gyógyászat a hagyományos orvoslás kiegészítőjeként felismeri és figyelembe veszi a test-lélek és szellem közti kölcsönhatásokat, így téve eleget a holisztikus gyógyításnak. Az antropozófiai táplálék a gondolatain keresztül győz meg. Arra bátorít, hogy vegyél észre jelenségeket, majd fogadd be az észleleteidet; az étel működési elveit megmagyarázza, így döntésképessé tesz. A társadalomban, a művészetben, a gazdaságtanban, a beszédterápiában, a speciális nevelésben és a természettudományban is egyre több figyelmet kapnak a steineri javaslatok, melyek egyedülálló modellekké váltak.

Mindennek ugyanaz a filozófia ad talajt – az antropozófia. Utóbbinak központi tézise az, hogy az emberiségnek lehetősége van a szabadságra mindamellett, hogy közben szociális és környezeti felelősséggel ágyazódik be a spirituális teremtést kifejező világba. Görögül az „Anthropos” embert, a „Sophia” bölcsességet jelent.

A Nemzetközi Demeter, a tanúsító ernyőszervezet

A Nemzetközi Demeter egy tanúsító szervezeteket tömörítő szövetség, amelyet 1997-ben hoztak létre azzal a céllal, hogy a biodinamikus gazdálkodás több aspektusát szorosabb együttműködésbe hozza. Ma 18 tagja és 5 vendég-tagja van, melyek 180 000 hektárnyi területet képviselnek szerte a világon, 54 országban. Legfőbb feladata az, hogy a Nemzetközi Demeter Irányelveket – mint a Demeter termékek forgalmazásának elengedhetetlen előírásait – a termesztésben és a feldolgozásban fenntartsa, illetve a védjegyet oltalmazza. Ezen kívül olyan országokban, ahol nem működik helyi Demeter tanúsító szervezet, részt vesz a tanúsítási folyamatokban. Támogatja a szélesebb körű biodinamikus mozgalmat azáltal, hogy segíti a módszer megértését, elfogadását és bátorítja a helyi szervezetek létrehozását.

Mit kell még tudni?

Háttér információk, beszerzési elérhetőségek, termékleírások, friss infók és még több adat elérhető a www.biodin.hu, www.demeter.net, vagy www.demeter.de oldalakon.
Magyarországi kapcsolat: Biodinamikus Közhasznú Egyesület, Mezei Mihály elnök. Cím: 1026 Budapest, Orsó utca 55. Honlap: www.biodin.hu. Email: info@biodin.hu

Szöveg: Demeter International
Angolból fordította: Hadnagy Zsóka
Fotók: Mezei Mihály elnök,
Biodinamikus Közhasznú Egyesület
(a Magyar Biokultúra Szövetség alapító tagja)
(Biokultúra 2018/1-2, Biokultúra 2018/3)

[felül]