Szója vetőmagjaink – innováció a gyakorlatban

A szegedi Gabonakutató 2002-ben kezdte meg munkáját a szója vetőmag piacon három magyar nemesítésű középérésű szójafajtával: Flóra, Stefi Otília. 2005-ben választékbővítés céljából honosította a korai éréscsoportba tartozó Primort. Szintén 2005-ben kezdte lerakni az alapjait egy zárt vetőmag termeltetési rendszernek, mely a Pannónia Kincse saját nemesítésű szójafajtánk 2009. évi piacra kerülésével a GK-t néhány év alatt a szója vetőmag hazai piacvezetőjévé tette.

Az innovatív munka és a lendület azóta sem tört meg: 2013-ban 3 új, alacsony tripszinin-hibitor (méreganyag) –tartalmú szója vetőmag előállítását, kereskedelmét is megkezdve bővítette választékát. 2014-ben további újdonságot jelentett, hogy partnereink igényét a legkorszerűbb rizobium oltással ellátott szója vetőmaggal tudtuk kielégíteni (1. ábra).

Az 1. táblázat Európa szójatermesztő országai és az USA, Brazília 2013. évi szójatermő területét, hozam és termésátlag adatait mutatja (FAOSTAT adatok alapján).

A kimutatásból egyértelműen látható, hogy a szomszédos országokban a szója, szinte kivétel nélkül, jóval nagyobb arányban foglal helyet a szántóföldeken, mint Magyarországon. Különösen kirívó eset Szerbia, hisz a magyar szántóterületnél kisebb szántóterülettel rendelkezik, szójatermő területük mégis közel négyszerese (!) a miénkhez képest. Van tehát hová fejlődnünk. Így kell, hogy vélekedjünk, amikor Magyarország, a 70-80-as évekhez mérten jóval szerényebb méretűvé vált állattartása ellenére is, fél millió tonnánál több szójafehérjét (extrahált szójadarát) importál, gazdáink pedig bosszankodnak, hová és mennyiért adják el a takarmánybúzájukat, kukoricájukat. (Értsd: Örüljünk minden tonna hazai előállítású szójának és örüljünk minden, a szójának köszönhetően „meg nem termett” nagyon nehezen, olcsón, veszteséggel eladható takarmánybúzának, kukoricának!)

A Gabonakutató szójafajta választékának oszlopos tagja a Pannónia Kincse középérésű fajta, melynek köszönhetően a GK 2011-ben az OMÉK-on Agrárfejlesztési díjat, 2012-ben Hódmezővásárhelyen Magyar Növénytermesztésért Nagydíjat kapott. Nagy termőképességű, középérésű, jó minőségű, szép küllemű (a magköldök színe a maghéj színével egyező) termést adó fajta. Termőképességét jól bizonyítja a 2. ábra. Genetikai potenciálját tükrözi az 1. kép. Alkalmazkodó képességének bizonyítéka, hogy Szlovákiában, Ausztriában, Olaszországban is eredményesen termesztik. A Pannónia Kincse fajta sikere Falusi János és társai nemesítői munkáját dicséri.

 

A 2013. évi vetési szezonban három, a klasszikus szójafajtáknál alacsonyabb tripszin-inhibitor tartalmú fajta forgalmazását kezdtük meg, ezen fajták termése magában rejti a közvetlen, feltárás nélküli etethetőség lehetőségét, természetesen megfelelő korlátozások figyelembe vétele mellett. Aires – korai éréscsoportú, Hilario, Bahia – középérésű szóják. Szerencsére különleges tulajdonságuk mellé átlag feletti termés párosul.

A négy említett szójafajta nem determinált növekedésű fajta, éppen ezért agrotechnikai rugalmasságuk, stressz-tűrő képességük szembetűnő.

Az újonnan forgalmazásba vont szójafajtáknál felmerülő feltárás nélküli, közvetlen etethetőség apropóján lássunk példákat arra is, milyen innováció történt, történik a Gabonakutató háza táján!

A 2012. évben a PE Georgikon Karán Keszthelyen dr. Dublecz Károly vezetésével etetési kísérleteket végeztettünk két alacsony tripszin-inhibitor tartalmú szójával. (Etikusnak tartjuk, hogy a kísérlet időben megelőzte ezen vetőmagok piacra helyezését!). Az etetést hízócsirkén, a takarmányra egyik legérzékenyebb fajon végezték, kifejezetten intenzív háromfázisú tápsorral. Az alacsony tripszin-inhibitor tartalmú szóját fogyasztó állományok az eredmények tekintetében megközelítették a feltárt, klasszikus szóját fogyasztó állományokat a főbb termelési mutatók tekintetében, úgy, hogy az elhullási adatokban sem volt különbség (3. ábra).

A kísérleti tapasztalatok és külföldi szakirodalmi adatok alapján adott tanácsunkra 2013-ban már több kisebb-nagyobb állattenyésztő üzem is beépítette ezeket a szójákat a takarmányaiba, ők már hosszabb etetési tapasztalatról fognak beszámolni. Ezek összegyűjtése folyamatban van. Addig is, azután is bátran kérdezzenek minket a felhasználás mikéntjével kapcsolatban! Így tették többen, mint pl. egy tejelő tehenészet vezetője. Az érdeklődőtől bekértük a tehenek által fogyasztott abrak receptúráját, abból kiemeltük azokat a komponenseket, amelyeken változtatnák. A változtatással ugyanolyan beltartalmú abrakot kaptunk, de olcsóbban. Jelentősen csökkenteni tudtuk ezáltal az import szójadara és egy nagyon drága hidrogénezett zsír (hidrogénezett pálmaolaj – szintén import termék!) mennyiségét (2. táblázat).

A másik példának felhozott innovációs tevékenység nem a termékpálya végével, hanem az elejével kezdődik. A szójatermesztés sikere több tényezőn múlik, ezek közül nagyon fontos tényező a szója oltása. A szója gyökerén –akár a többi pillangós növénynél- olyan mikroorganizmusok képesek megtelepedni, amelyek behatolva a növényi szövetbe, gümőket hoznak létre. A gümők szimbiotikus kapcsolatot jelentenek a növény és a „behatoló” között. A baktérium ellátja a növényt szerves nitrogénnel, cserébe a növény kiszolgálja a baktériumot egyéb szerves anyaggal. A növény N-igényét a gümő szinte teljes egészében képes fedezni az elemi N felhasználásával. Szója esetében fajspecifikus mikroorganizmus felelős a gümőképződésért: a Bradyrhizobium japonicum.

A szója nálunk nem őshonos, ezért talajainkban (a már klasszikusnak számító szójaterületeket, pl. Bács-Kiskun, Tolna, Baranya megye bizonyos részeit leszámítva) ez a baktérium infekcióképes koncentrációban és minőségben nem található, ezért azt pótolni kell oltással.

2012-ben Veszprém, Zala megyékben vizsgáltam szójaállományok gyökérzetén a gümők jelenlétét. A vizsgálat fajtafüggetlen volt, nem csak a GK-s anyagokra terjedt ki, nagyjából 1200 ha-t reprezentált. Döbbenetes eredmény született: a vizsgálati helyek 72%-án semmilyen gümőképződés nem volt észlelhető. A vizsgálattal párhuzamosan egy nagyüzemi próbát is végeztem, ahol mérni igyekeztem a rizóbiummal oltott és nem oltott állomány közötti termésátlag különbséget. Az eredmény itt is megdöbbentett. Az oltott állomány másfélszeres termésátlagot adott az oltatlanhoz viszonyítva. (Bevallom, ebben az eredményben én is kételkedtem, noha a mérést saját magam végeztem. A termésátlag eltérést betudtam a nagyüzemi viszonyokkal gyakran együtt járó kísérleti pontatlanságnak.)

2013-ban különféle oltási módok hatékonyságának megítélésére, a gümőképződés hatásainak vizsgálatára kisparcellás kísérletet végeztünk Keszthelyen, a PE Georgikon Karán dr. Hoffman Sándor vezetésével. A kísérlettel célunk az volt, hogy kiválaszthassuk a leghatékonyabb, szója vetőmag gyári oltására alkalmas anyagot, technológiát és pontos adatokat nyerjünk a gümők jelenlétének előnyeiről. A kísérleti állomány már messziről is látható színeltérést mutatott, sötétzöld és világos-zöld parcellákra különült el. A színeltérés okát a talajfelszín alatt találtuk meg: a sötétzöld állományok gyökérzete roskadásig volt gümővel, a világos-zöld állomány gyökérzetén gümőnek nyoma sem volt (2. kép).

A gümős gyökérzetű parcellák valamivel 3 t/ha feletti, a gümő nélküli gyökérzetűek 2 t/ha körüli termésátlagot adtak. A különbség hozzávetőleg 1 t/ha. Kérem, újra nézzék meg a 2. táblázatot! Termésátlagok 2013-ban: Brazília, Egyesült Államok – 2,93 és 2,91 t/ha; Magyarország 1,90 t/ha. A különbség itt is hozzávetőleg 1 t/ha! Ilyen fontos lehet egy jelentéktelennek tűnő momentum? A gümős állományok termésének minősége nyersfehérje tartalom tekintetében is jócskán felülmúlta a gümővel nem rendelkező állományokét. Előbbi 35% feletti, utóbbi alig 27%. Közvetlenül a betakarítást követően a talajban mért nitrát-N tartalom a gümős állományoknál kétszer magasabb volt, mint a gümő nélkülieken (5. ábra).

A kísérleti tapasztalatoknak köszönhetően sikerült kiválasztanunk azt a gyári oltásra alkalmas oltóanyagot (HiCoat®) és technológiát, melynek hatékonysága megfelelő és ezt a tulajdonságát több hónapig a vetőmag felületén a zsákban is megtartja. Aki igényelte, a vetőmagot 2014-ben már így ezzel a gyári oltással kaphatta.

A két innovációval kapcsolatos példából láthatják, cégünk az innovációs eredmények gyakorlatba vonásával nem késlekedik. A Gabonakutató arra törekszik, hogy a szóját termelő partnereinek egyre nagyobb haszon maradjon a zsebében, (mert akkor nekünk, a Gabonakutatónak is jobban fog menni). Nagyobb haszon, nagyobb termesztési kedv, nagyobb szójaterület. A nagyobb szójaterület pedig már komoly nemzetgazdasági előnyöket is jelent, akár a kiváltott importra, akár a fenntartható fejlődésre gondolunk. Egy „energiaspóroló” növény, ami N-igényének jelentős részét úgy képes fedezni, hogy még az őt követő növény számára is hagy ebből a tápanyagból. Mi ez, ha nem a növénytermesztés „ökológiai lábnyomának” zsugorítási lehetősége?

Deák Ferenc szavaival zárom: „az a nemzet, amely többet ád ki, mint kebelébe visszaveszen, előbb-utóbb tönkremegy” – Tisztelt Hölgyeim, Tisztelt Uraim! Önöknek kötelessége magyar vetőmagot vásárolni! Tisztelettel kérjük Önöket, a Gabonakutató vetőmagjait válasszák!

(A cikk anyaga rövidített változatban elhangzott a 2014. szeptember 2-án, Szegeden a GK kukorica-szója-cirok bemutatóján.)

Garamszegi Tibor
Gabonakutató Nonprofit Kft., Szeged
(Biokultúra 2016/1)