2019 jan 02

XXXI. Biokultúra Tudományos Nap

0 Comment

December 1-jén délelőtt a biokultúra mozgalom ismert és kevésbé ismert, háttérben dolgozó személyiségei lepték el a MOM Kulturális Művelődési Ház gyönyörű kupolatermét.

A megnyitóra várakozva, ahogy egyre többen választottak ülőhelyet maguknak a helyiségben, egy idős úr odasúgta nekem, hogy ne higgyek a szememnek, ez nem igazi teltház, hiszen volt már ez a rendezvény az elmúlt évtizedekben sokkal nagyobb teremben is megrendezve. Kicsit később egy másik gazda épp ellenkező véleményen volt, szerinte a mozgalom dinamikusan nő, egyre több az érdeklődő és egyre kevesebb a szkeptikus. Majd Koppány Gábor, a Haszonállat Génmegőrzési Központ munkatársa köszöntőjében is elhangzott: „A biotermékek megbecsültsége most már lassan felszínre jut”. A XXXI. Biokultúra Tudományos Nap hangulatát ez a kettősség szőtte át, összességében mégis az optimista jövőképet látók felé dőlt a mérleg nyelve.

Az esemény megnyitó beszédét az Agrárminisztérium képviseletében Jordán László tartotta, majd Baktay Borbála, a Növényi Diverzitás Központ igazgatója röviden összefoglalta a régiónkban ritka növényfajok génállományának megőrzéséért vívott harcuk eredményeit és biztatta a gazdálkodókat újdonságok bevezetésére, szaporítására, amelyhez vetőmag, palánta és egyéb segítség is kérhető a központtól.

A már említett Koppány Gábor a ritka, kihalóban levő haszonállat ősfajták megmentéséről szólt néhány percben. Génmegőrzési központjuk olyan, ma már kevéssé ismert fajokat szaporít, mint pl. a csángó tarka marha, a csíki szálas juh, a bánáti lúd, az erdélyi bivaly és még hosszan sorolhatnánk.

Sokak által várt téma került ezután előtérbe: az ökológiai gazdálkodások állami támogatási rendszere. Dr. Mezei Dávid, az Agrárminisztérium Vidékfejlesztési Államtitkárságának helyettes államtitkára bemutatta a támogatási rendszer közelmúltját, és beszélt a 2019-2023. év közötti támogatások várható mértékéről és az elbírálás szempontjairól. Felhívta a figyelmet rá, hogy a jövő évi támogatásokra még idén karácsony előtt lezárják a jelentkezést, annak érdekében, hogy elegendő idő maradjon a kiértékelésre. Elmondta, hogy a támogatásként kiosztható keretösszeg a korábbi 20 milliárd forintról 60 milliárdra nőtt ebben a támogatási ciklusban. Továbbá nem csupán területalapú támogatások léteznek, hanem egyéb területeken a pályázatok elbírálása során plusz pontok járnak a biogazdálkodást vállalómás gazdálkodóknak is, így az élelmiszer-feldolgozóknak is. A helyettes államtitkár urat kérdések özönlötték el.

Ezután Czeller Gábor, a Biokultúra Szövetség elnöke a szervezet 35 éves születésnapja alkalmából visszatekintő előadást tartott a magyar biokultúra születéséről, a szövetség indulásáról, benne az Ökopiac történelmével is, majd átvezette a közönséget a közelmúlt eseményein át a szövetség jelenéig. A 2018-as, 2019-es év legfontosabb projektjeként az Ökopiac műanyagzacskó-mentessé tételét emelte ki, amelyben ígérete szerint rendkívül szigorúan fognak fellépni. Az Okosan az Ökopiacon kezdeményezés 2018. nyár elején indult, egy átfogó kampányként, amely a piac vásárlóit és árusait igyekezett érzékenyíteni a környezetvédelmi felelősségük iránt. Ennek eredményeként szeptember 1-jétől hivatalosan is kitiltották az Ökopiacról az egyszer használatos műanyagzacskókat. A standokon biológiailag lebomló illetve papír táskákat adhatnak az árusok a vásárlóknak, illetve a kampány ösztönzi a piac közönségét, hogy saját bevásárló-alkalmatosságokkal induljanak el otthonról. A piac közönsége ebben nagyon kreatívnak mutatkozik. Bár Czeller Gábor hozzátette, hogy a kezdeményezés megvalósítása még nem mondható konfliktusmentesnek, de a szövetség kitart az elhatározása mellett, hogy az Ökopiac műanyagmentes piac legyen. Ez egy nagyon fontos, nemes ügy, amely mellé a biogazdálkodásoknak is oda kell állniuk.

Az elnök úr előadását dr. Bardócz Zsuzsanna, a Magyar Tudományos Akadémia doktora követte a pulpituson, aki „Az ökológiai termesztés szerepe a tápérték és a vegyszermentesség megőrzésében” címmel végigvette a környezeti szennyezések alakulását a 80-as évektől napjainkig, kiemelve a levegő, a víz, a talaj szennyezettségét és veszélyeit az emberi egészségre, de az ipari állattenyésztés negatív környezeti, állatjóléti és egészségügyi hatásaira is kitért.

Dr. Tóth Miklós az MTA agrártudományi kutatóközpontjának akadémikusa „A feromoncsapdák 40 éve” címmel tartott előadást.

A szünetben diák vetítésével a Biokultúra eltávozott személyiségeiről emlékeztek meg a résztvevők dr. Roszík Péter összeállításában.

A délutánt dr. Mörtl Mária, a NAIK Agrár-környezettudományi Kutatóintézet munkatársának előadása nyitotta, amelyet a „Szermaradék és termékminőség az ökológiai gazdálkodásban” címmel tartott. A szakma és a laikusok számára is érdekes összefüggéseket mutatott be a konvencionális és a bio körülmények között termelt zöldég-gyümölcs káros anyag tartalmának mértékében.

Az ökológiai gazdálkodás résztvevőit közel 4 éve tartja lázban az új európai szabályozás alkotásának folyamata, amely ezen a területen rekord jogalkotási időnek számít és a mai napig sem került pont a folyamat végére. Dr. Homoki Hajnalka, a Biokontroll Hungária képviseletében adott elő az ökológiai gazdálkodás szabályozásának múltjáról és a 2021. január 1-jétől várható változásokról. Fontos tudni, hogy az Európai Bizottság teljesen új szabályok megalkotását tartja fontosnak, innen Magyarországról nézve nem egyértelmű, hogy mi indokolja ezt a lépést. Az Európai Bizottság szerint az új szabályokra azért van szükség, hogy elhárítsák az ökológia ágazat elől a szabályozási akadályokat, és növeljék a biotermékek iránti bizalmat. Az egyeztetések még javában tartanak, a konklúzió még nem levonható, de Hajnalka megnyugtatta a jelenlevőket, hogy amennyire már láthatóak a törekvések és a változások, a magyar biogazdák életét ellehetetlenítő vagy jelentősen megnehezítő rendelkezés nem fog a rendeletbe kerülni. Van azonban néhány új elem, amelyet érdemes ismerni, például:

  • termelői csoportok tanúsítása is lehetségessé válik, bizonyos korlátozásokkal;
  • egyes tisztítószerek, fertőtlenítőszerek tiltólistája is bekerül a rendeletbe, évenkénti felülvizsgálattal, vagy
  • az EU-n/országon/régión kívülről származó összetevők mennyiségére vonatkozó előírás a származási hely megjelölését illetően 2%-ról 5%-ra változik.

Ezeket tehát már ismeri a Biokontroll, de a rendeletmódosítás végső következtetéseit ma még nem lehet levonni, így a tudatos felkészülés megkezdése is várat még magára.

A délutáni előadások után a nap fénypontjaként ünnepélyes díjátadó következett. Az Év Bioterméke 2018 díj a közönség szavazata alapján a Gyöngyösi és Társai Kft. Nyugodt Percekért teakeverékének járt, a szakma által odaítélt díjat pedig Hencz Imre Bio fekete ribizli bora nyerte el.

A Pro Biokultúra díjakat is átadták, amellyel a Magyar Biokultúra Szövetség rendszerint a biokultúra mozgalom hátterében dolgozók kitartó, eredményes, ám a nagyközönség számára gyakran kevésbé látható munkáját jutalmazza.

Az idei díjazottak:

  • Csarnai Erzsébet, a Békés és Környéke Biokultúra Egyesület elnöke;
  • Szalai Zita, a Szent István Egyetem Kertészettudományi Karának docense;
  • Szólláth Tibor, Hajdúnánás polgármestere, biogazda;
  • Bognár Éva, a Biodinamikus Közhasznú Egyesület titkára, a Maria Thun-féle Vetési Naptár szerkesztője

A jó hangulatú, nagy érdeklődésre számot tartó eseményt állófogadás zárta, ahol már kötetlenebb formában beszélgethettek a biokultúra mozgalom résztvevői, a díjazottak és a tisztségviselők is. Az állófogadáson a svédasztalt természetesen csupa bio alapanyagokból készült finomságokkal halmozták el.

Találkozunk jövőre, a XXXII. Biokultúra Tudományos Napon!

Gacsó Anikó
(Biokultúra 2018/6)

[top]