Szántóföldi növények jelentősebb betegségeinek előrejelzése

A szántóföldi növények betegségeire vonatkoztatott prognózis során is figyelembe kell vennünk, hogy egy meghatározott betegségre, egy jól körülhatárolt területű növényállományra és egy meghatározott időtartamra szól.

Ismernünk kell a fertőzés kiindulási helyét, a fertőzés lehetséges mértékét, a kórokozó terjedési jellemzőit és a termesztett fajta fogékonyságát, valamint a fertőzés és járvány kialakulásának időjárási tényezőit. Jelen rövid tanulmányban a szántóföldi növényeket megtámadó nagyszámú gombabetegség közül azokra helyezzük a hangsúlyt, amely esetében lehetőség van előrejelzésre. Megjegyezzük, hogy a szántóföldi termesztésben is jelentős károkat előidéző burgonyavész, valamint a fehér- és szürkepenész előrejelzését a zöldségnövények előrejelzését taglaló korábbi tanulmányunkban tárgyaltuk. Jelen rövid tanulmányban a búza levélrozsdájának, a búzalisztharmatnak és a répafélék cerkospórás levélfoltosságának előrejelzését mutatjuk be.

Búza levélrozsda (Puccinia triticina)

A betegség elsősorban a lombozaton jelentkezik és a trans­pirációt fokozza, valamint az asszimilációt csökkenti. Ez a szemek csökkent fejlődését, illetve „szemszorulást” idézhet elő.

A betegség robbanásszerű fellépését a csapadékos, de meleg időjárás segíti elő. A spórák nagy távolságokat képesek megtenni a légtérben. A fertőzés optimális feltétele 15-22ºC között van és a fertőzést követően a tünetek megjelenéséhez 7-10 napra van szükség. A betegség előrejelzéséhez az uredospórák számát, a minimum és maximum hőmérsékletet, a relatív páratartalmat és a csapadékmennyiséget használják, amivel 7-10 nappal előre lehet jelezni a fertőzöttség mértékét. Abban az esetben, ha a számított fertőzöttségi mérték meghaladja az 5%-ot funigicides kezelést kell alkalmazni. Egy empirikusabb módszer szerint az állomány folyamatos monitoringozása mellett, ha a fertőzöttség gyakorisága eléri az 1%-ot és csapadékos időjárási feltételek mellett a hőmérsékleti optimum adott, akkor azonnal védekezni kell. Néhány évvel ezelőtt PUCTRI néven számítógépes előrejelző modellt fejlesztettek ki a búza levélrozsda előrejelzésére. A hőmérséklet, a relatív páratartalom és a csapadékmennyiség alapján fertőzési potenciált és fertőzési nyomás indexet számol a program, majd ez alapján fertőzöttségi gyakoriságot határoz meg. A fertőzöttségi gyakorisághoz egy védekezési küszöbérték tartozik, amely elérése esetén a program fungicides kezelést javasol a betegség ellen.

Búzalisztharmat (Blumeria graminis)

A betegség specifikusan a búzát támadja a levelén, a szárán és a kalászon. A kártétel akkor válik veszélyessé, ha a kalászolás időszakában a zászlós leveleken is megjelennek a tünetek.

A betegség hosszú, meleg őszökön már ősszel megjelenik, ennek következtében enyhe teleken a növény áttelelési esélyei romlanak. Nedves fekvésű terület és a N túltrágyázás miatti sűrű állomány kedvez a betegség kialakulásának. A betegség kialakulását a nedves, hűvös időjárás idézi elő. A fertőzés optimuma 15-20°C. Ehhez 3-7 napos lappangási idő tartozik. Meleg és száraz időjárásban a fertőzés leáll. A konídiumok fertőzéséhez 95% feletti relatív páratartalom szükséges. Az előrejelzési vizsgálatokat a tavaszi időszakban kell elvégezni, az állomány folyamatos vizsgálatával. Ha tavasszal áttelelő lisztharmattelepeket találunk, akkor végre kell hajtani a védekezést. A kalászolási időszakban fokozott figyelemmel kell lennünk arra, hogy a növénymagasság egyharmadáig nem érhet fel a lisztharmatfertőzés, mert ebben az esetben az asszimiláció jelentős csökkenése miatt a szemek kifejlődése akadályozottá válik.

Répa (cékla) cerkospórás levél­foltossága (Cercospora beticola)

A betegség előrejelzése már régóta ismert, de a cukorrépa-termesztés visszaszorulásával ezeket az ismereteket ma a takarmányrépa és a cékla növényvédelmében alkalmazhatjuk. A járványok többnyire a nyári hónapokra alakulnak ki, ha kedvező az időjárás, s általános fertőzöttség lép fel.

A kórokozó fejlődésmenetét, a járványok kialakulását főleg a légnedvesség és a léghőmérséklet befolyásolja: a 95-98% relatív páratartalom és a 24-29°C hőmérséklet optimális a betegség számára. Az első tünetek általában júniusban jelentkeznek, amikor a hőmérséklet már 18°C fölé emelkedik és a havi csapadékmennyiség meghaladja a 60 mm-t. A járvány kialakulásához inokulum-felhalmozódásra van szükség. A vizsgálandó területen, elsősorban mélyebb fekvésű, párásabb megfigyelő-parcellát jelölünk ki (5-12 m2) és fogékony takarmányrépa vagy céklarépa fajtát vetünk. Az alapelv az, hogy ezeken a megfigyelő-parcellákon sokkal hamarabb jelennek meg a tünetek, mint a növényállományunkban és lesz időnk felkészülni a teljes növényállomány védelmére.

Ha a megfigyelő-parcellákon a növényeinek 5%-án növényenként legalább 10 cerkospóra tünetet észlelünk, akkor kezdődik el a járványok kialakulása. Általános alapelv, hogy a megfigyelő parcellán az első foltok megjelenése után megközelítően 1 hónappal kezdődik el a tömeges spóraképzés és a járványkialakulás. A későbbi fertőzések bekövetkeztét a lappangási idő hosszának kiszámításával határozhatjuk meg. A fertőzés bekövetkeztétől a tünetek megjelenéséig tartó időszakasz hossza (a lappangási idő) 7-42 nap között változhat 12-30°C hőmérsékleti tartományban. A hazai nyári időszakokban a fertőzést követő 10-17 nap után a tünetek megjelenésére kell számítanunk.

Dr. Holb Imre
(Biokultúra 2011/1)