2015 nov 27

Újabb érv a bio mellett: a glifozát használatának veszélyei

Nincs hozzászólás

A Massachusetts-i Technológiai Intézet (Massachusetts Institute of Technology – MIT) egyik kutató munkatársa, Stephanie Seneff számos, többek között az Alzheimer-kórral, az autizmussal és a szív- és érrendszeri betegségekkel kapcsolatos, széles körben publikált cikk szerzője. A közelmúltban rendkívül figyelemfelkeltő kijelentést tett az autizmussal kapcsolatban egy Massachusetts államban tartott szakmai fórumon. Állítása szerint a jelenlegi ütemmel számolva 2025-re minden második gyermek autista lesz (megállapítása az USA-ra vonatkozik – a fordító megjegyzése). A kutató előadásában olyan ábrákat mutatott, melyeken jól látszott a Roundup (melynek hatóanyaga a glifozát) növekvő mértékű használata és az autizmus előfordulása közötti feltűnő összefüggés.

Bár nem mutat közvetlen korrelációt, de elgondolkoztató a kutatók számára, különösen, ha figyelembe veszik Seneff az autizmus kísérő jelenségeivel kapcsolatos kutatásait. Ezek nagyon hasonlítanak a glifozát toxikus hatására és a glifozát okozta hiányállapotokra.

Dr. Seneff előadásában egy ábra mutatja, hogy a Roundup gyomirtót (a Monsanto első számú készítménye) 1990-től kezdték egyre nagyobb mennyiségben használni és ez a folyamat azóta is tart. Ez alatt az idő alatt az autista gyerekek száma a következő módon alakult: 1975-ben 5000-ből 1, ma 68-ból 1 gyermek autista. Nagyon aggasztó, hogy a folyamat nem lassult le és erősen összefügg a glifozát használat növekedésével.

Az autizmus egy összetett probléma, melynek nagyon sok lehetséges oka ismert, de ezek a számok különösen érdekesek, főleg, ha figyelembe vesszük, milyen szoros a korreláció.

Dr. Seneff nevéhez 10 publikáció fűződik különböző orvosi és egészségügyi szakfolyóiratokban olyan modernkori jelenségekről, mint pl. a drogok mellékhatásai, a tápanyaghiány és a környezetben megtalálható toxikus anyagok egészségre gyakorolt hatása.

A Monsanto azzal érvel, hogy a Roundup az emberre nem veszélyes, mert az embernél nincs sikimisav út (a sikimisav bioszintézis út az aromás vegyületek képződésének egy alternatív lehetősége, aminek eredményeként a növényvilágban széleskörűen elterjedt vegyületcsoportok képződnek), amit ez a gyomirtószer gátol. A kutatónő azonban kiemelte, hogy a bélbaktériumokban viszont van, és emiatt ez mégis csak kulcsfontosságú, hiszen ezek a baktériumok látják el a testünket bizonyos aminosavakkal. Dr. Seneff felhívta a figyelmet arra, hogy a Roundup egyéb összetevőit nem vizsgálják, mert ezek inert anyagok, azonban egy 2014-es kutatás szerint ezek képesek sokszorosan növelni a Roundup káros hatásait. Ráadásul a legtöbb kutatás egyszerűen túlságosan rövid ahhoz, hogy kimutassa a Roundup kumulatív toxicitását, hiszen ez egy olyan anyag, amely hosszabb távon halmozódik fel a környezetünkben és a szervezetünkben.

A kutató szerint a glifozát legjelentősebb toxikus hatásai a következők: elpusztítja a hasznos bélbaktériumokat és ezzel elősegíti a kórokozók fejlődését, gátolja bizonyos aminosavak és a metionin termelődését, minek következtében egyes létfontosságú neurotranszmitterek hiánya és foláthiány lép fel, megköti többek között a vasat, kobaltot, mangánt stb.

A Roundup gyomirtó szert a legbiztonságosabb növényvédő szerek közé sorolják, azonban ezzel ellentétben a Roundup a legtoxikusabb a vizsgált gyomirtó és rovarirtó szerek között. A tudományos tény és az ipar állítása közötti ellentmondás mögött óriási gazdasági érdekek sejthetőek, melyek megmásították az egészségügyi kockázat értékeléseket és késleltették a szakpolitikai döntéshozatalt.

Amerikában a glifozátot az anyatejből is kimutatták, az Európában az ivóvízben megengedett határértéknél 760-1600-szor magasabb értékben. A vizeletvizsgálatok is azt mutatják, hogy itt a glifozát mennyisége a vizeletben az Európában mért szint tízszerese. Az autista gyermekek körében pedig több olyan biomarkert találtak, ami a szervezetükben található túlságosan nagy mennyiségű glifozátra utal: felborult bélbaktérium-flóra, gyulladásos bélbetegség, metioninhiány, szerotonin- és melatoninhiány, cink- és vashiány, mitokondriális rendellenességek, p-krezol a vizeletben stb. Ezek mind magyarázhatóak a glifozát lehetséges hatásaiként.

Az USA-ban számos bélrendszerrel összefüggő betegség előfordulása riasztó növekedést mutat (Crohn-betegség, gyulladásos bélbetegség – IBD, kolitisz, reflux betegség, glutén- és kazeinérzékenység, lisztérzékenység, áteresztő bél szindróma). A bél-agy tengely összekapcsolja az idegrendszeri zavarokat a bélrendszer rendellenességeivel. Dr. Seneff szerint mindezek fő oka a glifozát.

A bélbaktériumok kapcsolatban állnak az elhízással is. Egy átlagos emberben kb. 2-300 különböző faj él. A glifozát a hasznos bélbaktériumokra káros hatással van, míg a patogén baktériumok elszaporodnak. A patogén baktériumok toxikus anyagokat termelnek (pl. p-krezolt). Mindez gyulladásos bélbetegséghez és elhízáshoz vezethet. Érdekes felfedezés, hogy egy kísérletben egy elhízott ember bélbaktériumai elhízást váltottak ki egerekben is. Az elhízás előfordulása szintén követi a glifozát használatában tapasztalt növekedést.

Összefoglalva a kutató megállapításait, kijelenthető, hogy az élelmiszerek glifozát szennyezettsége igenis aggasztó. A glifozát tartalmú gyomirtószer alkalmazása szójában és kukoricában az USA-ban összefüggést mutat az autizmus, az Alzheimer-kór, a lisztérzékenység és egyéb betegségek járványszerű terjedésével. Ez az összefüggés megmagyarázható a glifozát biológiai rendszerekre gyakorolt hatásával. A glifozát mezőgazdasági alkalmazását be kellene tiltani.

A forrásként szolgáló cikk írói óvatosságra intenek és javasolják, hogy amikor csak lehet, bio élelmiszereket vásároljunk vagy termesszünk.

Szerkesztette és fordította: Nagy Judit
Forrás: http://earthweareone.com
(Biokultúra 2015/1)

[felül]