Védekezés a levéltetvek ellen az ökológiai gazdaságban
A levéltetvek a kertészeti kártevők leggyakoribb szúró-szívó szájszervű kártevői. Testük 1-3 mm nagyságú, hosszú, vékony csáp jellemzi őket, lehetnek szárnyasok (két pár hártyás szárny) vagy szárnyatlanok. Fontos határozó bélyegük a potrohon található potrohcső. Gyors szaporodás és fejlődés (1-2 hét alatt a fiatal lárvából kifejlett egyed lesz), valamint sok nemzedék jellemző, növényházban folyamatosan képesek szaporodni, míg szabadföldön a téli időszakot tojás alakban töltik, gazdanövényeik fás részein vagy növénymaradványokon.
Két fő csoportra oszthatóak, egy részük egész évben ugyanahhoz a fajhoz vagy növénykörhöz kapcsolódik (nem migráló levéltetvek, pl. zöld alma-levéltetű), míg más részük tápnövényt vált (migráló levéltetvek, pl. közönséges fekete meggy- és cseresznye-levéltetű).
Közvetlen kártételük a szívogatásuk nyomán, fitotoxikus nyál miatt keletkező szín, alak és térfogatváltozás a leveleken (pl. közönséges levélpirosító ribiszke-levéltetű táplálkozása nyomán a levelek pirosas elszíneződésűek és felhólyagosodottak lesznek), közvetett kártételük a vírusterjesztés (pl. kis málna-levéltetű, zöld őszibarack-levéltetű, fekete répa-levéltetű, sárga burgonya-levéltetű, zselnicemeggy-levéltetű). A fiatal, még növekvő hajtásokat károsítják, egyes fajok nagy mennyiségű mézharmatot ürítenek (pl. zöld őszibarack-levéltetű, hamvas és sárga szilva-levéltetű), amelyen megtelepülő korompenészek asszimilációs felületcsökkentő hatása is jelentékeny hozamveszteséget okozhat. A korai cseresznye fajtáknál a károsítás során termelt mézharmat szennyezheti a gyümölcsöket is, ugyanúgy megtelepedhet rajtuk a korompenész. A mézharmatot a hangyák gyakran látogatják.
Az ökológiai gazdálkodás növényvédelmében, így a levéltetvek elleni védekezésben is felértékelődnek a kártételt megelőző eljárások:
- Természetesen a levéltetvek kártétele ugyanúgy jelentkezik az ökológiai, mint a szokványos gazdálkodásban. Sőt, például a kis szamóca-levéltetű kártétele rovarölő szerrel nem kezelt területeken várható. Azonban a harmonikus tápanyagellátást biztosítani tudó biogazdaságok előnyösebb induló helyzetben vannak, mint a N-nel túltáplált, vagy egyenetlenül táplált növényállománnyal rendelkező gazdaságok, hiszen a levéltetvek intenzívebben szaporodnak fel az ilyen, gyakran laza szövetállományú növényeken. Tápanyag-utánpótlás során az intenzív hajtásnövekedés „támogatása” a nem migráló levéltetvek felszaporodását segíti és így akár az egész tenyészidőszakban jelentőssé válhatnak, pl. zöld alma-levéltetű.
- A levéltetvek kártételére érzékeny kultúrák esetében a kis légmozgású, magas páratartalmú, mély fekvésű helyek nem javasoltak termesztésre, mert a levéltetvek felszaporodására hajlamosítanak.
- A növények bármilyen okból bekövetkező gyengültsége kedvez a levéltetű népességek növekedésének, így a talaj paraméterei a termőhely kiválasztásánál meghatározóak.
- A növények helyes metszése (pl. zöld alma-levéltetű), vagy a megfelelő időben elvégzett kaszálás (pl. zöld lucerna-levéltetű populációja május első felében végzett első kaszálással nagymértékben csökkenthető, azonban a kaszálást követően a szénát gyorsan le kell vinni a területről) is segíthet e kártevők visszaszorításában. Megfelelő időben, vagyis a vírusvektor levéltetvek tömeges betelepülésekor végzett szárzúzással lehet megakadályozni vetőburgonya esetén a perzisztens Y vírus a levelekből a gumóba való bejutását (ez korai fajták esetén 8-10 nap).
- A vetésforgó felépítéséből származó gyakori növényvédelmi előnyök a levéltetveknél kevésbé jelentkeznek, esetenként a nem migráló, gazdanövény váltás nélkül fejlődő fajoknál hasznos (pl. káposzta-levéltetű).
- A jó fajtaválasztás is hozhat növényvédelmi előnyöket, bár kevésbé ismert, hogy a termesztésre ajánlott fajták mennyire különböznek egymástól a levéltetű fogékonyságbeli tulajdonságaik szempontjából. Általánosságban az erősebben szőrözött, vastag viaszréteggel fedett levélfelszín, a vastag epidermisz előnyös morfológiai sajátosságok. A káposztatermesztés során javasolt a jól és gyorsan fejesedő fajták választása, mivel a kiültetéstől egészen a fejesedésig károsítja a káposzta-levéltetű.
- A növénytársítás jelentős előnyökkel jár a levéltetvek elleni védekezésben. A növényről-növényre történő áttelepülés során, ha minden növény tápnövény, akkor a levéltetű állomány felszaporodása lényegesen gyorsabb, mint akkor, amikor a növénytársulásban jelentős arányban vannak nem gazdanövények is. Ilyenkor ugyanis a levéltetvek szétterjesztését végző szárnyas egyedeknek táplálék felvétele nélkül kell továbbmenniük – próbaszívást követően – a nem gazdanövény növényekről. Ez a helyzet az egyedek pusztulási arányát jelentősen növeli, ugyanis a későn tápnövényt találó egyedek élettartama, termékenysége számottevően csökken.
- A növénytársításon túl célszerű a gyomirtásra is hangsúlyt fektetni, gyérítjük a migráló levéltetveket, ha a nyári tápnövényeket „nehezebben” érik el. A zöld őszibarack-levéltetű több száz lágyszárú tápnövénye ismert. A polifág fekete répa-levéltetű tavasszal cserjeféléken szívogat, majd nyáron répaféléken, zöldségféléken pl. babon, dísznövényeken és gyomokon is megtelepszik. A közönséges ribiszke-levéltetű május végén csalánfélékre megy át, míg a közönséges fekete cseresznye-levéltetű libatopfélékre vándorol. A káposzta-levéltetű tavasszal keresztesvirágú gyomokon szaporodik, majd onnan települ termesztett káposztafélék fiatal, növekedésben lévő leveleire.
A növényállomány monitorozása elengedhetetlen. A levéltetvek betelepedését sárga színű ragacslappal, vagy sárga színű vizes tálcsapdával és a növényállomány vizsgálatával követhetjük nyomon. Moericke-féle sárga tálcsapda egy 20×30 cm-es, kadmium sárga, 30%-os etilénglikolt tartalmazó vízzel töltött tál. A növényállomány 3 pontján, az állomány magasságával azonos szintre célszerű kitenni. Javasolt legalább 3 naponta a szűrése, de precízebb a naponkénti ellenőrzés. Sárga színű ragacsos lapokat (pl. Biocont színcsapdás rovarfogó lap) karóra erősítve, a növényállomány több pontján (legalább 5) szükséges kihelyezni, heti csere javasolt. A fogások alapján dönthetünk a növényvédelmi kezelések módjáról és idejéről.

1. ábra | Parazitált levéltetvek zab levélen
A biológiai védekezés egyes formái sikeresen alkalmazhatók a levéltetvek ellen. Szabadföldön elsősorban a spontán létrejövő gombafertőzések (Entomophtora spp., Beauveria spp., Verticillium spp., Metarhizium spp. stb.), különböző ragadozók (katicabogarak, fátyolkák, lebegőlegyek, lágybogarak, gubacsszúnyogok, pókok stb.) és parazitoidok (elsősorban Aphidius spp.) jelentősen korlátozhatják a levéltetvek populációját (az 1. ábrán zab levelén láthatók parazitált levéltetvek).
Növényvédő szer használata indokolt lehet a betelepedés kezdeti időszakában (pl. borsóban a zöldborsó- és lucerna-levéltetű ellen, mert a kezdeti gyors növekedést nem tudják megakadályozni természetes ellenségeik), vagy káros mértékű elszaporodás esetén (pl. a gabona-levéltetveknél), de ilyen esetekben is a hasznos szervezeteket kímélő, a rájuk nem veszélyes növényvédő szerek (az ökológiai gazdálkodásban ilyen a piretrin, a kén) használata javasolt.
Növényházban a védekezésül kijuttatott, kihelyezett élő szervezetek is fontos szerepet játszhatnak. Itt elsősorban a gombákat tartalmazó pemetezőszerek és különböző, a gyérítendő levéltetű fajhoz igazodó fürkészdarázs fajok (Aphidius spp.) felhasználása jellemző Magyarországon, a világon azonban számos egyéb elő szervezet is forgalomban van (katicabogarak, fátyolkák, fülbemászók stb.).
A 2. ábrán levéltetűt parazitáló Aphidius colemanii levéltetű fürkész, a 3. ábrán ökológiai gazdaságból származó paprika levélen 100%-os levéltetű parazitáltság figyelhető meg.

2. ábra | Aphidius colemani levéltetveket parazitál

3. ábra | Parazitált levéltetvekkel borított paprika levél
Lehetséges módszer növényházban a természetes ellenségek betelepítésére a konténerben nevelt gabonafélék, a haszonnövényre nem veszélyes levéltetvek telepítése, melyeken a természetes ellenségek felszaporodnak, majd onnan a növényházban elterjednek.
A levéltetvek elleni védekezésben a gyümölcsösök esetében nagyon fontos a jól elvégzett őszi, téli és tél végi lemosó permetezés, azonban a vegetációs időszakban is szükséges lehet a védekezés ellenük. Nemcsak termő, hanem fiatal, nem termő ültetvényekben is figyelni kell a levéltetvekre (pl. nem termő szilvában plum pox vírus terjesztője a sárga szilva-levéltetű ellen lemosó kezelés és tavaszi (április-május) kezelés is javasolt, így lassítható a vírus terjedése a fiatal fák esetén).
A növényállományban való megjelenésükkor azonnal szükséges a védekezés, a besodródott levelek közé behúzódó levéltetvek ellen a védekezés hatékonysága szokványos növényvédelemben is gyenge, nemhogy az ökológiai termesztésben, ahol a szisztemikus szerek nem engedélyezettek. Különböző vegyi anyagok és növényi kivonatok eredményesen alkalmazhatók az ökológiai gazdálkodás növényvédelmében.
Nem minden esetben szükséges azonnal a teljes állomány kezelése, esetenként elegendő a szegélypermetezés. Például napraforgóban a fekete répa-levéltetű és a sárga szilva-levéltetű ellen 6-8 leveles állapotban szegélypermetezéssel a betelepedés mérsékelhető és az esetleges természetes ellenségek is kímélhetőek. Az azadirachtin (neem-fa kivonat) eredményesen gyéríti a károsító levéltetveket miközben a levéltetű fürkészeket és más hasznos szervezeteket kíméli. Magyarországon a NeemAzal® T/S készítmény tartalmaz neem-fa kivonatot.
Különböző növényi olajokból készített növényvédő szerek is hatékonyan használhatók a levéltetvek ellen, Magyarországon a napraforgó olajból készített Biola növényápolószer, a Vegesol eReS, a Vegarep EC és a nem növényvédő szerként engedélyezett, narancsolaj tartalmú Prev B2.
Ásványolaj (csak szőlőben, gyümölcsben) és paraffinolaj tartalmú növényvédő szerek is hatékonyak ellenük. Magyarországon ilyen hatóanyagot tartalmaznak a Vektafid A és az Agrol Plusz készítmények. A hazai ökológiai gazdák elsősorban a Vektafid A-t használják kiváló eredménnyel. A levéltetvek gyérítése mellett bizonyított, hogy a szipókán átvihető (stylet-borne) vírusok átviteli valószínűségét is csökkenti és előnyös tulajdonsága, hogy a hasznos szervezeteket is megkíméli.
Irodalmi adatok szerint a spinosad hatóanyagú készítmények (Laser, SpinTor) is gyérítik a levéltetveket, bár alkalmazásuk inkább a lepkék, tripszek és egyes levélbogarak (így a burgonyabogár) ellen irányul.
A zsírsavak káliumsója, a káliszappan hagyományos levéltetű gyérítő szer. Magyarországon léteznek engedélyezett készítmények. Próbapermetezés javasolt (pl. adott növényfajtánál első alkalommal, új időjárási körülmények között) az esetenként fellépő fitotoxikus hatás elkerülése érdekében. A 4. ábra 2-3%-os káliszappannal kezelt paprika levelét mutatja a kezelést követő 3-4. napon.
Az etil-alkohol (a gyakorlatban a denaturált szesz) 1-2%-os oldata kiváló levéltetű gyérítő szer, amelyet a káliszappannal együtt is szoktak alkalmazni.
A mészkénlé (kalcium-poliszulfid) ugyancsak eredményesen használható levéltetű gyérítő szer mind téli hígításban (lemosó kezelés), mind a nyári hígításban (tenyészidőszakban) jelentősen korlátozhatja a levéltetveket. Korábbi gyári készítményének növényvédő szer engedélyokirata lejárt, de Tiosol lombtrágya néven mész, kén és bór pótlására kapott engedélyt a szinte változatlan összetételű szer.
A Chrysanthemum cinerariaefoliumból kivont piretrint tartalmazó készítmények igen hatékony levéltetű gyérítő szerek. Magyarországon nincs forgalomban ökológiai gazdaságban, üzemi mértékben felhasználható természetes piretrint tartalmazó növényvédő szer – szemben pl. a régi EU tagországokkal. Egyébként az ilyen szereket csak a legvégső esetben szabad használni, mert igen erősen, szinte minden szelektivitás nélkül pusztítja a hasznos rovarokat is.
Régtől ismert, hogy a Quassia amara növényből kivont kvasszia eredményesen használható a levéltetvek elleni védekezésben, de Magyarországon sajnos jelenleg nincs egyetlen kvasszia tartalmú engedélyezett készítmény sem.
Sipos Kitti PhD – Dr. Roszík Péter
(Biokultúra 2014/5, 2017/1)
A főszerkesztő megjegyzése: A cikk áttekintő jellegű, olyan (jövőbeli) alternatívákat is felmutat, amelyek az ökológiai gazdálkodás szabályainak eleget tesznek, de esetenként a hatályos hazai növényvédelmi előírásokkal nincsenek összhangban; természetesen valamennyi készítmény csak a hatályos okiratnak megfelelően használható! A levéltetvek elleni hatékony hatóanyagokat érintettük, készítmények közül csak a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. szerlistáján szereplőket emeltük ki.