Tápanyaggazdálkodás az ökológiai gazdálkodásban
Nincsenek csodák! Az ökológiai gazdálkodásban a megtermelt növények fajlagos tápanyagigénye ugyanakkora, mint a szokványos gazdálkodásban, ezért ebben a rendszerben is arra kell törekednünk, hogy biztosítsuk a növények megfelelő tápanyagellátását. Ezt azért fontos leszögezni, mert elterjedt tévhit, hogy a biogazdálkodásban nincs tápanyaggazdálkodás.
Természetesen van, hiszen a fenntartható gazdálkodásnak, mint alapkövetelménynek a teljesítéséhez az is szükséges, hogy a talajok tápanyagokban ne szegényedjenek el. Az tény azonban, hogy az ökológiai gazdálkodás a tápanyag-gazdálkodás első helyére nem a mesterséges tápanyagpótlást helyezi, hanem az egyéb, természetes eljárásokat részesíti előnyben.
Lehetőség szerint egy olyan zárt rendszert kell kiépíteni, amelyből csak azok a termékek kerülnek ki, amelyeket ebből a célból, vagyis árusításra állítanak elő, és amelybe a melléktermékek, hulladékok a lehető legnagyobb arányban visszaforgatásra kerülnek. Jól mutatja ezt, hogy míg a szokványos gazdálkodásban már igen sok helyen a trágya környezetszennyező hulladék, addig az ökológiai gazdálkodásban megbecsült tápanyagforrás. Ugyanígy amíg a szalma, szár, kóró stb. elégetése a szokványos gazdálkodásban még előfordul, annak ellenére, hogy tilos, addig az ökológiai gazdálkodásban már a tarlóégetés sem elfogadott eljárás. Cél az élő talaj biztosítása, ezért a tápanyag-gazdálkodásban alkalmazható anyagok csak olyanok lehetnek, amelyek serkentik a talajéletet és nem gátolják a jellemző talajfizikai, talajkémiai folyamatok lezajlását.
Ismert tény, hogy talajaink felső 20 centiméterének teljes, átlagos P és K készlete – a mai hozamok figyelembevételével – száz évekre elég lenne, ha a növények maradéktalanul fel tudnák venni azokat. Az ökológiai gazdálkodás előírásrendszere azt a célt szolgálja, hogy a talaj tápanyagkészlete minél nagyobb mértékben felvehető legyen, a felvett tápanyagok lehető legnagyobb része visszajusson a termelési ciklusba, és a rendszerből kivont tápanyag pótlásra kerüljön olyan anyagokkal, amelyek nem közvetlenül a növény számára hasznosulnak, hanem a talaj tápanyag-szolgáltató rendszerén keresztül.
Az engedélyezett anyagok a gazda döntése alapján felhasználhatók, azonban a kívülről érkező input anyagok alkalmazásának szükségességét az éves ellenőrzés során be kell tudniuk bizonyítani. Fontos szabály, hogy a talajba juttatott istállótrágyával bevitt N hatóanyag mennyisége hektáronként és évenként nem haladhatja meg a 170 kg-ot.
Az ökológiai gazdálkodás agroökoszisztémáját megjelenítő 1. ábrán nyomon követhető a tápanyag mozgása. Az ábrában lévő számozáshoz kapcsolódnak a 1-10 pontok.

1. ábra | Az ökológiai gazdálkodás agroökoszisztémája (Diercks; és Ángyán, Menyhért alapján)
1. Előírások a növényszerkezetre
A talaj termőképességét és biológiai aktivitását a pillangós virágú-, zöldtrágya- vagy mélyen gyökerező növények vetésforgóban történő termesztésével kell fenntartani, illetve növelni. A Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. elvárása, hogy egy adott szántóterületre legalább ötévenként kerüljön pillangós virágú növény, amely másodvetésű vagy köztes termesztésű is lehet. A pillangósvirágú növények által gyűjtött N mennyiséget nem kell számításba venni a 170 kg/ha/év érték kiszámítása során. Természetesen a helyes növényi sorrend kialakítását növényvédelmi szempontok is indokolják. Az egyes növények, vagy a vetésforgóra hasonló hatású növények legkorábbi visszakerülésének idejét jobbra az 1. táblázat tartalmazza.
Növény
|
Év
|
Növény
|
Év
|
|
Szántóföldi növények
|
Zöldségek
|
|||
Árpa
|
3
|
Bimbóskel
|
4
|
|
Bab
|
4
|
Brokkoli
|
4
|
|
Baltacím
|
4
|
Cékla
|
4
|
|
Bíborhere
|
3
|
Cukkini
|
4
|
|
Borsó
|
4
|
Fejes káposzta
|
4
|
|
Burgonya
|
4
|
Fejes saláta
|
3
|
|
Búza
|
2
|
Fokhagyma
|
4
|
|
Cikória
|
4
|
Görögdinnye
|
4
|
|
Cirokfélék
|
2
|
Gumós zeller
|
5
|
|
Csicseriborsó
|
4
|
Halványító zeller
|
4
|
|
Csillagfürt
|
4
|
Karfiol
|
4
|
|
Cukorrépa
|
4
|
Kelkáposzta
|
4
|
|
Földimogyoró
|
3
|
Korai burgonya
|
3
|
|
Homoki bab
|
3
|
Laskatök, sütőtök
|
3
|
|
Kender
|
3
|
Paprika
|
4
|
|
Köles
|
2
|
Paradicsom
|
4
|
|
Kukorica
|
2
|
Pasztinák
|
4
|
|
Lencse
|
4
|
Patisszon
|
4
|
|
Lóbab
|
4
|
Petrezselyem
|
5
|
|
Lucerna
|
4
|
Retek
|
3
|
|
Mák
|
3
|
Sárgadinnye
|
5
|
|
Mustár
|
3
|
Sárgarépa
|
4
|
|
Napraforgó
|
5
|
Spárga
|
4
|
|
Nyúlszapuka
|
3
|
Spárgatök
|
3
|
|
Olajlen
|
6
|
Tojásgyümölcs
|
3
|
|
Olajretek
|
3
|
Uborka
|
4
|
|
Olajtök
|
3
|
Vajrépa
|
3
|
|
Pohánka
|
3
|
Vöröshagyma
|
4
|
|
Repce
|
4
|
Gyógy- és fűszernövények
|
||
Ricinus
|
4
|
Borsfű
|
2
|
|
Rizs
|
2
|
Borsos menta
|
4
|
|
Rostlen
|
4
|
Citromfű
|
4
|
|
Rozs
|
2
|
Fekete mályvarózsa
|
3
|
|
Seprőcirok
|
4
|
Izsóp
|
4
|
|
Szarvaskerep
|
4
|
Kerti kakukkfű
|
4
|
|
Szegletes lednek
|
4
|
Kerti körömvirág
|
2
|
|
Szója
|
4
|
Kerti majoranna
|
2
|
|
Takarmány káposzta
|
5
|
Koriander
|
4
|
|
Takarmány kelkáposzta
|
5
|
Kömény
|
4
|
|
Takarmányrépa
|
4
|
Közönséges édeskömény
|
3
|
|
Takarmány tök
|
3
|
Lestyán
|
4
|
|
Tarlórépa
|
4
|
Máriatövis
|
2
|
|
Tavaszi takarmány repce
|
3
|
Mórmályva
|
3
|
|
Tritikálé
|
2
|
Muskotályzsálya
|
3
|
|
Vöröshere
|
4
|
Orvosi angyalgyökér
|
3
|
|
Zab
|
2
|
Orvosi macskagyökér
|
3
|
|
Piros gyűszűvirág
|
2
|
|||
Sáfrányos szeklice
|
2
|
|||
Szekliceimola
|
4
|
|||
Szöszös ökörfarkkóró
|
3
|
|||
Vöröslő ligetszépe
|
3
|
1. táblázat | A növények legkorábbi visszakerülési ideje
2. Előírások a háztartásokból, nem közvetlenül mezőgazdaságból származó szerves anyagokra
Ezen szervesanyagok nitrogéntartalmát nem kell figyelembe venni a 170 kg-os érték számítása során és nem kell ökológiai eredetűnek lenniük:
-
Háztartási komposzt, amely külön gyűjtött háztartási hulladékból készült és csak növényi, illetve állati eredetű anyagokat tartalmaz. Kizárólag zárt gyűjtőrendszerekből származhat és a szennyezőanyag tartalma a következő határértékeket nem haladhatja meg (mg/kg, szárazanyagra vetítve): Cd: 0,7; Cu: 70; Ni: 25; Pb: 45; Zn: 200; Hg: 0,4; Cr (teljes): 70; Cr (VI): 0. 2006. március 31-ig!
-
Növényi eredetű komposzt, fermentum, amelyet vegyes növényi anyagból nyertek komposztálással, vagy anaerob körülmények között biogáz előállítása során.
-
Állati eredetű termékek és melléktermékek, amelyek a következők lehetnek: vérliszt, csontliszt, húsliszt, pataliszt, szaruliszt, csontszén, halliszt, toll- és szőrőrlemény, gyapjú, szőr, szőrmerészek (Cr(VI)–ot kimutatható mennyiségben nem tartalmazhatnak), tejtermékek. A fentieken kívül felhasználható a guano is.
-
Növényi eredetű termékek és melléktermékek, mint pl. az olajosmag-pogácsa, malátacsíra (sörtörköly), melasz, törköly, cefre vagy cefrekivonat (ha nem ammónium-cefre), tengeri alga és belőle készült termékek, ha fizikai kezeléssel, szárítással vagy vízzel, savas, lúgos vizes oldattal vagy fermentációval nyerték ki. Felhasználhatók még a kivágás után vegyszerrel nem kezelt fából származó hulladékok és melléktermékek (fűrészpor, forgács, fahamu stb.), illetve a letermett gombakomposzt, ha csak olyan anyagokat tartalmaz, amelyek alkalmazása megengedett az ökológiai gazdálkodásban.
A különböző ipari, kommunális szennyvizek, szennyvíziszapok sem közvetlenül, sem komposztálás után nem használhatók!
3. A trágyára vonatkozó előírások
-
A trágya nitrogéntartalmát figyelembe kell venni a 170 kg-os érték számítása során:
-
Az ökológiai gazdaságokból származó istállótrágya a legjobb tápanyag, alkalmazásának korlátja csak a N túlterhelés lehet.
-
A nem iparszerű állattartásból származó trágya még felhasználható.
-
Gilisztakomposzt, gilisztatrágya.
4. Zöldtrágyázás
Az ökológiai gazdálkodásban lényegesen gyakrabban vetnek zöldtrágya növényeket, mint a szokványos gazdálkodásban. A tápanyag-gazdálkodási előnyökön túl növényvédelmi hatásuk is kedvező. A zöldtrágya növényt fővetésben vagy másodvetésben termesztik. A növényi sorrend értékelése során a másodvetésű zöldtrágya növény teljes évnek számít, vagyis lehetővé teszi, hogy az értékes árunövények előbb visszakerüljenek a területre.
A tápanyaggazdálkodás szempontjából a nitrogéngyűjtő pillangósvirágú növények a legfontosabbak, de az egyéb – nem pillangós – növények alkalmazása is jelentős előnyökkel jár.
Leggyakoribb pillangós zöldtrágya növények a magyar ökológiai gazdaságban a borsó, a csillagfürt, a bükkönyfélék, újabban a bíborhere és ritkán évelő pillangósok (a vetőmag kezelhető különböző Rhizobium fajokat tartalmazó készítményekkel). Nem pillangósok közül leggyakrabban repcét, napraforgót, facéliát, mustárt, ritkán gabonaféléket vetnek zöldtrágyaként. Jó esetben a pillangós zöldtrágya növények akár 100-120 kg/ha közötti mennyiséggel járulnak hozzá a talajok N ellátásához.
A nem pillangós növények szerepe nem közömbös még a N forgalom szempontjából sem, ugyanis gyakran a mély rétegekből felvett N-t testükben felhalmozzák és a talajba dolgozást követően adják át a termesztett növényeknek. Szakirodalmi adatok szerint az áttelelő zöldtrágya növények esetében hektáronként 100 kg-ot is elérheti az így megőrzött N mennyisége! A talajba bedolgozott zöld növényi anyagok a bomlásuk során átlagos nyári hőmérsékleten mintegy 10-15 héten át képesek közel egyenletes N ellátást biztosítani.
A zöldtrágya növények a N mellett az egyéb elemek szolgáltatásában is pozitív szereplők azzal, hogy összegyűjtik azokat, sokszor a mély rétegekből felszívva, megakadályozva a kimosódást. Áttelelő zöldtrágya növények esetében ez 35 kg P2O5–t és 100 kg K2O-t is jelenthet hektáronként.
A zöldtrágya növények előnye ezeken felül az is, hogy alkalmazásukkal a talaj növénnyel való fedettsége hosszabb időszakú, amely a talaj védelmét szolgálja, ez a benne élő – a következő pontban érintett – talajlakó élő szervezeteket is óvja.
Alkalmazhatók a különböző légköri N-t megkötő baktériumokat tartalmazó mikrobiológiai készítmények is. A zöldtrágyából származó és a légkörből megkötött N-t nem kell figyelembe venni az évi 170 kg/ha terhelés számításánál!
5. A talajéletet segítő eljárások
Az ökológiai gazdálkodásban sokkal gyakrabban alkalmazzák a különböző szervesanyagokból álló mulcsokat, mint a szokványosban. Lényege, hogy a talajfelszínen elterítenek többé-kevésbé felaprított növényi hulladékokat (szalma, széna, trágya, komposzt, forgács, fakéreg stb.), amelyek akkor alkalmazhatók, ha anyaguk megfelel az ökológiai gazdálkodásban engedélyezetteknek. A 2. ábra vékony mulcsréteg takarású szója táblát mutat.

2. ábra | Szója mulcsozott sorközökkel
A mulcs közvetlen hatása – a belőle kioldódó tápanyagok szolgáltatása – sem jelentéktelen, azonban a talajéletre való hatása sokkal fontosabb ennél. A talaj szezonális és napi hőingadozása mérséklődik, amely kedvező a talaj életközössége számára. Biogazdák gyakori megfigyelése, hogy a földigiliszták behúzzák járataikba a mulcs anyagot; ez a talaj tömörödését megszünteti, segítve az aktív talajélet kialakulását, fenntartását.
A tápanyag nyújtásán, a talajélet segítésén túl a gyomszabályozásban is hasznos a mulcs. A gyümölcsösben, szőlőben a talaj téli mulcstakarása a gyökerek védelme miatt kedvező, azonban a tavaszi felmelegedést lassítja.

3. ábra | Fólia talajtakarással termesztett bio fejes saláta
A talaj takarható hosszú élettartamú, klórt nem tartalmazó műanyag, sík vagy fátyol fóliákkal is. A 3. ábra polietilén síkfóliával takart, betakarítás alatt lévő hajtatott fejes saláta területet mutat. A mulcs anyaggal bevitt N mennyiségét a N terhelés számításakor nem kell figyelembe venni!
6. A termesztett és gyomnövények maradványainak szerepe a tápanyag-gazdálkodásban
A gazdaságban megtermelődő növényi maradványok, melléktermékek (szár, kóró, szalma, gyomnövények maradványai stb.) a képződött állapotukban vagy komposztálva használandók fel. Nem szabad őket megsemmisíteni, eltüzelni, hanem biztosítani kell az anyag körforgalomba való visszajuttatását. A saját gazdaságból származó ilyen melléktermékek N tartalmát nem kell figyelembe venni a 170 kg/ha/év korlát számításánál.
7. Komposztok
A talajélet serkentésére használhatók a következő komposztált anyagok: trágyából készült komposzt, háztartási komposzt, növényi eredetű komposzt, állati eredetű termékekből készült komposzt, fakéregkomposzt, gombakomposzt, gilisztatrágya-komposzt, ha az alapanyaguk megfelel az ökológiai előírásoknak.
Jellemzően a talajokra gyakorolt jótékony hatásuk sokszorosan nagyobb, mint azt tápanyag-tartalmuk indokolja. Ezt az magyarázza, hogy a bennük lévő mikroorganizmus-együttes oltóanyagként szerepel, különösen élettelen talajok beindítására alkalmasak a különböző komposztok. A trágyakomposztok N tartalmát figyelembe kell venni a 170 kg/ha N terhelés kiszámításánál.
8. A lebontók segítése
Különböző növényi kivonatok, preparátumok, az úgynevezett „biodinamikus preparátumok” és a mikroorganizmusokat tartalmazó biológiai trágyázószerek tartoznak ebbe a csoportba. A biodinamikus gazdálkodás az ökológiai gazdálkodás olyan változata, amelyben a gazdálkodás során a kozmikus hatásokat is figyelembe veszik és jellemző rá – a hite szerint – a talajéletet kedvezően befolyásoló, különleges szabályok betartásával készülő biodinamikus preparátumok használata.
Korábban a mikrobiális trágyák kizárólag N-t gyűjtő Azotobacter baktériumokat tartalmaztak (Magyarországon első a Phylazonit volt), ma már több mikroorganizmust, köztük a foszfort mobilizáló Bacillus megatherium-ot és a cellulóz bontásával káliumot szolgáltató baktériumokat, valamint egyéb baktériumokat, sugárgombákat, gombákat, algákat is tartalmaznak. Csak olyan készítmény használható, amelynél megbizonyosodtak arról, hogy az alkalmazott mikroorganizmus nem genetikailag módosított, és arról, hogy a fermentáció során sem alkalmaznak GMO-t, illetve ennek származékát.
9. Trágyázó szerek
Az előzőekben fel nem sorolt, rendszerint külső forrásokból származó tápanyagok tartoznak ebbe a csoportba, amelyeket a 2. táblázatban foglaltunk össze.
Megnevezés: összetett termékek, illetve kizárólag az alábbiakban felsorolt anyagokat tartalmazó termékek | Leírás: összetételre vonatkozó követelmények, felhasználási feltételek |
Istállótrágya | Állati ürülék és növényi anyagok (alom-anyag) keverékéből álló termék. Iparszerű állattartásból nem származhat. |
Szárított istállótrágya, szárított baromfitrágya | Iparszerű állattartásból nem származhat. |
Komposztált állati ürülék, ideértve a baromfitrágyát és a komposztált istállótrágyát is | Iparszerű állattartásból nem származhat. |
Folyékony állati ürülék | Ellenőrzött erjesztés és/vagy megfelelő hígítás utáni használat. Iparszerű gazdálkodásból nem származhat. |
Komposztált vagy fermentált háztartási hulladék | Komposztált vagy biogáztermelés céljából anaerob erjesztéssel kezelt, külön gyűjtött háztartási hulladékból nyert termék. Csak növényi és állati eredetű háztartási hulladék. Kizárólag akkor, ha a tagállam által elismert, zárt és ellenőrzött gyűjtőrendszerben készült. Maximális koncentráció mg/kg szárazanyagban kifejezve: kadmium: 0,7; réz: 70; nikkel: 25; ólom: 45; cink: 200; higany: 0,4; króm (összesen): 70; króm (VI): 0. |
Tőzeg | Kizárólag kertészeti felhasználásra (kiskerti/kertészeti termesztés, virágtermesztés, faiskola, palántanevelés). |
Gombakomposzt | A termesztőközeg csak az e mellékletben szereplő anyagokat tartalmazhatja. |
Gilisztaürülék (gilisztahumusz) és rovarürülék | |
Guanó | |
Növényi anyagok komposztált vagy fermentált keveréke | Komposztált vagy biogáztermelés céljából anaerob erjesztéssel kezelt, növényi anyagok keverékéből nyert termék. |
A következő állati eredetű termékek és melléktermékek: w vérliszt w pataliszt w szaruliszt w csontliszt vagy zselatinmentes csontliszt w halliszt w húsliszt w tollból, szőrből és „chiquette”-ből készült liszt w gyapjú w szőrme/irha w szőr |
Maximális koncentráció a szárazanyagban, mg/kg-ban kifejezve: króm (VI): 0. |
Trágyázó szerként használt növényi eredetű termékek és melléktermékek | Például olajosmag-pogácsa őrleménye, kakaóhéj, malátacsíra. |
Algák és algából készült termékek | Amennyiben közvetlenül a következő eljárásokkal nyerték: i. fizikai eljárás, beleértve a szárítást, a fagyasztást és az őrlést; ii. vízzel, savas és/vagy lúgos vizes oldattal végzett kivonás; iii. erjesztés. |
Fűrészpor és faforgács | Kivágás után vegyileg nem kezelt fa. |
Fakéregkomposzt | Kivágás után vegyileg nem kezelt fa. |
Fahamu | Kivágás után vegyileg nem kezelt fából. |
Lágy, őrölt ásványi foszfát | A kadmium-tartalma nem haladja meg a 90 mg/kg-ot. |
Alumínium-kalcium-foszfát | Kadmium-tartalma nem haladja meg a 90 mg/kg-ot. Csak lúgos talajok esetében használható (pH > 7,5)! |
Bázikus salak | |
Nyers kálisó vagy kainit | |
Káliumszulfát, amely magnéziumsót is tartalmazhat | Nyers kálisóból fizikai kivonási eljárással nyert termék, amely magnéziumsókat is tartalmazhat. |
Cefre és cefrekivonat | Ammóniumcefre kizárva. |
Kalcium-karbonát (pl. kréta, márga, őrölt mészkő, Breton javító [maërl], foszfátkréta) | Csak természetes eredetű. |
Magnézium- és kalcium-karbonát | Csak természetes eredetű (pl. magnéziummész, őrölt magnézium, mészkő). |
Magnézium-szulfát (például kiezerit) | Csak természetes eredetű. |
Kalcium-klorid oldat | Almafa levélzetének a kalciumhiány megállapítását követő kezelése. |
Kalcium-szulfát (gipsz) | Csak természetes eredetű. |
Cukorgyári mésziszap | Cukorrépából történő cukorgyártás mellékterméke. |
Vákuumsó-termelésből származó mésziszap | A hegyekben található sós vízből kinyert vákuumsó-termelés mellékterméke. |
Elemi kén | |
Nyomelemek | Szervetlen mikrotápanyagok. |
Nátrium-klorid | Csak kősó. |
Kőzetliszt és agyagok |
2. táblázat | Az ökológiai gazdálkodásban felhasználható tápanyag hatóanyagok jegyzéke
10. Nitrifikálók
Az ökológiai gazdálkodás különlegességei, ha vannak is ezen a területen, kevéssé ismertek.
Gyártmányok, készítmények
A gyártók, forgalmazók kérhetik, hogy az ökológiai gazdálkodásban felhasználható tápanyagokat tartalmazó készítményeik felkerüljenek a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. által felhasználhatónak tartott készítmények listájára. Ez a lista folyamatosan megtekinthető a www.biokontroll.hu honlapon, a Tájékoztatók/ Engedélyezett szerek menü alatt. Lehetnek olyan készítmények, amelyek megfelelnek az előírásoknak, mégsem szerepelnek a listán, alkalmazásuk előtt, a későbbi kellemetlenségeket elkerülendő érdemes egyeztetni a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.-vel.
ANYAG, ELJÁRÁS | N | P | K |
HOZZÁVETŐLEGES KG/HA | |||
Évelő pillangós | 110-130 | – | – |
Egyéves pillangós | 50-120 | ||
Mikrobatrágya (mikroba együttestől függ) | 50-180 (?) | 0-80 tesz felvehetővé | 0-30 mobilizál |
Istállótrágya (sz.marha) 40 t/ha | 200 | 160 | 320 |
Alginit 20-40 t/ha | 50-100 | 70-140 | 150-300 |
Vinasz 10-20 t/ha | 40-80 | 2-4 | 60-120 |
Riolittufa 10-30 t/ha | 30-90 | ||
Zeolit 10-30 t/ha | 35-105 | ||
Komposzt, fenéktermék gilisztahumusz stb. | a kiindulási anyagtól függ | a kiindulási anyagtól függ | a kiindulási anyagtól függ |
3. táblázat | A tápanyag-mérleg számítása során figyelembe vehető makroelem tápanyag-szolgáltatás illetve tartalom (tájékoztató adatok)
Természetesen az ökológiai gazdálkodásban is a talajvizsgálat illetve a növényanalízis alapján végzett tápanyag-gazdálkodási terv készítése javasolható (az AKG programban ez kötelező is). A felhasznált anyagok, eljárások tápanyag szintjeinek meghatározását a felhasznált készítmények analitikai vizsgálata tudja legpontosabban biztosítani, illetve a gyári készítmények címkéje lehet mérvadó. Néhány tájékoztató adatot tartalmaz a fenti 3. táblázat.
N pótlás lehetőségei a biogazdálkodásban
Tilos minden N műtrágya (ammonnitrát, pétisó, karbamid, ammónia, ammónium szulfát stb.) alkalmazása!
A következő N források állnak rendelkezésre:
-
N gyűjtő növények zöldtrágyának;
-
mikrobiológiai trágyázószerek;
-
bio vagy nem iparszerűen tartott állatok trágyája (a N mellett tartalmaz P-t, K-t, mezo- és mikroelemeket);
-
ezek komposztjai (a N mellett tartalmaz P-t, K-t, mezo- és mikroelemeket);
-
gilisztahumusz (bioban engedélyezett alapanyagokból), a N mellett tartalmaz P-t, K-t, mezo- és mikroelemeket;
-
guano, a N mellett tartalmaz P-t, K-t és mezo- és mikroelemeket;
-
alginit (gércei vagy vázsonyi, a N mellett tartalmaz P-t, K-t, mezo- és mikroelemeket);
-
növényi melléktermékek pl. törkölykomposzt, seprő, biogáz gyártás fenékterméke (szennyvíziszapból, hullából nem készülhet), cefrék (vinasz) stb. (a N mellett tartalmaznak P-t, K-t, mezo- és mikroelemeket);
-
állati melléktermékek: vérliszt (a N mellett tartalmaznak P-t, K-t, mezo- és mikroelemeket).
P pótlás lehetőségei a biogazdálkodásban:
- a N-nél feltüntetett P-t is szolgáltató források;
- lágy, őrölt ásványi foszfátok (Cd< 90 mg/kg).
K pótlás lehetőségei a biogazdálkodásban:
- a N-nél feltüntetett K-t is szolgáltató források;
- természetes kálisók: klorid (szilvinit), szulfát (Patentkali, Kálium-szulfát por vagy granulátum, Magnesia-Kainit);
- riolittufa;
- zeolit;
- egyéb ásványi anyagok.
Mezo- és mikroelemek pótlásának lehetőségei a biogazdálkodásban
A szokványos gazdálkodásban felhasználható, szervetlen kötésben lévő makro- és mikroelem készítmények a biogazdálkodásban is alkalmazhatók. Közülük néhány példát sorolunk fel:
- a N-nél feltüntetett mezo- és mikroelemeket is szolgáltató források;
- Ca: mésziszap, mészkő- és dolomit őrlemény, gipsz (természetes) stb.;
- Mg: dolomit, Magnesia-Kainit, keserűsó (természetes) stb.;
- Fe: vasgálic stb.;
- Zn: cinkgálic stb.;
- S: elemi kén stb.;
- B: borax, solubor stb.;
- Mn: káliumpermanganát stb.;
- egyebek.
Tehát mindent meg lehet oldani, csak másképpen, ésszerűbben!
Dr. Roszík Péter
(Biokultúra 2013/2)