Vadontermő kincsek a plébániakertekben

Csomagolt tea

Néha nem is gondolnánk, hogy vidéken mennyi kincs, érték hever, anélkül, hogy tudnának róla az ott élők. Nos, valahogy így történt a Szombathelyi Egyházmegyében is. Idén tavasszal csatlakoztak a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.-hez. A Szombathelyi Egyházmegyei Karitász munkatársai 2010-től tervszerűen térképezték fel az egyházmegyében működő, illetve nem működő plébániák kertjeit.

Tették ezt annak okán, hogy nagyon sok gyógynövény terem szabadon az egyházmegye területén. Dr. Veres András katolikus megyés püspöktől származott az ötlet, hogy hasznosítani kellene a gyógynövény kincseket. Megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztatnak, ezért fontosnak tartották, hogy igénybe vegyék az ő gyógynövény gyűjtési szaktudásukat is. A gyógynövény termőföld felkutatása után maguk is meglepődtek a megtalált fajok sokaságán. Vadontermő menta- és gyújtoványfű-ligeteket találtak. A részletekről Tuczainé Végvári Marietta, a Karitász igazgatója tájékoztatta lapunkat.

A püspök atya ötletét továbbfejlesztették

A Szombathelyi Egyházmegyei Karitász 2012-ben csatlakozott a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.-hez és kérte, hogy minősítsék biová a megtalált földterületeket.

Vas megyében a városmiskei plébániát, a kemenespálfai volt egyházi iskolát, Zala megyében a nagylengyeli plébániát kapták meg felújításra a püspök atyától, hogy szociális intézményeket hozzanak létre és foglalkoztatni tudják a megváltozott munkaképességű embereket.

– Amikor felújítottuk ezeket az épületeket és nappali ellátó intézményeket hoztunk létre, akkor jöttünk rá, hogy minden plébániának hatalmas kertje van. Igazából nem szabad parlagon hagyni, hanem művelni kell ezeket a területeket. Ez mindenképpen bio és annyira gazdag kincs, hogy nem szabad veszni hagyni. Püspök atya felajánlotta, hogy a püspökvár melletti püspöki bazársoron lévő üres helyiséget berendezhetjük boltnak és teázónak.

Amikor a szociális intézményeink elindultak, akkor közel 200 megváltozott munkaképességű ember foglalkoztatását vállaltuk. Napi négy órában különböző multicégek számára vállaltunk el feladatokat. A nappali ellátás hat órát tart és még mindenképpen volt két szabad óra, amelyet szerettünk volna az emberek számára hasznos tevékenységgel kitöltetni. Ekkor gondoltunk arra, hogy gyűjtsenek gyógynövényeket – idézte fel a kezdeteket Tuczainé Régvári Marietta igazgató.

– Milyen gyógynövényeket kezdtek el gyűjteni?

– Meg kellett tanulnunk, hogy a növényekkel miként kell bánni. Van katángkóró, cickafark, csalán, gyújtoványfű. Ki kellett alakítani egy olyan helyet, ahol ezeket a gyógynövényeket szárítani lehetett. Élelmiszer-előállításnak számít a gyógynövénygyűjtés, szárítás, ezért be kellett szerezni megfelelő engedélyeket és üzemhálózatot kellett kialakítani.

Castellum teaház

Castellum teaház

A teaház kínálatából

A teaház kínálatából

A gyűjtés fortélyai

– Mire figyelnek a gyűjtés során? Hányan vesznek részt ebben?

– A gyűjtés tavasztól, az első virágoktól kezdve egészen őszig tart. Most hajtanak a bogyós növények, a kökény, a csipke­bogyó; amikor a dér megcsípi, ezeket akkor szedjük le. Gyűjtjük a bodzabogyót, 40 féle gyógynövényteánk van. Vigyázunk arra, hogy a gyógynövényeket ne irtsuk ki, csupán pár virágot, pár levelet szedünk le, hogy tovább tudjon élni. Mindezt a nekünk segítő embereknek is megtanítottuk. A Szombathelyi Egyházmegyei Karitásznak rengeteg önkéntes munkatársa van azokon a plébániákon, ahol ezeket a bioterületeket megtaláltuk, őket is kiképeztük, hogy a gyűjtés során mire figyeljenek. Ugyanígy az általunk foglalkoztatott megváltozott munkaképességű embereket is kiképeztük erre a feladatra. Jelenleg a Szombathelyi Egyházmegyei Karitásznál folyik egy gyógynövénytermesztő és feldolgozó OKJ-s képzés. Ezen a Karitásznak nyolc munkatársa vesz részt, ők nyolc telephelyen végeznek majd gyógynövényfeldolgozást a megváltozott munkaképességű munkatársakkal, illetve a gyógynövénygyűjtést is koordinálják.

– Mekkora területről gyűjtenek?

– A plébániákhoz meglehetősen nagy földterületek tartoznak. Ezeken olyan gyümölcsfák éltek, amelyeket nem permeztek, 25-30 év óta a kaszálást is kézzel végezték. A gyűjtőterületeket, sőt a környező földeket sem gyomirtózták. Ezeket az adottságokat látva vették fel a kapcsolatot a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.-vel. Körülbelül 10 hektár lehet a bioterület, nagyjából 40 féle gyógynövényt tudunk gyűjteni. A gellénházi plébánián például mentaligeteink vannak, a nagylengyeli plébánia hatalmas kertjében fehér árvacsalánt találtunk. A döbörhegyi Szent Erzsébet pihenőház udvarán is terem menta, Vásárosmiskén pedig gyújtoványfű ligetek vannak. Örülünk ezeknek a vadon termett kincseknek.

– Melyik a legrégebbi gyógynövény?

– Libapimpó, gyújtoványfű, ezekből csodálatos ligetek vannak. Nagyon örülünk a vadon termett mentának és zsályának.

– Kutatnak-e új gyógynövény bázisok után?

– Szeretnénk a plébániák kertjeit feltérképezni továbbra is. Nagyon sok van Zala megyében, amelyeket nem használnak, ezekről a területekről is szeretnénk gyűjteni. A plébánosok és a hívők egyaránt segítik a munkánkat, megmutatják a kertet, az évek óta nem permetezett szőlőt.

A teaházunk, a szárítónk és a raktárunk máris tele van, ezzel együtt igyekszünk újabb gyógynövényekre rábukkanni, Vas és Zala megyék kincseit összegyűjteni.

– Mennyi gyógynövényük van?

– Ezt az évet nem gyűjtöttük végig, a plébániákról az irodalmi és statisztikai feldolgozás a tél folyamán készül el. Szeretnénk majd megörökíteni az Egyházmegye számára. A zalai terület kisebb is, Vas megyében van több területünk.

– Hogyan történik a gyógynövény-feldolgozás?

– Két hatalmas padlásunk van, ezeket portalanítottuk és a gerendák között kifeszített rudakra kötözzük fel a gyógynövényeket. De ez már nem volt elég, Sárvár mellett, Ölbőn, egy garázst hófehérre kimeszeltünk és ott szárító polcrendszert alakítottunk ki. A kétoldali ablakok és a hatalmas ajtó biztosítják a természetes légmozgást, amely szárítja a polcon fekvő gyógynövényeket. Ugyanúgy Ölbőn kialakítottunk egy HACCP rendszernek megfelelő élelmiszer-feldolgozó műhelyt, csomagolóhelyiséget. A Vas Megyei Kormányhivatal Állategészségügyi Hivatalának főorvosa a napokban már át is vette és az élelmiszer-előállításnak maximálisan alkalmasnak találta a csomagolóhelyiséget.

Gyógynövények szárítása

Gyógynövények szárítása

– A rovarkártevők ellen hogyan védekeznek?

– Először is igyekszünk az egészséges növényeket gyűjtögetni. Amikor ezek a növények a szárítóból a csomagolóba kerülnek, akkor a HACCP rendszer szerint rovarcsapdákat alkalmazunk.

– Szeretném, ha a boltjukat is bemutatná. Van teázójuk is!

– A megyeszékhelyen, a püspöki bazársoron található a Cas­tel­lum-Teaház névre keresztelt üzlethelyiség, ahol 40 féle csomagolt gyógynövény várja a teázókat, valamint olyan natúr termékek, amelyek a Szombathelyi Egyházmegyei Karitász intézményeiben készültek. Vannak köztük csuhéból készült termékek, levendulás kerámiák, textil kesztyűfogók és persze gyógynövények, saját lekvárok. Egyik karitászos munkatársunk üstben főzi és őstermelőként szállítja a gyógyító hatású szilvalekvárt. Mézeinket cickafarkkal, rozmaringgal, mentával, citromfűvel és levendulával ízesítjük. Szintén őstermelő szállítja az akácmézet, amelyet cickafarkon és mentaágyon érlelünk két héten keresztül. Egy kicsit felmelegítjük, forgatjuk, két hét után leszűrjük és nagyon finom, ízes, gyógyhatású mézeket tudunk becsomagolni.

– A teákat zacskóban árusítják?

– Igen, natúr ablakos zacskóban, amelyet Németországban vásárolunk. A gyógyteaházunkban kóstolót nyitottunk; levendula, cickafark, fodormenta és citromfű teákat kínálunk a betérőknek.

– Végezetül szeretném, ha néhány szót magáról is mondana az olvasóknak!

– 21 éve vagyok a Karitásznál, Konkoly István püspök úr hívott erre a feladatra. Szakirányú diplomáim vannak, a szociális menedzser és mentálhigiénés diplomák mellé most új, gyógynövény gyűjtéssel és feldolgozással kapcsolatos szakmát tanulok. Amikor a projektünket elindítottuk, sok-sok ember került a látókörünkbe, hozták a medvehagymás zsíros kenyeret, a csipkebogyóteát és megláttuk, hogy mennyi kincs van körülöttünk. Szeretnénk jól sáfárkodni, megőrizni és professzionális módon használni a felhalmozott tudásanyagot. Eszünkbe se jut gépesíteni, szeretnénk, ha az emberek munkája teremtené az értéket, ugyanúgy, mint nagyanyáink idején.

Ilonka Mária
(Biokultúra 2012/5)