Tiltsa be az EPA az atrazin használatát!

A leköszönő bideni vezetésű Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) szerint az atrazin gyomirtószer, akár 9,7 ppb (milliomod rész) szintig szennyezheti azokat a tavakat és patakokat, amelyek végül ivóvízforrásaink lesznek. Ez majdnem háromszor magasabb, mint az EPA szerint 2016-ban és 2022-ben 3,4 ppb-re csökkentendő szint. A döntés most Trump EPA igazgatójánál, Lee Zeldinnél van, aki 2025. április 4-ig fogadta a nyilvánosság észrevételeit a kérdésben.

Az előző Trump-kormányzat megpróbálta a jelenlegi 10 ppb-s szabványról 15 ppb-re emelni az elfogadható szintet. Az atrazinnak hormonrendszer károsító hatása van, amely 0,1 ppb-nél kémiai úton meddővé teszi a hím békákat. Az atrazinra vonatkozó jelenlegi amerikai ivóvízszabvány 3 ppb.

A Syngenty/ChemChina által előállított atrazin a második leggyakrabban használt gyomirtószer az Egyesült Államokban, és az első számú leggyakrabban kimutatott növényvédőszer a csapvízben.

Az Európai Unióban 2003 óta tiltott.

Az atrazin leginkább arról ismert növényvédőszer, hogy a hím békákat nőstényekké változtatja. Tyrone Hayes, a Berkeley-i Kaliforniai Egyetem tudósa, aki ezt a megdöbbentő felfedezést tette, egy kiváló TED-előadást tartott a kutatásáról.

Az atrazinnal kapcsolatos aggodalmai sokkal messzebbre mutatnak, mint a békákra gyakorolt hatása. A Novartis (ma Syngenta/ChemChina) által finanszírozott kutatása kimutatta, hogy az atrazin serkenti az aromatáz enzim működését, amely az emberek és a békák esetében is túl sok ösztrogént termel. Az aromatáz szerepet játszik az ösztrogénfüggő mellrákban, olyannyira, hogy a Novartis az aromatázt serkentő atrazin gyomirtó forgalmazása mellett egyidejűleg kifejlesztett egy mellrák elleni gyógyszert, a Letrozolt, amely blokkolja az aromatáz által serkentett ösztrogéntermelést.

Az atrazin megzavarja az endokrin rendszert, amely az agy- és az idegrendszer fejlődését szabályozza, valamint az anyagcserét és a vércukorszintet, a szaporodással együtt. Az agyalapi mirigy, a pajzsmirigy és a mellékvese az endokrin rendszer fő alkotóelemei, a nőknél a petefészkek, a férfiaknál pedig a herék mellett. Az atrazin az endokrin rendszeren kívül is okoz problémákat, beleértve az immunrendszer csökkent működését.

A tudósok számára nagyon nehéz bizonyítani, hogy a sok méreganyag közül, amelyeknek szennyezett környezetünkben ki vagyunk téve, egyetlen méreganyag a döntő tényező a gyakori egészségügyi problémákban, de a valóságban végzett tanulmányok határozottan összefüggésbe hozták az atrazint a következőkkel:

  • hasfal záródási zavar, egy születési rendellenesség, amikor az újszülött belei a nyitott hasfalon előesnek;
  • az orrjáratok veleszületett csontos elzáródása és kóros szűkülete, az orr születési rendellenessége, amely életveszélyes légúti elzáródást okozhat, ami többszörös korrekciós műtéteket tesz szükségessé;
  • mellrák;
  • alacsony termékenység, alacsony spermaszám és rossz minőségű sperma;
  • korai első menstruáció;
  • szabálytalan menstruációs ciklusok és alacsony ösztrogénszintek;
  • kimaradt menstruáció és vérzés a menstruációk között;
  • terhességi cukorbetegség;
  • alacsony születési súly;
  • koraszülés;
  • nehézlégzés, amely a tüdőbetegség, asztma, pangásos szívelégtelenség, vagy szívbetegség tünete lehet;
  • veseelégtelenség;
  • Parkinson-kór.

Az állatkísérletek segítettek a tudósoknak felismerni, hogy mit okozhat az atrazin a szervezetünkben, ami a rendelkezésre álló valós adatokból nem könnyen látható. A vizsgálatok feltárták, hogyan okozhat az atrazin egy sor betegséget, többek között neurodegeneratív betegséget, policisztás petefészek szindrómát (PCOS) és elhízást.

Amint arról Dr. Joseph Mercola beszámol „Ez a gyakori gyomirtó öregíti az agyadat?” című tanulmányában, egy nemrégiben végzett vizsgálatban egereket használtak az emberek krónikus, hosszú távú, alacsony dózisú, ivóvízzel történő atrazin kitettségének modellezésére.

A tanulmány kimutatta, hogy az atrazin expozíció hogyan vált ki oxidatív stresszt és gyulladást. Ez a két folyamat, amely mind a normális öregedésben, mind a neurodegeneratív betegségekben megtalálható, úgy károsítja az agysejteket, mint a rozsda a fémet. Az atrazin ugyanakkor két olyan folyamatot zavar meg, amelyek szükségesek az egészséges, fiatalos agysejtekhez: az autofágiát (a sejtek öntisztító folyamatát) és a mitokondriumok működését (a sejtek energiaforrását). Az autofágia károsodása a sejtszemét felhalmozódását okozza, míg a mitokondriális működés megszakadása csökkenti az energiatermelést. Az atrazin agysejtekre gyakorolt négy hatása, az oxidatív stressz és a gyulladás növekedése, valamint az autofágia és a mitokondriális funkció csökkenése együttesen az öregedéshez és a neurodegeneratív betegségekhez nagyon hasonló állapotokat eredményez. Az egerek atrazinnak kitett agysejtjeiben két neurotranszmitter volt hiányos: a dopamin, amely kulcsszerepet játszik a mozgásban, a jutalmazásban és a motivációban, valamint az acetilkolin, amely elengedhetetlen a memóriához és a tanuláshoz. Az atrazinnak kitett egerek mozgáskoordinációja és egyensúlyérzéke gyenge volt, és jelentősen rosszabbul teljesítettek a memóriát, tanulást és térbeli navigációt igénylő feladatokban. Az endokrin rendszert károsító vegyi anyagok, köztük az atrazin, szerepet játszanak a PCOS-ben, (policisztás ovárium szindróma), egy olyan endokrinopátiában, amely menstruációs zavarokkal, meddőséggel, hirszutizmussal, pattanásokkal, elhízással és metabolikus szindrómával jár. Az atrazinnal való konkrét kapcsolatot egy olyan kísérletben mutatták ki, amelyben atrazin hatásának kitett sertéseknél többszörös petefészek tüszőciszták alakultak ki.

A toxinoknak való kitettség egyre nagyobb szerepet játszik a modernkori elhízási válságban, amelyet már nem lehet egyszerűen a túl sok kalória és a kevés testmozgás problémájának tekinteni. Az atrazin elhízást okozó anyag. Ezt egy olyan vizsgálatban mutatták ki, amelyben az ivóvízzel alacsony koncentrációjú atrazinnak kitett patkányoknál mitokondriális diszfunkció és inzulinrezisztencia alakult ki, ami lassabb anyagcseréhez, megnövekedett testsúlyhoz, hasi zsírhoz és inzulinrezisztenciához vezetett. Mindez anélkül történt, hogy a patkányok táplálkozása, vagy fizikai aktivitási szintje megváltozott volna.

Az emberen történő atrazin „kísérlet” már túl régóta tart. Nem szabad eltűrnünk többé születési rendellenességet, meddőséget és olyan krónikus egészségi állapotot, ami ennek a méregnek tulajdonítható.

Fordította: Méder-Sárközy Adrienn
Forrás: https://advocacy.organicconsumers.org
(Biokultúra 2025/1-2)