A szántóföldi zöldségek és a lóbab esete a jobb terméseredményekért
Az üvegház hatású gázkibocsátás csökkentése érdekében egy németországi gazdaságban a növényváltás újszerű megközelítésével kísérleteznek. Johann, Johannes és Florian a németországi Pfänder farm vezetői próbáltak egy olyan módszerrel előállni, ami a sajátos talajviszonyaikhoz és a szántóföldi kultúráikhoz illeszkedve segít elérni a fenti célt. A technológiát átmeneti vegyes termesztésnek nevezik, mely során különböző szántóföldi zöldségféléket termesztenek lóbabbal (Vicia faba) társítva.
A technológia számos előnnyel kecsegtet:
- nitrogén (N) utánpótlás a zöldségnövények számára;
- talaj állapotának javítása (szervesanyag);
- a gyorsan záródó sorok gyomelnyomó hatása;
- a felesleges víz gyorsabb párologtatása, jobb talaj szellőzöttség – mely túlságosan nedves talajok esetében lehet hasznos;
- jó elővetemény hatás.
A vetést a következőképpen kell elképzelni: 12,5 cm-es sortávolsággal négy sorba vetnek lóbabot, majd két sor üresen marad, ezután újra négy sor lóbab és így tovább. Két héttel a lóbab vetése után az üresen hagyott sorokba elvetik/beültetik a zöldségnövényeket. Így négy sor lóbab és két sor szántóföldi zöldségnövény váltja egymást a táblán. A sorok gyorsan záródnak, a két kultúra nem okoz egymásnak konkurenciát és a kezdeti gyomosodás is elkerülhető. A Pfänder farmon öntözés mellett termesztik a zöldségnövényeket, így a kiszáradás miatt sem kell aggódni. Mikor a lóbab eléri a 20-30 cm-es magasságot, rotációs töltögető géppel bedolgozzák, így a zöldségnövények közötti sorokban nem fejlődik tovább a lóbab. Ez a technológia eredményesen alkalmazható káposzta, zeller, póréhagyma, brokkoli és karfiol esetében.
Káposzta esetében megfigyelték, hogy ezzel a technológiával nevelt növények kevesebb káposztabolha kártételt szenvednek, mint azok a növények, melyeknél nem alkalmazták a lóbabot, mint köztes növényt.
Forrás: http://solmacc.eu
(Biokultúra 2017/1)
