Veszélyben a magyar talajok, de még menthetőek
A talajok termőképességének megóvása és a talajdegradáció csökkentése céljából megalakult Magyar Talajbaktérium-Gyártók és -Forgalmazók Szakmai Szövetsége a veszélyben lévő hazai talajok megóvására hívja fel a figyelmet. Hazánk területének 80-85 százalékát mezőgazdasági művelésre alkalmas talajok fedik, művelés alatt az ország területének közel fele áll. Mára sajnos elmondható, hogy az ország területének több mint negyedén a szántóföldi művelésű területek már valamilyen szinten erodálódtak.
Magyarország tekintetében a termőföld kiemelkedően fontos erőforrás. A fenyegető degradációs folyamatok a savanyodás, a szikesedés, a víz- és szélerózió, a szervesanyag csökkenés, a tömörödés és a talajszerkezet leromlása. Az említettek közül jelenleg az egyik legjelentősebb probléma a vízerózió, mely főképpen a hegyvidéki és dombvidéki tájakon okoz nehézségeket, mezőgazdasági területeink harmadát károsítja. A víz által elhordott szerves anyagok és tápanyagok miatt romlik az érintett területek termőképessége. A szélerózió okozta kedvezőtlen hatások mintegy 1,4 millió hektárnyi területet érintenek. A talajok fizikai degradációját is mérsékelni szükséges, a talajtömörödést kiemelten, mely leginkább a nagyüzemi mezőgazdálkodásra jellemző legjobban. A talajszerkezet leromlása a talaj ökológiai rendszerének és biodiverzitásának károsodását, a finom egyensúlyi rendszer felbomlását jelenti. A talajainkban lévő mikrobiális élet, a baktériumok és gombák számának és diverzitásának csökkenése, hanyatlása az intenzíven művelt mezőgazdasági területeken már nagymértékűnek mondható.
A globális tendenciákat megfigyelve, ha a jelenlegi ütemben pusztulnak a talajok, akkor fél évszázad múlva gyakorlatilag már nem lesz termőföld. Erre a megállapításra jutott Prof. Dr. John Crawford professzor is, 2010-ben megjelent munkájában, mely szerint Amerikában tízszer, Európában tizenhétszer, Kínában ötvenhétszer gyorsabban pusztulnak a termőtalajok, mint ahogy regenerálódnának. 2014 során a FAO is megerősítette ezt. A Szövetség arra figyelmeztet, hogy a talajok romlását csak teljes, 180 fokos szemléletváltással lehet megállítani. Vissza kell térni a múlt századi magyar szakemberek, köztük Kemenesy Ernő javaslataihoz, mely szerint a biológiailag jól beérett talaj alapfeltétele a termésbiztonságnak és a bőséges hozamnak. Ez a gyakorlatban a biológiai talajművelést és tápanyagutánpótlást jelenti, melynek kereteibe a talajmikrobiológiai termékek alkalmazása, takarónövények ültetése és a szervestrágyázás tartoznak.
A talajélet, a mikrobiológiai állapot javítása alapfeltétele a jó termőképességnek. Ehhez a jövőben a talajoltó mikrobiológiai készítményeket hívhatjuk segítségül, melyek használatáról már közel két évtizedes tapasztalatok állnak rendelkezésre. Az említett anyagokkal a talajoltást a vetéselőkészítés időszakában kell elvégezni, ezáltal támogatva a talajegészség megőrzését, a növények fejlődését és növekedését.
A termőtalajok szervesanyag tartalmának gyarapításának vagy fenntartásának az egyik már bevált és hatékonynak bizonyult módszere a tarló szakszerű kezelése is. A szántóföldön lévő növényi maradványokat lebomlást segítő cellulózbontó baktérium készítményekkel javasolt kezelni, majd a kezelt szármaradványokat azonnal beforgatni a talajba. A talajoltás során kijuttatott baktériumok számos kedvező tulajdonsággal rendelkeznek. Egyes törzsek a tápanyagok biztosításával segítenek, más törzsek a talajszerkezet építését támogatják. Ez utóbbiak az ún. nyálkaszerű anyagok (exopolicharidok) termelésével viszonylag nagy mennyiségű vizet is képesek megkötni, általuk a talajok vízháztartása is javítható.
Összefoglalásként elmondható, hogy a talajoltó baktérium készítmények rendszeres használatával irányítottan gazdagítható a talajélet, javítható a talaj termőképessége és ezáltal egyenletesebb, biztosabb, és nagyobb terméshozamok várhatóak. Hazánkban a mezőgazdasági művelés alatt álló talajok romlása a területek döntő többségén még orvosolható. Évenkénti kezelések segítségével a talajok feljavítása négy-öt évet vesz igénybe, mely a jövő élelmiszerbiztonsága szempontjából követendő példa lehet.
Forrás: www.agrarszektor.hu
(Biokultúra 2021/2-3)
