Új kutatások bizonyítják: a glifozát perzisztens a talajban
Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja és két holland intézet közösen végzett friss kutatása szerint az európai talajok felső rétegének 45%-a tartalmaz glifozát maradványokat, ami arra enged következtetni, hogy az EU mezőgazdasági modellje túlságosan is erre a gyomirtó szerre hagyatkozik.
Szemben a gyártók állításával, a glifozát perzisztens a talajban, ami nemcsak a talaj termékenységére és a termesztett növények minőségére, hanem az ember és a környezet egészségi állapotára is hatást gyakorol.
A Wageningeni Egyetem, a Rikilt laboratórium és az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja által végzett vizsgálat szerint az Európai Unióból származó 317 szántóföldi talajminta 42%-a tartalmazott amino-metil-foszfonsavat (AMPA), ami a glifozát legtoxikusabb bomlásterméke, a minták 21%-ában találtak glifozátot és 18%-ában mindkettőt kimutatták. A vizsgálatot 11 EU tagállamban, eltérő földrajzi és éghajlati körülmények között hat növénytermesztési rendszerben végezték. Dánia, az Egyesült Királyság és Portugália érték el a legrosszabb eredményt, ezekben az államokban mutatták ki leggyakrabban a szennyeződést és a vizsgálatból úgy tűnt, Olaszország és Görögország kevesebb glifozátot használ a szántóföldeken. A legfontosabb azonban, hogy az összes vizsgált tagállamban kimutatták mindkét anyagot. Valamennyi vizsgált növényben találtak glifozát és AMPA szermaradékot. A portugáliai szőlőültetvények mutatták messze a legrosszabb képet.
Az eredmények arra utalnak, hogy a glifozát talajban való felhalmozódását és perzisztenciáját, illetve az ökoszisztémára gyakorolt káros hatását az európai hatóságok alulbecsülik. A vizsgálat során mért glifozát és AMPA koncentrációkról kimutatták, hogy mérgezőek a talaj élőlényei, így a földigiliszták, a hasznos baktériumok és gombák számára. A talajba kerülő szermaradványok nem maradnak helyben, hanem a széllel, csapadékkal mozognak, ezzel szennyezik a levegőt és a felszíni vizeket, valamint a talajvizet is. A talaj részecskéihez kötődött glifozát és AMPA egy része a műtrágyák alkalmazásának következtében is felszabadulhat, így ezek közvetlenül felvehetővé válnak a növények és a talaj élőlényei számára.
Angeliki Lyssimachou, a PAN Europe (Pesticide Action Network Europe – Európai Növényvédőszer Akcióhálózat) ökotoxikológusa kijelentette: „Ez a tanulmány teljesen ellentmond az európai hatóságok előrejelzésének, miszerint a glifozát nem marad meg tartósan a környezetben. Európa mezőgazdasága valójában nagymértékben egy olyan anyagtól függ, amelyet az EU-ban nem szabályoznak megfelelően, és ezzel mindenkit veszélybe sodornak. A politikai döntéshozóknak le kell állítaniuk ennek a káros kemikáliának a használatát az élelmiszer előállításban. Nagyon ideje van már, hogy a gyomirtók nem kémiai alternatíváit alkalmazzuk.”
Henriette Christensen, a PAN Europe mezőgazdasági szakpolitikai tisztviselője szerint: „Az elmúlt évek során egyre több bizonyíték gyűlt össze, melyek azt mutatják, hogy az egészséges talaj az egyik legfontosabb tényező az egészséges, kártevőknek, kórokozóknak ellenálló növények termesztésében. A glifozát lerombolja a talajok egészségét és csak még több növényvédő szer használatához vezet. A gazdáknak ki kell szállniuk ebből az ördögi körből.”
Fordította: Nagy Judit
Forrás: https://sustainablepulse.com
(Biokultúra 2017/6)
