XXX. Biokultúra Tudományos Nap

Idén december 2-án harmincadik alkalommal került megrendezésre a Biokultúra Tudományos Nap, melynek ezúttal is a MOM Kulturális Központ adott otthont. A teltházas rendezvényen színvonalas előadásokat hallgathattak meg az érdeklődők, melyek az ökológiai gazdálkodást segítő hazai innovációkat mutatták be. Az előadások közötti szünetben és a napot záró állófogadáson bio finomságokkal kínálták a részvevőket. A programot tovább színesítette, hogy az előadóterem előtt meghívott kiállítók mutatták be termékeiket, illetve a délelőtt folyamán az ökopiac is várta a vásárlókat, friss és feldolgozott hazai biotermék kínálatával.

A regisztrációt követően a Kupolateremben helyet foglalva meghallgattuk Dr. Nagy István miniszterhelyettes (Földművelésügyi Minisztérium) köszöntőjét, melyben gratulált a Magyar Biokultúra Szövetségnek az elmúlt 30 éves munkához. Elmondta, hogy a tárca elkötelezett a biogazdálkodás felé, hiszi, hogy a XXI. században nemzetbiztonsági jelentőségű feladat a környezet védelme és az egészség megőrzése, ami a biogazdálkodáson keresztül valósítható meg. Emlékeztetett rá, hogy a földet unokáinktól kaptuk kölcsön, ezért vigyáznunk kell rá. Rámutatott a hazai biopiac gyenge pontjára, a feldolgozásra. A biotermékek 80-85%-a nyersanyagként kerül export piacra, ezzel párhuzamosan pedig a behozott biotermékek 90%-a feldolgozott késztermék. Ezen változtatni kell, ami pedig hatalmas lehetőség a hazai feldolgozóipar számára.

Kis Miklós Zsolt agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár (Miniszterelnökség) is köszöntötte az egybegyűlteket, elmondta mennyire fontos ez a rendezvény az ismeretek és a tapasztalatok átadása szempontjából. Az innovációs lehetőségek bemutatása nélkülözhetetlen, hiszen nagymértékben hozzájárul a biogazdálkodás fenntartható fejlődéséhez. Fontosnak tartja a kereskedelem és feldolgozás fejlesztését, melyhez a Vidékfejlesztési Program számos pályázati lehetőséget biztosít. Utalt arra is, hogy 2021-től jön az új egységes bio jogszabály, melytől az ágazat gyorsabb fejlődését várják. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a cél továbbra is az élhető vidék és az egészséges élelmiszerellátás marad.

Ifj. Hubai Imre (alelnök, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara) köszöntőjében az innováció fontosságáról beszélt. Szerinte a Közös Agrárpolitika is a környezettudatos gazdálkodás felé tart. Kiemelte továbbá, hogy milyen fontos az ágazat számára a tudományos munka és arra kért mindenkit, hogy álljon ki a bio, mint védjegy mellett. Majd pedig Czeller Gábor (elnök, Magyar Biokultúra Szövetség) és dr. Roszík Péter (alelnök, Magyar Biokultúra Szövetség) röviden érdeklődésüket kifejezve megnyitották a rendezvényt és átadták a szót a meghívott előadóknak.

Dr. Roszík Péter előadásában felhívta a figyelmet az ökológiai gazdálkodásban felmerülő megoldás-hiányos területekre. Az egyik ilyen és talán a termesztést leginkább megnehezítő hiányosság a szaporítóanyagoknál merül fel, ugyanis szinte teljesen hiányoznak a bio nemesítésű növényfajták. A biogazdáknak ezért olyan fajtákat kell választaniuk, melyek intenzív vegyszerhasználatú növénytermesztésre vannak kifejlesztve. Tovább nehezíti a biogazdák munkáját a tápanyagutánpótlás kérdésköre, a talaj szennyezettsége, az elsodródó vegyszerek, a munkaerőhiány, a betegségek és kártevők elleni védekezés problémái. Nehézségekkel azonban nem csak a növénytermesztés során kell megküzdeni. Például a bioméhészek jól ismerik a Varroa atka okozta problémákat, találkoztak már az akác-ellenességgel is, nehezen találnak szermentes műlépet, vagy bio méhlegelőt. Az innovációk kapcsán azonban kiemelte, hogy számos problémára sikerült már megoldást találni. Ezekre jó példa a hasznos szervezetek betelepítése, a virágzó szegélyek megjelenése, a légtértelítés vagy az irányított kultivátorozás.

Ezután meghallgattuk Kis Miklós Zsoltot, aki a Vidékfejlesztési Program aktualitásairól beszélt. Elmondta, hogy a meghirdetett 69 pályázatból, már 36-ot lezártak. A nyertesek kifizetése pedig folyamatosan történik, amint lezárulnak a beruházások és beérkeznek a fizetési kérelmek. A terület és állatlétszámhoz köthető támogatások esetében 113 000 kérelem érkezett be, ebből 69 000 bizonyult jogosultnak, akik közül 56 000 nyertest hirdettek. A pályázatok elbírálásánál figyelembe veszik azt is, hogy a kisebb gazdaságok is érvényre juthassanak. A biogazdálkodásra történő átállást és a meglévő gazdaságok fenntartását célzó támogatások igen sikeresek voltak, a beérkező pályázatok több, mint 90%-a megkapta a támogatást. Számos pályázatnál többletpontokkal támogatják az ökogazdák érvényesülését. A jelenleg nyitott pályázatok közül ültetvény telepítésre, gyógynövénytermesztésre, öntözés fejlesztésre, termelői csoportok létrehozására vannak kiírva ilyen pályázatok.

Bózsik András igazgatóhelyettes (Magyar Fejlesztési Központ) előadásában a közvetlen uniós forrásokról beszélt, melyek az ökológiai gazdálkodás fejlesztését célozzák meg. Az érdeklődők a Magyar Fejlesztési Központ segítségével pályázhatják meg ezeket a támogatásokat. A pályázatok nagy előnye – amellett, hogy nem visszatérítendő van szó –, hogy az önrész sok esetben ledolgozható, illetve külön hitelt biztosítanak, melyet csak sikeres projekt esetén kell visszafizetni. Az egyes projektek esetében akár 45%-os előleget is lehet igényelni, ami nagyban megkönnyíti a gazdák dolgát. Érdemes tehát tájékozódni az Uniós források után, melyhez az alábbi weboldalak nyújtanak segítséget: http://palyazatokmagyarul.eu/, http://www.lifepalyazatok.eu/.

Dr. Bratek Zoltán az Eötvös Loránd Tudományegyetem vezető kutatója a rovarölő gombák rovarok elleni használatáról beszélt. Legújabb kutatásaik során tapasztalt, a kullancsok ellen használt endopatogén gombák sikerességéről számolt be. A kísérletek jó eredményeket mutatnak, a kezelt kullancsok 90%-a elpusztult, de még sok munka van hátra, mielőtt engedélyeztetnék a készítményt. Vannak azonban olyan növény kondicionálóként engedélyezett készítmények, például a SteriClean, mely két Beauveria törzset tartalmaz. Ennek használatával pozitív hatás érhető el, a kezelt növények gyökértömege gyarapszik, nő a termés mennyisége is. A készítményt talajba kell juttatni, például ültetvények esetében hatékony a talajlakó pajorok ellen, sorközműveléskor érdemes kijuttatni. A módszer előnye, hogy hatékony, nem vagy csak kissé károsítja a nem célszervezeteket. Megfigyelték továbbá, hogy a környező területekről is elvándorolnak a károsítók.

Dr. Kredics László egyetemi docens (Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi és Informatikai Kar, Mikrobiológiai Tanszék) a mikofungicideket mutatta be a hallgatóságnak. Mikofungicidnek azokat a hasznos gombákat nevezhetjük, melyeket kórokozó gombák ellen fel lehet használni. A Trichoderma gomba nemzetségbe olyan fajok tartoznak, melyek a talajban élnek, elhalt szervezetek lebontásában vesznek részt. Olyan anyagokat termelnek, melyek gátolják más fajok terjedését, illetve képesek lebontani a gombák sejtfalát. A belőlük készült készítmények használatakor növénykondicionáló hatás is megfigyelhető. Serkenti a növekedést (hormonszerű vegyületeket termel, segíti a tápanyagfelvételt a növény számára) és fonálférgek ellen is hatékony.

Dr. Brányi Árpád (Pannon-Trade Kft.) „A jövő fertőtlenítőszere a jelenben – avagy a szuperoxidáló SteriClean készítmény” című előadásában kihangsúlyozta termékeik előnyeit, melyek totális készítmények, rezisztencia kialakulása nem lehet. Bemutatta új terméküket is, mely egy csávázószer a szemtermések kezelésére.

A bakteriofágterápia lehetőségét, előnyeit (pl. szűk gazdaspecifikusság) és korlátait (pl. rézre, hidegre/melegre, szárazságra és UV sugárzásra érzékenyek) ismertette dr. Kovács Tamás (ENVIROINVEST Zrt., Fágterápiás Központ). Megfelelő technológia (pl. rézzel nem keverhető), tárolás mellett vannak azonban már használható készítmények (pl. tűzelhalás, dió xantomononászos betegsége ellen).

Borsiczky István (elnök, MÖGÉRT) és dr. Reisinger Péter (professzor emeritus, Széchenyi István Egyetem, Mosonmagyaróvár) újabb gyomszabályozási kutatásaikat ismertették, a bio napraforgóban végzett kísérlet eredményeit ismerhettük meg. Felhívták a figyelmet a vetés időzítésére (magágykészítés után azonnal), a folyamatos kultivátorozás fontosságára. Megnézhettük videó felvételen az ujjas gyomirtó működését.

Mester Károly (ügyvezető, Mester és Major Kft.) „Állatgyógyászati gyógyhatású termék fejlesztése kórélettani összefüggések alapján” címmel tartott előadásában bemutatta termékeinek hátterét adó kutatómunka eredményeit.

Dr. Donkó Ádám (kutatási szakreferens, ÖMKI Nonprofit Kft.) a fajgazdag sorköztakaró fontosságára hívta fel a figyelmet előadásában, bemutatta tapasztalatait a hazai szőlőültetvényekben. Vizsgálataik során arra a következtetésre jutottak, hogy fiatal ültetvények kivételével érdemes a sorközök növénytakarásával foglalkozni. Így megelőzhető a dombvidékeken komoly problémát okozó talajerózió és „kultúr-sivárság”. Nagyon fontos azonban, hogy milyen növények alkotják a talajtakarót. Érdemes olyan keverékkel vetni az ültetvények sorközeit, mint például a lándzsás útifű, a szarvaskerep, a komlós lucerna, a fehér- és vöröshere, a tarka koronafürt és a takarmánybaltacim.

Talaj-aszálykárok csökkentésének lehetőségéről beszélt dr. Záray Gyula (professzor emeritus, Eötvös Loránd Tudományegyetem) biobázisú talajadalék felhasználásával. A laboratóriumi eredmények jók, azonban egyelőre kevés a szabadföldi tapasztalat, cél ennek bővítése.

Varga László (Kwizda Agro Hungary Kft.) az új mikrobiológiai talajkezelési lehetőségeket és termékfejlesztéseket ismertette.

Az előadásokat követően lehetőség nyílt kérdések feltevésére és hozzászólásra egyaránt, amellyel éltek a konferencia résztvevői, majd ezután az „Év biogazdája” címet Czeller Gábor, míg az „Év biogazdasága” címet Rózsa Péter – a Virágoskút Kft. képviseletében – vehette át.

A konferenciát a hagyományos állófogadás zárta, ahol a résztvevők finom bioborokkal koccintottak és megbeszélhették az előadásokon elhangzott információkat.

(A rendezvényen készült felvételekből a hátsó borítón készítettünk képes összeállítást. A felvételeket Nádasi Zoltán készítette.)

Dr. Sipos Kitti
(Biokultúra 2017/6)