Változó időkhöz alkalmazkodó kajszifajták
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kertészettudományi Intézetének Ceglédi Kutatóállomásnak és jogelődeinek több, mint 70 éves fennállása óta 17 kajszibarack fajtája kapott állami elismerést, amely a jelenleg minősített fajták több, mint 43%-a. A NÉBIH nyilvántartása szerint 2001-2014 között a Magyarországon előállított kajszibarack oltványok 62%-át adták ceglédi fajták. A hungarikumnak minősített kajszibarack ökológiai adaptációs képessége rendkívül alacsony, így a fajtaelőállítás és fajtahasználat rendkívüli módon meghatározza az ágazat sikerességét nemzetgazdasági szinten is. A hazai agrárkutatás szempontjából létfontosságú a megbízható eredetű és minőségű alapanyag biztosítása a fajtafenntartás és kutatás számára, amely hozzájárulhat a keresztezéses nemesítés sikerességéhez.
A jelenleg Európában kapható kajszi fajták rendkívül magas száma, valamint a termelés magas kockázata miatt egyre égetőbb kérdés, hogy mely fajtákat lehet sikeresen termeszteni és értékesíteni. A Ceglédi Kutatóállomás gyűjteményeiben rendelkezésre állnak a feltételek a keresztezéses nemesítéshez, hibrid vonalak és fajták előállításához. Komoly előzményei vannak a kajszi fajtaelőállításnak Cegléden. A fajtaelőállítás során termelők, kereskedők, szaktanácsadók észrevételei figyelembevételével meghatározzuk az igényeket, a kívánatos tulajdonságokat.
Nagyon sok, egymástól jól elkülöníthető fajtacsoport jött létre, melyeknek mind megvannak a sajátos pozitív tulajdonságai. Ezen tulajdonságok (és az azokért felelős genetikai háttér) megőrzése, megismerése fontos alapköve a nemesítésnek, a kutatásnak. A fajtakutatás hosszadalmas folyamat, ezért szükséges a megfigyelések, mérések minden évben azonos körülmények között történő elvégzése, valamint az új kísérletek beállítása a termelői igényeknek megfelelően. Az eltelt 50 évben megváltozott az alany- és fajtahasználat, a termelési rendszer. A klíma változékonysága újabb kihívások elé állítja a gyümölcsfákat mind ökológiai, mind növénykórtani szempontból. A kajszi fenntartható termesztését nagyban veszélyezteti a virágzáskori fagykárból adódó termésingadozás, ami egyre nagyobb nehézségek elé állítja a gazdákat. A magyarországi kajszi termesztés egyik fő veszélye a gyakran jelentkező téli és tavaszi fagykár. Helyenként 3-4 évből csak egyszer lehet teljes értékű termést betakarítani.
Elfagyott virágok
Az elmúlt évtizedekhez hasonlóan idén is végeztünk rügy-fagykár vizsgálatot a NAIK Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézet ceglédi kajszi ültetvényeiben. Évek óta 30-40 fajtát vizsgálunk februárban, márciusban. Fajtánként 100-100 rügyet vizsgálva százalékos arányban tudjuk kifejezni a termékenyítésre alkalmatlan virágokat. Az esetek többségében a teljes rügy nem fagy el, csak a bibe szenved fagykárt. Kajszi esetében ilyenkor még ki is nyílnak a virágok, ám nem termékenyülnek. A grafikonon a 2017, 2018 és 2019-ben mért százalékos fagykárt tüntettük fel fajtánként. A három különböző évjárat alatt tapasztalható károsodást összeadva ki lehet mutatni, hogy melyik fajta mennyire érzékeny a tavaszi lehűlésekre. A kevésbé érzékenyek biztonságosabban, gazdaságosabban termeszthetők, mint az érzékenyek.
2017 tavaszán a kajszibarack virágzás zöme március 24-től 30-ig tartott a ceglédi gyümölcskutató ültetvényében. A virágzás kezdetét megelőző két hétben csak március 15-én reggel hűlt le a hőmérséklet fagypont alá, -0,6°C-ra. A többi napokon a napi minimum hőmérséklet nem hűlt le 0°C alá. A virágzás kezdetétől a végéig a napi minimum hőmérséklet március 27-én reggel -1,2°C volt. A vizsgált fajták között ez a reggeli fagy nem okozott nagy károkat. A ceglédi fajták között a legnagyobb kárt a Ceglédi szilárdban okozott, amely a termés mennyiségén is látszódott, mivel ebben az évben, az előző évekhez képest csak 20%-os volt a termés aránya. Kimagaslóan jó termése volt a Bukurija, a Ceglédi napsugár, a Ceglédi zamatos és a Ceglédi bájos nevű fajtáinknak.
2018-ban a virágzás hosszan elnyúlt a hideg március miatt. A virágzást megelőző hetekben nagyon változékony volt az időjárás. Március első hetében zord, fagyos napok váltották egymást, ahol -11°C, -8,2°C, -9°C -os napi minimum hőmérséklet is előfordult. Március második hete nagyon enyhe volt, egy reggel sem tapasztaltunk fagyot. Ezáltal a virágrügyek nagyon szépen megduzzadtak és kialakult a pirosbimbós állapot. Március harmadik és negyedik hetében visszatértek a reggeli fagyok, károsítva az előrehaladott virágrügyeket. Ebben az évben március 22-től április 10-ig tartott a kajszibarack virágzás zöme Cegléden. Ez idő alatt a korán virágzó fajtáink teljesen elfagytak, mivel március 22-től 28-ig 6 reggel is a napi minimum hőmérséklet 0 °C alá esett. Március 29-e után hiába volt kellemes tavaszi időjárás a később virágzott fajtáinknál is megfáztak a virágok, így nem voltak termőképesek. Ebben az évben értékelhető gyümölcsmennyiség a Ceglédi zamatos, Ceglédi arany és a Ceglédi kedves fajtáinkon volt. A többi fajtán csak 1-2%-os termésarány volt, vagy egyáltalán semmi.
2019-ben a kajszibarack virágzás zöme március 14. és 24. között volt. Március 24-ig nem volt fagyos reggel, március 25-én és 26-án hűvös, 0°C alatti hőmérséklet volt reggel. Ennek a két reggeli fagynak nem volt jelentős a kára. Cegléden kimagasló volt a termésmennyiségek átlaga ebben az évben.
2020-ban a virágzás zöme március 14-től 22-ig volt a ceglédi kajszibarack ültetvényben. Március eleje enyhe időjárással indult majd egyre változékonyabb lett, egyre több fagyos reggellel. Március 14. és 22. között 7 fagyos reggelt tapasztaltunk, volt, amikor meghaladta a -4°C-ot is nagy kárt hagyva maga után a ceglédi gyümölcskutató kajszibarack ültetvényében. A Ceglédi kedves, a Ceglédi zamatos és a Ceglédi szilárd értékelhető termésmennyiséget produkált a zord időjárás ellenében is. Kimagaslóan nagy termésmennyiséget nevelt ki a Roxana fajtánk a többi fajtához képest a ceglédi ültetvényben.
Voltak kevésbé jól teljesítő fajták a 2020-as évben, köszönhetően a számos tavaszi fagyos reggelnek. A Ceglédi óriás fajta például rossz fagytűréséről híres és nem is hazudtolta meg magát: egyik ültetvényünkben sem tudtunk egy szem barackot sem leszedni róla. A Magyar kajszi klónok átlagosan fél kilót teremtek, míg a Bergeron 1,5 kg-os átlagtermést hozott fánként. A legkorábban érő honosított fajtánk, a Bukurija a nagyon korai virágzási ideje ellenére is 10 kg/fa termésmennyiséget produkált.
A ceglédi keresztezéses nemesítési programban Nyujtó Ferenc és Kerek Mária Magdolna felhasználtak a Kaukázusból származó vad kajszivonalakat is, így a az újabb fajták fagytűrése már jelentősnek mondható. A Ceglédi bájos 10 kg, a Ceglédi kedves 12 kg, a Ceglédi szilárd 14 kg, a Ceglédi zamatos 20 kg termést hozott fánként a zord időjárás ellenére. A hagyományos fajtákhoz viszonyítva ezek elég jó termésmennyiségnek számítanak, érdemes kipróbálni ezeket a fajtákat.
Nem ceglédi nemesítés, de Magyarországon a Ceglédi Gyümölcskutató jelentette be állami elismerésre a Roxana fajtát. Gyenge növekedési erély, laza, szétterülő korona, jó gyümölcsmennyiség- és minőség, valamint elhúzódó virágzás jellemzi. 2020-ban a Roxana fajtájú fáinkon átlagosan 30 kg termés volt. Fagyveszélyes sík vidéken, sok év átlagában is jól teljesít.
A kajszitermesztés alapja a termőhely- és fajtaválasztás, a megfelelő művelési rendszer összeállítása, a helyes növényvédelem megvalósítása. A termelők gyakran alul becsülik az egyes tényezők jelentette kockázatot, pedig komoly bevétel kiesést okozhatnak. Nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a tavaszi fagykár kiküszöbölésére, hiszen a globális időjárás egyre szélsőségesebbé válik a jövőben.
Mendel Ákos,
Mendelné Pászti Edina
(Biokultúra 2021/2-3)
