Tapasztalat teszi a borászt
Villányról azonnal a bor jut eszünkbe. Ez a magyar bor egyik legismertebb hazája. Cikkünkben egy olyan szakembert, borászt mutatunk be, aki korábban erdész hivatásának hódolt, de már legalább 20 éve bortermelő.
A felvételen balról Franz Weninger osztrák borász, mellette Gere Attila
– Mi, borászok arra tettük fel az életünket, hogy a természet adta lehetőségek segítségével egyre szebb és kifinomultabb borokat készítsünk. Ezt csak akkor érhetjük el, ha élünk a szőlő értékeivel, nem pedig kihasználjuk azokat. Szőlőskertünk legyen ápolt, rendezett, akkor nyújtja azt, amit nyújtani tud. Minden esetben törekszünk a régi villányi bortermelő tradíciókat ötvözve, a csúcsminőség eléréséhez szükséges legkíméletesebb modern pincetechnológiával sajátos, egyedi egyéniséggel rendelkező borokat alkotni. A kiváló minőség alapja mindenkor az egészséges szőlő. Ehhez kell párosulnia a szigorú, fegyelmezett munkának és a hivatásunkkal szembeni mélységes elkötelezettségnek – mondja Gere Attila borász családfő, akinek családjával együtt az célja, hogy a Villányi termőtáj egyedülálló adottságainak köszönhetően világklasszis borokat alkosson.
Gere Attila eredeti szakmája okán a lelkéhez közel áll a természet. Borászata Villányban van, mely köztudottan ősi bortermő terület.
20 éves telepítés
– Kérem, beszéljen a kezdetekről, hogyan alakították ki a szőlőültetvényeket?
– Két felnőtt gyermekem – egy lányom és egy fiam van. Remélhetően a leendő unokákat egészséges környezetben tudjuk majd sétáltatni. Hagyományos módszerekkel még az öregek is meg tudták védeni a szőlőjüket. A kérdés úgy vetődött fel, hogy miért ne tudnánk mi is? Már húsz éve telepítettük az első szőlőtőkéket, majd 2008-ban megpróbálkoztunk azzal, hogy átállunk a biora. Először 2010-ben 10 hektárral álltunk át, majd a családi gazdaságunkban mind a 70 hektárt átállítottuk biora. 2010-ben kötöttünk szerződést az ellenőrző és tanúsító szervezettel, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.-vel. A korábbi gazdálkodásunkban és művelésünkben is inkább az ősi, hagyományos, nagyapáink által alkalmazott módszereket vettük igénybe, ami nagyon hasonlított az ökológiai gazdálkodáshoz.
Ördögárok
– Jelenleg Weninger és Gere a pincészetük neve. Mit kell tudni az üzlettársáról?
– Osztrák szőlész-borászról van szó. Nálunk két cég van: Weninger és Gere. Ez utóbbiban 10 hektár a bioszőlő, a Gere családi pincészetben pedig 70 hektár. Egyébként a két cég egyetlen udvaron foglal helyet. Az üzlettársam ugyanúgy foglalkozik termeléssel és értékesítéssel, mint én. Burgenlandban és Sopronban is van borászata.
Pincészet
– Miért hasznos ez a kapcsolat?
– 1992-ben alakult ez a vállalkozás Franz Weninger osztrák borásszal és az üzleti kapcsolat szellemi hozadéka jelentős számomra. Sokat tanultam tőle, németül beszélünk. Elsősorban a minőségre hívta fel a figyelmet. Amikor már azt hittük, hogy nem lehet jobb minőséget előállítani, az asztalra tett egy jobb bort, amely elgondolkoztatott. Közösen utaztunk Európába, meglátogattuk a kinti pincészeteket, ebből nagyon sokat tanultam. A korábbi időszakban apportként hozta be üzlettársam a palackozósorunkat, amely rengeteg manuális munkától szabadított meg minket. Minden évben pályáztunk és fogunk is, ha van lehetőség valamire. 2010-ben pályázat segítségével a Weninger és Gere pincészetnél is megcsináltuk a hűtő-fűtő rendszert.
Kopár-dűlő
A tőkék vitalitása
– Hogyan gazdálkodnak?
– Nagyon alacsony terheléssel dolgozunk a szőlőben, 7 000 tőkéről 4-5 tonna szőlőt szedünk le éves szinten. Megközelítően 70 dekagramm egy szőlőtőke terhelése, ezért óriási energia és vitalitás van benne, valamint az ellenállóképessége is rendkívüli.
– Kérem, mutassa be a gazdaságot! Milyen fajtákat termel és mik a termesztett fajták előnyei? Hogyan váltak be a biotermesztésben?
– Megvannak az adott szőlőfajtáink: Oportó, Kékfrankos, Cabernet sauvignon, Cabernet franc, Merlot, Syrah, Pinot noir, Tempranillo. Úgy tűnik, hogy minden fajtánál jól működik a bio termesztési mód.
– Melyik fajtának van a legnagyobb sikere?
– Portugieser, Cabernet sauvignon fajtákat keresik. Ám a vásárlóknál anyagi kérdés is, hogy melyiket tudják megvenni, az egyszerűbbet vagy a drágábbat. Az árak palackonként 1700 forinttól 25 ezer forintig terjednek.
– Mit mivel házasítanak?
– A kombinációk végtelenek, ez csak a gazdától függ.
Lóherefélék táplálják a talajt
– A tápanyag-utánpótlást, sorközművelést hogyan oldják meg? Kapálnak vagy gyepesítettek? Milyen módon művelik? Hogyan védekeznek a leggyakoribb betegségek – peronoszpóra, lisztharmat, szürkepenészt stb. – ellen?
– Domboldalon dolgozunk, az erózió miatt mindenképpen talajtakaró növényeket kellett vetnünk, de mióta biogazdálkodunk, azóta jobban odafigyelünk erre is. Felástuk a területeket és pillangós növényeket, lóhereféléket vetettünk: fehér-, vörös- és bíborherét, szarvaskerepet és komlós lucernát. Ezek nagyon gyorsan újratermelik önmagukat, ezért folyamatosan kaszálunk. Gyakorlatilag az utánpótlás folyamatos. A pillangósoknak megvan az a tulajdonsága, hogy a gyökereken keresztül a levegőből összegyűjtik a nitrogént és táplálják a szőlőt. A talajnedvességet nem engedik elpárologni, így a pára visszacsöpög a talajra. A lóherés megoldás az erózió ellen szintén véd, a földet ott kell tartanunk a hegyen. Ha a pillangós növényeket elvetettük, maximum 30 cm magasságig engedjük nőni, majd egy bordás hengerrel megrogyasztjuk.
Szőlőlevél atka ellen a ragadozó atkák adják a megoldást. A szőlőmoly ellen pedig sajátos módon védekezünk: minden ötödik szőlőre rátekerünk egy drótdarabot, mely telítve van feromonnal, így a teljes terület feromon illat alatt van. A hím nem találja meg a nőstényt és nincs megtermékenyítés, így nincs utánpótlás.
Alapvető dolgok a réz és a kén. Vannak különböző növénykondícionáló szerek. Vízüveggel védekezünk a jégverés ellen. A vízüveg a sérült felületen húz egy filmet és lezárja a bogyókat a fertőzéstől. Ha lisztharmat kapta el a szőlőt, akkor káliszappanos vízzel lemossuk. A lisztharmat nem szereti a vizet, a szappan pedig burkot képez, így meg tudja védeni a szőlőt. Van narancsolaj, azzal szintén permetezek.
A már említett szőlőfajtákból fajtatiszta borok készülnek. Az érlelési időszak 16-18 hónapig tart, az Oportó kivételével. Utána vagy fajtatisztán vagy anélkül házasítjuk őket.
– Mire kell különösen figyelni ebben a gazdaságban?
– Mivel bioszőlő-termesztés folyik, már most is megfelelünk mindenben, ami az ökológiai gazdálkodásban engedélyezett, de mi még annál is alacsonyabb dózisokkal dolgozunk. A kénszintre mindig nagyon ügyeltünk. Még bioszőlőnk is az átállási időszakát éli és 3 évnek kell eltelnie ahhoz, hogy bio legyen. 2011-ben volt az első év, amikor valódi bioszőlő termett. Az Oportó kivételével a borok 4-5 éves korukban kerülnek forgalomba. A 2011-es borunkat majd csak 2015-ben értékesítjük.
Elismerő díjak
– Milyen díjakra a legbüszkébb? Milyen versenyeken vett részt? A legutóbbi díjakról tudna valamit mondani?
– Európában, Bécsben 2005-ben az egyik borunkat a legjobb merlotnak választották. Emellett Zürichben is volt már verseny. Általában arany, ezüst és bronz helyezések között mozognak a borok. Pekingben tartottak egy borversenyt, oda a kereskedő elvitte az egyik kékfrankos borunkat, ami a vörösbor kategóriában a második legjobb lett.
Változó borkultúra
– Hogyan látja a borkultúra, illetve borfogyasztás szokásait?
– Kereskedőkön keresztül értékesítünk. A bevásárlóközpontokban jelenleg még a konvencionális borok vannak kifutóban. A biovonal néhány év után él majd. Azt tapasztalom, hogy különböző irányzatok vannak. Van, amikor a nagyon karakteres borokat keresik, most például a divatirányzat a gyümölcsös, testesebb ízvilág. A szőlészek és a borászok rugalmasan alkalmazkodnak.
A pince
– Mennyire változnak meg a fogyasztási szokások?
– Mint említettem, ez pénztárca kérdése. Többen vannak, akiknek kevesebb a pénzük, ezért az egyszerűbb borból fogy a több. A lényeg, hogy a bor tiszta illatú és tiszta ízű legyen.
– Mi az, amit tanácsolni tudna a vállalkozó kedvű magyaroknak, akik át akarnak állni a biora?
– Ez drága szakma. El lehet kezdeni kicsiben, és szép lassan felépíteni, de ekkor legalább 20 év kell. Ha valaki máról holnapra akarja megoldani, akkor az nehezen fog menni. Ez az ágazat ugyanis tőkeigényes.
– Van-e továbbfejlődési lehetőség?
– A lányom 33, a fiam 30 éves. Van egy szállodánk, ahol a feleségem és a vőm dolgozik, míg a két gyermekem a pincészetben segít. Ez a jövő. Tőlük és az üzlettársamtól is tanulok. Nem szabad elfelejteni, hogy a tapasztalat teszi a mestert és így a borászt is.
Ilonka Mária
(Biokultúra 2012/3-4)