Szemléletváltoztatást hozhat a szigorítás
A NAKlap 2017. január-februári lapszámában jelent meg három interjú az Európai Közösség vegyszer-kivonási gyakorlatáról, Andó Patrik tollából. A három nyilatkozó közül Hubai Imre Csaba, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Jász-Nagykun-Szolnok megyei elnöke álláspontjával lapunk teljesen egyetért, ezért azt változtatás nélkül közzétesszük a Biokultúra újságban. Véleménye az igazi növényvédelmi hivatás remek összefoglalója! (A főszerkesztő megjegyzése.)
„A megnevezett növényvédő szerek kivonása egyértelműen és bizonyíthatóan indokolt” – állítja Hubai Imre Csaba, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Jász-Nagykun-Szolnok megyei elnöke, ráadásul a nevezett növényvédő szerek kivonása a mezőgazdaságban jelentős szemléletváltozásnak a kiindulópontja.
A lépés a mezőgazdaságban ráirányítja a figyelmet az igen gazdag agrotechnikai megoldások alkalmazására. „Ez a növényvédő szer kivonás a klórozott szénhidrogén mentesítési programhoz hasonlóan új korszakot nyit a növényvédelemben, a mezőgazdálkodásban. A továbbiakban is szükségesnek látszik olyan kontrollrendszer továbbfejlesztése, ami a növényvédő szert egy-egy alkalommal felhasználható eszköznek tekinti” – állítja Hubai Imre Csaba. A peszticidterhelés megállítása, folyamatos csökkentése arra ösztönzi a mezőgazdaság szereplőit, hogy a természethez közel álló, a biodiverzitást alapvetően alkalmazó, biológiai szemléletű fokozott átállási program megalapozását, folyamatos fenntartását, szigorúbb ökológiai szemléletű növényorvos társadalmat fog kinevelni. Az okszerű peszticid-használat hosszútávon fenntartható. A környezetvédelem, az ökológiai szemlélet, a magasabb szintű gazdálkodás magasabb biológiai értékű termékeket fog kibocsátani a fogyasztók részére, szigorú szakmai feltételrendszer betartásával. Megállapítható, hogy az elkövetkezendő időkben a mezőgazdálkodók, növénytermesztők, kertészek, erdészek, állattenyésztők az egészséges környezet érdekében, minden esetben a hagyományokra építve, megfelelő tudományos alapon alkalmazott technológiákkal, a műszaki fejlesztés eszközeinek felhasználásával gazdálkodnak tovább. A mezőgazdasági kutatást, rezisztencianemesítést kiemelten támogatni szükséges. Minden esetben fontos szempont, hogy a környezetre alapvetően káros készítményeket, növényvédő szereket ne engedjük be a mezőgazdaságba és ne megalapozatlan pótcselekvés legyen a növényvédő gépek ellenőrzése. A totális szerek elfedik a fejlődés igényességét. Mindezek alapján az informatikai adatok rendszeres felhasználásával állítunk elő környezetbarát, magas biológiai értékű termékeket.
Andó Patrik
NAKlap 2017. január-február
(Biokultúra 2017/1)