XXXIII. Biokultúra Tudományos Nap

A Magyar Biokultúra Szövetség idén 33. alkalommal rendezte meg a Biokultúra Tudományos Napot, mely egyben a Szövetség 40 éves fennállásának a megünneplésére is szolgált. Az eseményt dr. Roszík Péter a Szövetség alelnöke, Czeller Gábor a Szövetség elnöke, Szólláth Tibor a NAK környezeti fenntarthatóságért felelős alelnöke, majd dr. Nagy István agrárminiszter nyitotta meg.

A nyitóbeszédek után dr. Nagy István összegezte a Szövetség 40 éves munkásságát és megköszönte az eddig tett erőfeszítéseket, melyet a hazai biogazdálkodás előmozdításáért végeztek. Ennek sikerét bizonyítja többek között az is, hogy 2020-ra a hazai mezőgazdasági területek 6 százaléka, vagyis több mint 300 000 hektár ellenőrzött ökológiai terület volt, a néhány évvel ezelőtti 2,5-3 százalékos arányhoz képest. Az uniós tagállamok közül ez a harmadik legdinamikusabb fejlődést jelenti. Az egyik legfontosabb cél, ezen területek nagyságának további növelése, hogy 2027-re megduplázódhasson a számuk. A magyar biogazdálkodókat segíti ebben többek között a várhatóan 2025-ben újra induló VP-ÖKO program, illetve már az új Közös Agrárpolitika is, melyben követendő mintaként és célként szerepel majd a biogazdálkodás.

A miniszter kiemelte, hogy fontos az agráriumi szereplőket egy fenntarthatóbb művelési forma irányába terelni, hogy hosszú távon megóvjuk termőföldjeink minőségét, illetve támogassuk azokat a gazdákat, akik a talajt nem kizsigerelve folytatnak művelést. Ehhez szükség van a „szellemi magvetésre” is, hogy elültessük egy olyan gondolat csíráját az emberek fejében, hogy van más lehetőség is a nagyüzemi, konvencionális, veszélyes kemikáliákkal tűzdelt termelésen túl. Ehhez elengedhetetlen a következetesség és a rendszeres monitoring, hogy megóvjuk földjeink biodiverzitását és környezetét, illetve a valóban elhivatott biogazdálkodók hitelét.

Ezt követően átadásra kerültek a Pro Biokultúra díjak, melyet olyan személyeknek ítélnek oda, akik munkásságukkal kiemelten támogatták a biogazdálkodást és segítették annak fejlődését. Az idei évben Czellerné Daróczi Éva Zsuzsannának (posztumusz) és dr. Nagy István agrárminiszternek adták át.

A díjak átadása után Tóth István termelő ismertette az ökogazdálkodók nehéz helyzetét a gyomosság megítélése kérdésében, amely miatt nem ritkán a támogatást is megvonják. Az ellenőrzött területeken kardinális kérdés a gyomszabályozás, hiszen igen korlátozott eszközök, legtöbbször csak agrotechnikai módszerek állnak rendelkezésre, ami a parlagfű esetében gyakran nem elég. Ezzel szemben bizonyos támogatási formában megjelenik a táblák zöld borítottságának fenntartása, ami így óriási próbatétel elé állítja a biogazdálkodókat. További egyeztetést és támogatást kért abban, hogy erre a problémára megoldás születhessen.

A soron következő felszólaló Szántosi Attila, a Dél-Alföldi Biokultúra Egyesület elnöke volt, aki felhívta a hallgatóság figyelmét azon gazdákra, akik a tavalyi évben jelentős károkat szenvedtek a súlyos aszály, az energiahordozók megemelkedett költsége és a nehéz gazdasági helyzet miatt. Kiemelte, a feldolgozóiparban is részt vevő kis- és középvállalkozásokat, akik a megsegítő programból kimaradtak. A tavalyi év után fokozottan figyelni kell az energiaválság hatásainak mérséklésére és a nehéz helyzetben lévő gazdák megsegítésére, hogy továbbra is stabilan végezhessék tevékenységüket.

Dr. Juhász Anikó agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár részletesen bemutatta a „Megújuló vidék, megújuló agrárium program” (2021-2030) változásait, a biogazdák által igényelhető támogatási rendszereket.

A helyettes államtitkár asszony felhívta a figyelmet arra, érdemes az új KAP honlapot figyelemmel kísérni, hogy naprakészek legyenek a partnerek (https://kap.mnvh.eu/).

Ezt követően bemutatásra került az új TMR rendszer, mely 2023-tól minden területalapú kérelemben szereplő táblát figyelemmel kísér és az alaptámogatásra (BISS) vonatkozó követelmények meglétét ellenőrzi. A rendszerben szereplő műholdak ötnaponta megkerülik a Földet és készítenek új képeket a területekről.

A műholdak három szempontot képesek megállapítani:

• nem támogatható terület jelenléte;
• felszínborítási inhomogenitás;
• növényi hasznosítás beazonosítása.

A műhold alapján beérkező adatokból három eshetőség állapítható meg, mely szerint:

• a terület megfelel a kérelemben szereplő adatoknak;
• a terület nem felel meg a kérelemben szereplő adatoknak;
• nem egyértelmű, további információra van szükség.

A rendszer 2024-től várhatóan minden területalapú jogcím teljesítésének felügyeletét lehetővé teszi.

A gazdálkodási naplóban történt változások szerint, idén év végéig fel kell azokat vezetni az elektronikus felületre, de jövő évtől várhatóan már naprakésznek kell lenniük. Érdemes lehet figyelni és használni a mobilos applikációkat (pl. mobilGAZDA), ugyanis néhány esetben a feltöltött permetezési adatok automatikusan bekerülnek a gazdálkodási naplóba is.

Fontos információ, hogy azok a gazdák akik még nem kapták meg az öko támogatásukat, azok keressék fel a falugazdászukat, vagy az illetékes kormányhivatalt.

A soron következő előadást prof. dr. Mesterházy Ákos akadémikus tartotta meg a búza fuzáriózis elleni bio védekezési módszerek lehetőségeiről. Elmondása szerint először is figyelembe kell venni, hogy a veszteség már az aratás előtt megkezdődik; a pergési veszteséggel, helytelen raktározással, stb., melyek mind csökkentik az élelmiszernek, takarmánynak felhasznált összmennyiséget. Ez azt jelenti, hogy a termény körülbelül fele soha nem éri el végcélját, ami hazánkban 15 millió tonna teljes veszteséget jelent. A világon csak a raktározási veszteség kb. 420 millió tonnára, a mikotoxin szennyezéssel járó veszteség kb. 220 millió tonnára rúg. Ezek óriási számok, melyek több millió embernek jelenthetnének mindennapi élelmet. Ez a helyzet hosszú távon nem fenntartható és arra kellene törekedni, hogy az aratás utáni veszteség minél kisebb arányú legyen. Célszerű lenne az összes veszteségforrást azonosítani és ennek alapján átalakítani a termelést.

Professzor úr négy fő lépésben látja a veszteségek minimalizálásának lehetőségét:

• Fajtaválasztás: a termőhelyi adottságokhoz és adott termelési formához leginkább optimális fajtát kell választani és a betegségekre fogékonyat ki kell venni.
• Precíziós agronómia: a talaj felső 40-60 cm-ét fokozott tápanyagutánpótlásnak kellene alávetni és érdemes lenne a lazításra is odafigyelni, hogy a csapadék ne csak a tömörödött talajrétegig juthasson el, hanem a mélyebb rétegekbe is.
• Víztakarékos öntözés.
• Precíziós tárolás és raktározás:
  • minden raktárba érkező terményt mintavétel után kategorizálni kellene és külön tárolni;
  • a hőkamerákkal ellátott tárolók már ideje korán képesek jelezni, ha egyes részek befüllednek, utat engedve ezzel a gombáknak;
  • elengedhetetlen a megfelelő szellőztetés.

El kell döntenie a gazdáknak, hogy mennyiséget, vagy megfelelő minőséget szeretnének termelni, a kettő sokszor nem jár együtt.

Prof. dr. Bardócz Zsuzsanna, az MTA doktora a biotermékeket és a szintetikus élelmiszereket állította szembe egymással. Míg a biogazdálkodás a környezetünk és bolygónk védelmét, valamint a termékek magas minőségét tartja szem előtt, addig az olyan módszerek, mint a függőleges termesztés, vagy a talaj nélküli, tápoldatos termesztés mind igyekszik automatizálni a termesztés teljes folyamatát, ezzel minimalizálva többek között az energia- és a vízfelhasználást. Ezek a gazdálkodási formák a magas beltartalmi értékekkel bíró termék előállítást háttérbe szorítva arra törekednek, hogy rövid idő alatt nagy mennyiséget állítsanak elő.

Ezen túlmenően a nagy élelmiszeripari vállalatok további lehetőségekkel álltak elő, mellyel már nem csak növényi termékek előállítása lehetséges ilyen kontrollált környezetben, hanem húshoz hasonló termékek is, mint:

Növényi hús. Bizonyos országokban leghemoglobinnal dúsítják a növényi húst, amit génmódosított szervezetek termelnek. Az ilyen módszerrel elkészített vega hús vas tartalmának köszönhetően igen hasonlítanak a valódi húsra. A tenyésztett húsok in vitro körülmények között előállított termékek, melyek mesterséges húspótló fehérjék.

Labor hús. Szintén labor körülmények között előállított termék azzal a különbséggel, hogy ez esetben valódi húsból vett mintából kinyerik az őssejteket, melyből közel hat hét alatt elkészül a „hústermék”. További előkészítés során még ízanyagokkal, aromákkal, színezékekkel és zsírokkal teszik még inkább húsra hajazó élelmiszerré.

Rovarok. A rovarok fogyasztását az egyre növekvő népesség miatt állítják szükséges megoldásnak egyes vállalatok. A természetben megtalálható és begyűjtött, megfelelő módszerekkel elkészített rovarok fogyasztása csak kevés országban ismeretes. A probléma a „farmokon” tenyésztett rovarokkal kezdődik, ahol nagyüzemi módszerek felhasználásával kerülhetnek a tányérunkra. Ezen kívül fontos megjegyezni, hogy ezen rovarok tartalmazhatnak olyan parazitákat, toxinokat, kitin származékokat, melyek humán fogyasztás esetén egészségügyi problémákat okozhatnak.

Dr. Kovács Csilla, a Debreceni Egyetem Újfehértói Kutatóintézet tudományos főmunkatársa bemutatta az új fejlesztésű biopeszticid, a Tricho immun elnevezésű terméket és felhasználási lehetőségeit, melyet bátran alkalmazhatnak a bio ültetvények tulajdonosai is. A Tricho immun egy felszívódó hatású mikrobiológiai készítmény, amely a Trichoderma afroharzianum és a Trichoderma sim­monsii gombafajokat tartalmazza, melyeket 2015-ben teljesen egészséges, tünetmentes Furmint fajtákról gyűjtöttek be hazánkban.

Ezen fajok három féle módon képesek a károsítók terjedését megakadályozni:

• gátolják a kórokozókat:
  • hiperparaziták (kórokozók parazitái),
  • toxin termelők,
  • tápanyag- és térparaziták;
• biostimulánsok;
• növényi rezisztencia fokozók.

A Tricho immun termékben megtalálható fajok a növényi kórokozók sejtfalát megtámadva és kilyukasztva, beférkőznek azok sejtjeibe és a teljes kórokozót tápanyagként hasznosítják. A termék 100%-ban magyar, mely szabadalommal védett.

A felhasználás előnyei:

• alacsony hőmérsékleten, akár 5 C°-on is kijuttatható;
• a fajok izolálása Magyarországon történt, így ezek a helyi klímához alkalmazkodva nagyobb hatékonysággal bírnak, mint külföldi versenytársaik;
• gyorsan kolonizálódik;
• humán egészségügyi problémát nem okoz a használatuk;
• védelmet nyújtanak a növények számára a stresszhatások (pl.: aszály) leküzdésében;
• fokozza a növény immunitását;
• térparazitizmusának köszönhetően nem csak kiszorítja a növényi kórokozókat, de lezárja a kisebb növényi sebeket;
• állománykezelésként is alkalmazható, mellyel fürt- és hajtásnövekedés eredményezhető;
• oltványkezelésre is alkalmas;
• felszívódó, a növény összes zónájából azonosítható;
• egyes kísérletekben megfigyelték, hogy fungicides kezelést követően is kimutathatóak maradnak ezen hiperparazita gombák, tehát kombinált kezelésekben is alkalmazható;
• hosszútávú előnyös hatása ismert;
• környezeti károsítása nem ismert.

Több kísérletben is a termék használatát követően 3-4%-os cukortartalom növekedést és akár 14%-os terméshozam növekedést is mértek. Egyes esetekben az ültetvényben kialakult nektriás ágrákbetegséget is sikerült visszaszorítani, a kialakult sebzések pedig idővel kalluszosodtak.

Kijuttatás:

• 1 kg/100 l-es mennyiségben telepítés előtti áztatás során, vagy oltványiskolákban;
• 1 kg/ha metszés előtt lemosó permetezéssel kijuttatva, vagy állománykezelésként.

Prof. dr. Szente Viktória a MATE egyetemi tanára és a Kislépték Egyesület szakértője az ökológiai termékek piaci helyzetét ismertette. Jelenleg az EU mezőgazdasági területeinek 9,6%-án történik biogazdálkodás, amely folyamatosan fog emelkedni, hiszen 2030-ra 25% elérése a cél.

Jelenleg a biotermékek összforgalmának kb. 20%-át a hús és hal teszi ki, 41%-át pedig a zöldség és a gyümölcs.

A felmérések szerint folyamatos igény van a biotermékekre így évről évre növekvő tendenciára számíthatunk a bio művelésű területeken. Az értékesítési csatornákat is ezzel arányosan érdemes lenne bővíteni, hiszen az utóbbi évek hatásai (pl. COVID-19 járvány), illetve a folyamatosan fejlődő digitalizáció megköveteli, hogy szélesebb körben is megvásárolhatóak legyen a biotermékek.

A gazdálkodók már számos jól bevált gyakorlat közül választhatnak, melyek hazánkban is terjedőben vannak:

• click/collect: a megrendelt termék érintkezésmentes átvétele, ez főként a járvány idején terjedt el;
• kosár, vagy doboz rendszerek;
• bankkártyás fizetés lehetősége piacokon;
• helyi termékek online piactéren történő megjelenése;
• konténer boltok stb.

Azon termelők számára is akadnak könnyebbséget jelentő opciók, mint a mobil feldolgozóüzem, akik kisebb léptékű gazdaságként működnek. Az ilyen feldolgozóüzemek előnye, hogy fenntartásuk olcsóbb, kis helyet igényelnek és bárhová elszállíthatóak.

Megoldás lehet még a biogazdák összefogása, mint például Németországban, ahol bioszövetségek alapítását kezdték meg, melyek figyelembe veszik a biogazdálkodók érdekeit és értékesítési csatornát hoznak létre a szövetség tagjai és az élelmiszerláncok között.

Összességében fontos tehát a megfelelő partnerkapcsolatok kialakítása és a digitális megoldások iránti nyitottság, hogy a biogazdák minél nagyobb érdeklődő réteget elérhessenek termékeikkel.

Köszönjük előadóinknak és az érdeklődőknek a megjelenését!

Bujtás Olimpia
(Biokultúra 2023/2)