15 érv a bio élelmiszerek mellett

A tudatos fogyasztók vásárlási döntéseikkel kapcsolatban számos érvet felsorakoztatnak. Az alábbi összegzésben bemutatjuk azt a 15 legfontosabb magyarázatot, amely a tanúsított ökológiai élelmiszerek fogyasztása mellett foglal állást, szemben a konvencionális árukkal:

1. Perzisztens peszticidek

A bio élelmiszerek fogyasztása csökkenti az étrendünkben lévő vegyi anyagok, nevezetesen a makacs peszticidek mennyiségét. Az ökológiai élelmiszertermelés során a rovarirtó, gombaölő, műtrágya és gyomirtó szerek használatát kötelező jelleggel, szigorúan ellenőrzik. Az ökológiai gazdálkodás egészséges élelmiszereket állít elő, mérgező növényvédő szerek használata nélkül. Jóllehet egyes biogazdálkodók használnak peszticideket, ezek elsősorban természetes anyagokból származnak, mely szerek ökológiai gazdálkodásban való felhasználását előzetesen engedélyeztetni kell. A felhasználható szerek listájára vonatkozóan általános szabály az, hogy a természetben előforduló anyagok megengedettek, a szintetikus anyagok használata – néhány kivétellel – tilos.

2. GMO-k

A bio élelmiszerek fogyasztása a legjobb módja a GMO-t tartalmazó élelmiszerek elkerülésének. Genetikailag módosított szervezetek, vagy GMO-k használata az ökológiai termékekben tilos. Ez azt jelenti, hogy egy biogazdálkodó nem vethet génmódosított vetőmagot, egy ökológiai keretek között tartott tehén nem ehet GMO-lucernát vagy kukoricát, illetve egy bio élelmiszert előállító gyártóüzem nem használhat génmódosított összetevőket. Az EU ökológiai előírásainak betartása érdekében a gazdálkodóknak és a feldolgozóknak igazolniuk kell, hogy nem használnak GMO-kat, valamint védik termékeiket a tiltott anyagokkal, például GMO-kkal való érintkezéstől, a termelő gazdaságoktól kezdődően egészen a fogyasztók asztaláig.

3. Humán egészség

A bio élelmiszerekben felhasználható tartósítószerek, színezékek és aromák köre nagyon szigorúan szabályozott. Ezzel szemben az ún. hagyományos, csomagolt, nem bio élelmiszerekhez több ezer féle vegyszer hozzáadható, beleértve a komoly egészségügyi problémákért felelőssé tehető tartósítószereket, ízesítőket és színezékeket. Ily módon a tisztább bio élelmiszerek fogyasztása tisztább étrendet jelent, ami egy tisztább, stabilabb egészségi állapotot eredményez. A feldolgozott élelmiszerekben található szintetikus adalékanyagokkal kapcsolatban az a legfőbb probléma, hogy az azokat tartalmazó élelmiszerek leginkább gyermekeket és szülőket céloznak meg. Ezek a kémiailag addiktív adalékanyagok számos egészségügyi problémához vezethetnek. Ezeknek az „olcsó” ételnek a rejtett költsége az a díj, amelyet a fogyasztók az egészségükkel fizetnek meg. A cukorbetegségtől az elhízásig, az ADHD-ig, az élelmiszerekkel összefüggő betegségek minden eddigi idők csúcsán járnak. Ahogy a New York Times nemrégiben megfogalmazta: „Az ételeink megölnek minket”.

4. Talajegészség

A biogazdálkodás megőrzi a talajok egészségét, az egészséges talaj pedig egészséges táplálékot és egészséges környezetet teremt. Az egészséges talaj az ökológiai gazdálkodás alapja. Az ökológiai gazdálkodók természetes szerves trágyákat és talajjavító anyagokat, komposztálható szerves anyagokat, zöldtrágyákat, kifejezetten talajjavításra termesztett takarónövényeket, pl. hüvelyeseket, állati trágyát – biztonsági korlátozások keretei között – használnak az egészséges talaj kialakításához. Ha egészséges talajban termesztik az élelmiszernövényeket, úgy a növények jobban ellenállnak a betegségeknek, túlélik a szárazságot és tolerálják a rovarkártevők jelenlétét.

5. Táplálkozás

A bio élelmiszerek több vitamint, ásványi anyagot, enzimet és mikrotápanyagot tartalmaznak, mint a konvencionálisan előállított élelmiszerek. Egyre több bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a gazdálkodási módszerek hogyan befolyásolhatják az élelmiszerek tápanyagtartalmát. Egy hatéves vizsgálat például több antioxidáns aktivitást és magasabb flavonol-tartalmat mutatott ki a biohagymában, mint a konvencionálisan előállított hagymában.

A British Journal of Nutrition 2016-ban megjelent metaanalízise megállapította, hogy a bio tejtermékek és húsok körülbelül 50%-kal több omega-3 zsírsavat tartalmaznak. A növekedés annak az eredménye, hogy az állatok omega-3-ban gazdag fűfélékből táplálkoznak, amelyek aztán a tejtermékekben és a húsokban végzik. A British Journal of Nutrition 2014-ben közzétett metaanalízise megállapította, hogy az ökológiai gazdálkodás során előállított növények lényegesen több antioxidánst tartalmaznak, mint a konvencionális módon termesztett növények, példának okáért 19%-kal magasabb fenolsav-, 26%-kal magasabb flavon-, és 51%-kal magasabb antocianinszint volt mérhető.

Egy 2008-ban, a Kaliforniai Egyetemen (Davis) paradicsom növényen végzett tízéves összehasonlító tanulmány azt találta, hogy a bio paradicsomban majdnem kétszer akkora koncentrációban van a kvercetin néven ismert jótékony flavonoid, mint a szomszédos területen termesztett konvencionális paradicsomban.

A The Journal of Alternative and Complementary Medicine című folyóiratban 2001-ben megjelent tanulmányban a már publikált szakirodalmat vizsgálták meg, hogy összehasonlítsák öt szokásos bio zöldség tápanyagtartalmát a „hagyományosan” termesztett zöldségekkel. A bio sárgarépában, spenótban, salátában, burgonyában és káposztában szignifikánsan több C-vitamin, vas, magnézium, foszfor és kevesebb nitrát volt, mint a nem ökológiai keretek között termesztett paradicsomban.

Egy 2019-es, tejtermékekkel foglalkozó tanulmány szerint a hagyományos tejminták 60%-ában antibiotikumot mutattak ki, míg a bio minták nem tartalmaztak antibiotikumot. A mintaként vizsgált tejet közvetlenül a boltok polcairól választották, így a kutatóknak sikerült a fogyasztók számára feltárniuk, hogy pontosan mit fogyasztanak, amikor konvencionális vagy bio tejet vásárolnak.

6. Élelmiszereink jövője

Azért jó, ha a fogyasztók a bio élelmiszereket választják és lehetőségeikhez mérten azt vásárolják, mert így előbb utóbb a kínálat és a kereslet kiegyenlítődik. Ezzel erős pozícióba kerülhetnek a fogyasztók is az élelmiszeripari piac alakításában. Az ökológiai ágazatban való pénzköltés közvetlen szavazatot jelent egy fenntartható jövőért a következő generációk számára. Minél nagyobb a fogyasztói igény a biotermékekre, annál könnyebben válik elérhetővé nagyobb, szélesebb kínálatban is.

7. Szennyvíziszap

Az ökológiai gazdálkodók nem használnak szennyvíziszapot. A szennyvíziszap a szennyvíztisztítás terméke, és számos ismert és ismeretlen veszélyes anyagot tartalmaz – beleértve mindent, ami a csatornarendszerekbe bekerül. Kezelés után a szennyvíziszap a mezőgazdasági szántóföldekre is kijuttatható műtrágyaként – vagyis ez a vegyszerleves, amely gyakran tele van mérgező vegyületekkel, nanoanyagokkal, hormonokkal és veszélyes kórokozókkal, éppen az általunk fogyasztott élelmiszerekre kerül. De nem a bio élelmiszerekbe. A biotermékeket meghatározott ültetési, termesztési, tenyésztési és kezelési folyamatok szerint állítják elő.

8. Besugárzás

Az egyes élelmiszereknek a feldolgozó helyiségekben a káros mikroorganizmusok visszaszorítása érdekében egy meghatározott ideig történő intenzív ionizáló besugárzása során a sugárzó energia (elektronok, gamma- vagy röntgensugarak) felbontja az anyagban lévő kémiai kötéseket.

Aggodalomra ad okot, hogy a sugárzásról ismert, hogy rákkeltő hatással bír. A bio élelmiszerek esetében besugárzás nem alkalmazható.

9. Éghajlatváltozás

Az ökológiai gazdálkodás támogatja a szén-dioxid-megkötést, ami segít mérsékelni a légköri szén-dioxid-szint emelkedését. Az ökológiai növény- és állattenyésztés elsődleges előnye a konvencionális mezőgazdasághoz képest, hogy a talaj alapú termelésre összpontosít, amelynek alapelve a talajminőség megőrzése és javítása. Az egészséges talaj ellensúlyozza az éghajlatváltozást azáltal, hogy kivonja a szenet a légkörből. Ez hasonló ahhoz, ahogy az őshonos ökoszisztémák, beleértve a füves pusztákat és az erdőket, szén-elnyelőként működnek a természetben. A gazdálkodási rendszerekből és a legelőkkel kapcsolatos kísérletekből származó legújabb adatok világszerte azt mutatják, hogy a jelenlegi éves CO2-kibocsátás több mint 100%-át meg tudjuk kötni, ha áttérünk a megújuló biogazdálkodási gyakorlatokra.

10. Beporzók

Az ökológiai gazdaságok és növények beporzó-barátok és megóvják a méheket, a beporzókat és a vadon élő állatokat a mérgező vegyszerektől. Az ökológiai gazdálkodásnak fontos szerepe van beporzóink egészségének támogatásában is. A nagyüzemi, vegyszerintenzív mezőgazdasági termelés a beporzókra fenyegetést jelentő egyik fő veszélyforrás.

A tudományos kutatások egyre gyakrabban igazolják, hogy a mérgező szintetikus peszticidek használata, az őshonos élőhelyek elpusztítása és a monokultúra kiterjedt alkalmazása miatt a tápláló élelemforrás mennyiségének csökkenése káros a beporzókra nézve. Ezzel egyidejűleg számos tanulmány kimutatta, hogy az ökológiai gazdálkodási gyakorlatok számos veszélyt enyhíteni tudnak a mézelő méhekre nézve, és hogy az ökológiai gazdaságok lényegesen több beporzót támogatnak, mint a konvencionális termelőegységek. Ennek az az oka, hogy az ökológiai gazdálkodás feltételrendszerei nemcsak a szintetikus peszticidek használatát tiltják, amelyek közül sok egyrészt nagyon mérgező a méhekre, másrészt a környezetben tartósan megmaradhat, hanem azt is megkövetelik, hogy az ökológiai termelők úgy kezeljék gazdaságukat, hogy elősegítsék a biológiai sokféleséget és javítsák, gyarapítsák a természeti erőforrásokat is.

11. Mezőgazdasági dolgozók

Az ökológiai gazdálkodás nem teszi ki a szomszédos közösségeket és a mezőgazdasági dolgozókat a veszélyes, tartós peszticidek használatából eredő káros egészségügyi hatásoknak. Az elsodródás miatt a szomszédokat is fenyegeti az expozíció, ha egy nagy gazdaság közelében élnek. A peszticidek elsodródása veszélyt jelent az emberi egészségre, valamint a vadon élő állatokra és az ökoszisztémákra is.

Az Environmental Research folyóiratban nemrégiben megjelent tanulmány bizonyítékokkal egészíti ki az eddigi kutatások szélesebb körét, amelyek azt mutatják, hogy a bio élelmiszerek fogyasztása nagymértékben csökkentheti a peszticidek mennyiségét az emberi szervezetben. A tanulmány megállapította, hogy a 100%-ban bio étrendre áttérő családok nem több, mint hat nap alatt gyorsan és drámaian csökkentették a különböző peszticideknek való kitettségüket – átlagosan mintegy 60%-kal.

12. Környezetvédelem

Azzal, hogy a bio élelmiszerek fogyasztása mellett döntünk, mindannyiunk egészséges környezetét támogatjuk. Az ökológiai gazdálkodás számos környezeti előnnyel jár: újjáépíti a talaj egészségét, és megakadályozza, hogy káros vegyszerek kerüljenek vízkészleteinkbe. A víz és a talaj két rendkívül fontos erőforrás, amely az élelmiszertermeléshez szükséges. A biogazdálkodók nem támaszkodnak nem megújuló olajalapú műtrágyákra és növényvédő szerekre, amelyekhez nem biztos, hogy mindig hozzáférünk. Az ökológiai gazdálkodás nagyobb biológiai sokféleséget eredményez és lényegesen kevesebb az üvegházhatású gáz kibocsátás is.

13. Szennyeződések

A GMO-szennyezettség valóság, de lehetőségünk van arra, hogy elutasítsuk a GMO-kat, ha a bio élelmiszereket választjuk.

Nemrég, 2019-ben a gazdák Franciaországban és Németországban több ezer hektár repceföldet szántottak ki, miután termesztésre betiltott génmanipulált növények (GMO-k) nyomait találták a Bayer által értékesített vetőmagokban.

Ugyanebben az évben az USDA megerősítette, hogy Washington államban egy mezőgazdasági területen nem jóváhagyott, génmanipulált búzanövényeket találtak. Az Élelmiszer-biztonsági Központ dokumentált néhány további esetet is, amelyekben a génmanipulált növények pollenje vagy magvak szennyezték a hagyományos növényeket, gyakran vetőmag- vagy termékvisszahívást okozva, és egyéb problémákat okozva a gazdálkodóknak és a fogyasztóknak egyaránt. A GMO-k használata bio termékekben tilos.

14. Víz

Az ökológiai gazdálkodás megvédi a folyókat, patakokat és tavakat a konvencionális gazdálkodás által okozott mérgező leszivárgástól. A konvencionális gazdálkodás számos mellékterméke veszélyezteti a vízgyűjtőket és szennyezi az ivóvizet is. Amerikában egyes farmokról a mezőgazdaságba bevitt anyagokat – például a műtrágyát és növényvédő szereket – a közeli folyókba és patakokba juttatják. A vízbe szivárgó nitrogén- és foszforfelesleg rövid időn belül algásodást okoz (algavirágzás). Az algák túlszaporodása oxigént fogyaszt, és blokkolja a napfényt a víz alatti növények elől. Az oxigénhiány lehetetlenné teszi a vízi élőlények túlélését, ezzel holt zónákat hozva létre.

A legnagyobb holt zóna a Mexikói-öbölben található, és minden nyáron előfordul a Mississippi-folyón átfolyó gazdaságokból származó tápanyag-szennyezés következtében. Az ökológiai gazdálkodóknak, mint bárki másnak, nitrogént és foszfort kell biztosítaniuk a növények növekedéséhez. A konvencionális gazdálkodókkal ellentétben azonban az ökológiai gazdálkodók ritkán támaszkodnak elsősorban műtrágyákra, mivel az túl költséges lenne, és nem egyeztethető össze a talaj termékenységének szerves megközelítésével sem. Az ökológiai gazdálkodók természetes szerves trágyákat és talajjavító anyagokat, például szerves anyagokat, zöldtrágyákat és állati trágyákat használnak az egészséges talaj kialakításához. A szintetikus műtrágyák helyett a szerves talajjavítók használata komplex tápanyagforrásokhoz juttatja a növényeket, amelyek lassan szabadulnak fel, és korlátozzák a talajba és vizeinkbe való kijutását.

A lefolyás visszaszorítására szolgáló egyéb megoldások közé tartozik a pufferzónák kialakítása, a szintetikus anyagok használatának vagy szükségességének megszüntetése, valamint az egészséges talaj létrehozása. A talajtakarás mellett végzett növénytermesztés megakadályozza a talaj elmosódását és segít a tápanyagok újra-hasznosításában. A vetésforgó megakadályozza a tápanyagok kivonását a talajból. A növényi és állati anyagok komposztálása, valamint a keletkezett trágya tápanyagutánpótlásként való felhasználása magasabb arányú nitrogén-újrahasznosítást eredményez, ami csökkenti a környezetben a nitrogénszennyezés lehetőségét. Mindezek a gyakorlatok már általános stratégiák az ökológiai gazdálkodás feltételrendszerében.

15. Rákos megbetegedések visszaszorítása

A bio élelmiszerek fogyasztása csökkenti a rák kialakulásának kockázatát. A JAMA Internal Medicine egy új tanulmánya szerint azok, akik gyakran ettek bio élelmiszert, csökkentették a rák kialakulásának általános kockázatát.

Pontosabban azok, akik elsősorban bio élelmiszert fogyasztanak, nagyobb valószínűséggel kerülték el a non-Hodgkin limfómát és a posztmenopauzás mellrákot, mint azok, akik ritkán vagy soha nem fogyasztottak bio élelmiszereket.

Forrás: https://www.onlyorganic.org
Fordította Kiszely Klára
(Biokultúra 2024/3-4)