Az ökológiai gazdálkodás kutatási eredményeinek közzétételére szolgáló internetes adatbázisok és tudásmegosztó platformok

Az ökológiai gazdálkodás tudásintenzív termelési rendszer, amelyben a sikeres gazdálkodás nem elsősorban külső inputok alkalmazásától, hanem a korszerű szakmai ismeretek hatékony felhasználásától függ. A kutatási eredmények gyakorlati hasznosításához elengedhetetlen a kutatók, gazdálkodók, szaktanácsadók és döntéshozók közötti folyamatos tudáscsere. A szakmai információ azonban gyakran különböző projektekben, nemzeti adatbázisokban vagy tudományos folyóiratokban található meg, ezért kiemelt jelentőségűek azok a nemzetközi internetes rendszerek, amelyek összegyűjtik, rendszerezik és hosszú távon hozzáférhetővé teszik ezeket az eredményeket.

Az ökológiai gazdálkodás területén jelenleg három, egymást kiegészítő rendszer tölti be a legfontosabb szerepet. Az Organic EPrints a tudományos és szakmai dokumentumok hosszú távú adattára, az Organic Farm Knowledge a gyakorlati felhasználást segítő tudásplatform, míg az EU-Farmbook európai szinten kapcsolja össze a mezőgazdasági kutatások eredményeit és a gyakorlati ismereteket. Munkájukat több más adatbázis és szolgáltatás – például a Zenodo, CAP Network, ABioDoc által működtetett francia Biobase – egészíti ki.

Organic EPrints

Az Organic EPrints az ökológiai gazdálkodással kapcsolatos kutatási eredmények legnagyobb nemzetközi Open Access adattára. Elérhetősége: https://orgprints.org/.

A rendszert 2002-ben hozták létre Dániában. Működtetéséért az ICROFS felel, szakmai fejlesztésében és fenntartásában pedig a FiBL is részt vesz. Az adatbázis eredeti célja a dán ökológiai kutatási program eredményeinek nyilvántartása volt, azonban az évek során nemzetközi tudományos adattárrá fejlődött.

Napjainkban közel 40.000 rekordot tartalmaz, amelyek több mint 70 országból származnak, felhasználói pedig mintegy 160 országban használják. A rendszer nemcsak tudományos folyóiratcikkeket archivál, hanem könyveket, könyvfejezeteket, kutatási jelentéseket, konferencia-kiadványokat, videókat, gyakorlati összefoglalókat, projektleírásokat és egyéb szakmai dokumentumokat is. Ennek köszönhetően az ökológiai gazdálkodás egyik legátfogóbb nemzetközi információforrásának tekinthető.

Az adatbázis legfontosabb jellemzője, hogy Open Access rendszerként működik, vagyis a dokumentumok túlnyomó többsége ingyenesen elérhető és letölthető. A publikációk állandó internetes hivatkozással (permalink) rendelkeznek, ami megkönnyíti a hivatkozást és biztosítja a hosszú távú elérhetőséget. A metaadatoknak köszönhetően a dokumentumok könnyen megtalálhatók a Google és a Google Scholar keresőiben, emellett olyan úgynevezett „szürke irodalom” is kereshető bennük, amely más tudományos adatbázisokban rendszerint nem érhető el.

Az Organic EPrints működését nemzeti szerkesztői hálózat támogatja. Az egyes országok szerkesztői ellenőrzik a feltöltött dokumentumok minőségét, biztosítják a megfelelő metaadatok használatát, valamint segítik az adatbázis hazai népszerűsítését. (Magyarországon: Csajbók Edit, Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet 1033 Budapest, Miklós tér 1, Hungary, Tel.: +36 70/589-7774, E-mail: edit.csajbok@gmail.com,  internet: www.biokutatas.hu/en/).

Az adatbázist számos európai kutatási projekt – például a CORE organic programok – hivatalos adattárként használja. A FiBL saját intézményi publikációs rendszerét is erre építi: a kutatók publikációi, projektjei és témakörei közvetlenül kapcsolódnak az Organic EPrints rekordjaihoz, így a rendszer nemcsak archiválási, hanem intézményi tudásmenedzsment-feladatokat is ellát.

Az IFOAM előadás kiemelte, hogy az Organic EPrints egyik legnagyobb előnye a hosszú távú fenntarthatóság és a közösségi működtetés. A rendszer nem kereskedelmi célú, hanem az ökológiai kutatói közösség által fenntartott adattár, amely folyamatosan fejleszthető a felhasználói igényeknek megfelelően.

Az adatbázis fejlesztésének jelenlegi feladatai közé tartozik a nemzeti szerkesztői hálózat bővítése, az új Horizon Europe projektek eredményeinek szélesebb körű integrálása, a kutatók képzésének erősítése, valamint a mesterséges intelligencia jövőbeni alkalmazása az adatkezelési és keresési folyamatok fejlesztésében. Emellett folyamatban van egy hasonló adattár kialakítása az agroökológiai kutatások számára is (www.aeprints.org).

Organic Farm Knowledge

Az Organic Farm Knowledge az ökológiai gazdálkodás gyakorlati tudásanyagának európai gyűjtő- és tudásmegosztó platformja. Elérhetősége: https://organic-farmknowledge.org/.

A platform célja, hogy a kutatási eredményeket könnyen alkalmazható formában tegye elérhetővé a gazdálkodók, szaktanácsadók és oktatók számára. Míg az Organic EPrints elsősorban tudományos adattárként működik, addig az Organic Farm Knowledge a gyakorlati felhasználásra alkalmas információkat gyűjti össze. Az adatbázis több mint ezer gyakorlati eszközt (tools) tartalmaz, köztük ismertetőket, technológiai útmutatókat, videókat, számítási segédleteket, gyakorlati összefoglalókat és egyéb szakmai dokumentumokat. Az anyagok kilenc fő témakörbe sorolhatók, a felület pedig 19 nyelven érhető el.

A platform egyik legfontosabb jellemzője, hogy kizárólag ellenőrzött, kutatási eredményeken alapuló, gyakorlati felhasználásra alkalmas dokumentumokat tesz közzé. A régebbi anyagokat rendszeresen felülvizsgálják annak érdekében, hogy az elérhető információk naprakészek maradjanak.

A felhasználók egyszerű kulcsszavas kereséssel, témakörök szerint vagy részletes szűrők alkalmazásával kereshetnek a dokumentumok között. A platform egy interaktív térképet is tartalmaz, amely 19 európai ország ökológiai szaktanácsadó szervezeteit mutatja be. Ez a szolgáltatás az OK Net és az Organic Climate Net projektek eredményeire épül.

Az előadásban ismertetett felhasználói felmérés szerint a rendszer látogatóinak legnagyobb csoportját a gazdálkodók alkotják, de jelentős arányban használják kutatók, egyetemi hallgatók és mezőgazdasági szaktanácsadók is. A platform látogatottsága folyamatosan növekszik; az előadás időpontjában hetente átlagosan mintegy négyezer látogató kereste fel.

A platform működtetése

Az Organic Farm Knowledge irányítását három szervezet végzi közösen: a FiBL, az IFOAM OE és az ICROFS. A stratégiai fejlesztések mellett ők felelnek a platform működéséért, a minőségi követelmények kialakításáért és a hosszú távú fenntarthatóság biztosításáért.

A szakmai ellenőrzést egy 19 európai szervezetből álló szerkesztői hálózat végzi. A szerkesztők ellenőrzik az új dokumentumok szakmai megfelelőségét, javaslatokat tesznek új anyagok felvételére, valamint közreműködnek az eseménynaptár és egyéb szolgáltatások frissítésében.

A platform működésének finanszírozását három forrás biztosítja:

• a vezető szervezetek saját hozzájárulása;
• a szerkesztői hálózat szakmai közreműködése;
• elsősorban Horizon Europe projektek támogatása.

A jövőben további finanszírozási lehetőséget jelenthetnek a nemzeti kutatási programok, üzleti együttműködések és magánalapítványok támogatásai.

Az Organic EPrints és az Organic Farm Knowledge kapcsolata

Az előadás egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy a két rendszer nem versenytársa, hanem egymás kiegészítője.

A gyakorlati dokumentumok először az Organic EPrints adattárába kerülnek feltöltésre és archiválásra. Innen API (Application Programming Interface) segítségével automatikusan továbbítják azok metaadatait az Organic Farm Knowledge platformra. Így az adattár ugyanazt a dokumentumot hosszú távon biztonságosan megőrzi, miközben a felhasználók számára egy korszerűbb, gyakorlatorientált felületen is megjelenik.

Az előadás hangsúlyozta, hogy az Organic Farm Knowledge nem klasszikus adattár. Ha egy dokumentum új változata készül el, a platformon mindig az aktuális verzió jelenik meg. Ezzel szemben az Organic EPrints archiválási feladatot lát el, vagyis minden korábbi változatot hosszú távon is megőriz. A két rendszer ezért eltérő, de egymást kiegészítő szerepet tölt be.

Technikai kapcsolat: API, OAI és Dublin Core

Az adatbázisok közötti automatikus adatcsere API segítségével valósul meg. Ennek köszönhetően a különböző rendszerek emberi beavatkozás nélkül képesek átvenni egymástól a dokumentumok legfontosabb adatait.

Az előadás bemutatta az OAI (Open Archives Initiative) szabvány alkalmazását is, amely lehetővé teszi, hogy az adattárak egységes formátumban szolgáltassák metaadataikat más rendszerek számára.

Az egyik alkalmazott metaadatszabvány a Dublin Core, amely olyan alapvető adatokat tartalmaz, mint a dokumentum címe, szerzője, kulcsszavai, nyelve vagy rövid leírása. Ezekre az adatokra épül az automatikus adatcsere az Organic EPrints, az Organic Farm Knowledge és más európai platformok között.

Az előadás rámutatott arra is, hogy az automatikus adatátvitel nem minden esetben tökéletes. Egyes speciális adatok nem illeszthetők közvetlenül a különböző rendszerek eltérő adatstruktúrái közé, ezért ezek kiegészítésében vagy javításában már a mesterséges intelligencia (AI) is szerepet kap.

EU-Farmbook és a tudásmegosztó rendszerek összekapcsolása

Az EU-Farmbook a mezőgazdasági kutatási eredmények európai tudásplatformja, amely a kutatók, szaktanácsadók és gazdálkodók közötti információáramlás elősegítését szolgálja. Elérhetősége: https://eufarmbook.eu/.

A platform nem kizárólag az ökológiai gazdálkodásra koncentrál, hanem a mezőgazdaság teljes területéről gyűjti össze a kutatási projektek gyakorlati eredményeit. Kiemelt szerepet kapnak a Horizon Europe program, a tematikus hálózatok, valamint az EIP Agri operatív csoportjai által készített dokumentumok.

Az előadás hangsúlyozta, hogy az EU-Farmbook és az Organic Farm Knowledge nem egymás versenytársai, hanem egymást kiegészítő rendszerek. A cél az, hogy az ökológiai témájú dokumentumokat elsősorban az Organic Farm Knowledge platformra töltsék fel, ahonnan azok automatikusan megjelenhetnek az EU-Farmbook rendszerében is. Így az ökológiai tudás továbbra is a saját szakterületi platformján marad, miközben egy szélesebb európai felhasználói kör számára is elérhetővé válik.

Az EU-Farmbook egyik fontos újdonsága a mesterséges intelligencia (AI) alkalmazása. A dokumentumok feltöltésekor az AI automatikusan felismeri a PDF-fájl tartalmát, majd javaslatot készít a címre, a rövid és részletes leírásra, valamint a kulcsszavakra és egyéb metaadatokra. Ez jelentősen csökkenti a dokumentumok feltöltéséhez szükséges időt, ugyanakkor a metaadatok végleges ellenőrzése továbbra is emberi feladat marad.

A rendszer képes felismerni a már korábban feltöltött dokumentumokat is, így megakadályozza a duplikált rekordok létrehozását.

Farm Assistant: Az EU-Farmbook egyik új szolgáltatása a Farm Assistant, amely mesterséges intelligencián alapuló keresőfelületként működik. A felhasználó természetes nyelven fogalmazhatja meg kérdését, a rendszer pedig az adatbázis dokumentumai alapján készít összefoglaló választ, miközben megadja az eredeti forrásdokumentumok hivatkozásait is. Az előadás kiemelte, hogy a Farm Assistant nem az internet teljes tartalmából dolgozik, hanem kizárólag az EU-Farmbook adatbázisában tárolt dokumentumokat használja fel, ezáltal megbízhatóbb és ellenőrizhetőbb válaszokat ad.

Cordis: Az előadásban röviden szó esett a Cordis rendszeréről is. Az EU-Farmbook automatikusan felismeri azokat az európai kutatási projekteket, amelyek Cordis azonosítóval rendelkeznek, így a projektadatok egy része automatikusan átvehető a dokumentumok feltöltése során. Ez egyszerűsíti a metaadatok kitöltését és csökkenti az adminisztrációt.

Zenodo: Az előadás összehasonlította az Organic EPrints rendszert más európai adatbázisokkal is. A Zenodo általános tudományos adattár. Elérhetősége: https://zenodo.org/. Számos európai projekt számára kötelező archiválási felület, azonban nem az ökológiai gazdálkodásra specializálódott, ezért az ökológiai témájú dokumentumok célzott keresése nehezebb.

CAP Network: Elérhetősége: https://eu-cap-network.ec.europa.eu/. Elsősorban az Európai Unió agrárpolitikai tudásmegosztó hálózata. Nem klasszikus adattárként működik, hanem a projektek közötti információcserét támogatja.

A francia ABioDoc intézet Biobase adatbázisa: Elérhetősége: https://abiodoc.docressources.fr/. az ökológiai gazdálkodás szakirodalmának egyik fontos nemzeti gyűjteménye, amelyet az előadás példaként említett a nemzeti adatbázisokra, illetve arra, hogy nem minden nemzet ugyanazt a rendszert használja, de jobb esetben az egyik rendszeren megindított keresés a másik rendszer adatbázisában is keres.

Kereshetőség és jövőbeli fejlesztések: Az előadás kitért arra is, hogy a szakmai információk megtalálása nemcsak az adatbázisok felépítésétől, hanem az internetes keresőktől is függ. Az Organic EPrints és az Organic Farm Knowledge ezért SEO (Search Engine Optimization) megoldásokat alkalmaz annak érdekében, hogy a dokumentumok könnyebben megtalálhatók legyenek a Google és a Bing keresőiben. Ugyanakkor a szakmai platformokon végzett keresés előnye, hogy az itt található dokumentumok ellenőrzött, kutatási eredményeken alapuló információkat tartalmaznak, szemben az általános internetes keresések vegyes minőségű találataival. Az EU-Farmbook fejlesztése során felmerült annak lehetősége is, hogy a felhasználói profilok segítségével a rendszer a jövőben személyre szabottabb keresési eredményeket jelenítsen meg. Ennek kialakításakor azonban figyelembe kell venni a GDPR adatvédelmi előírásait, ezért csak olyan megoldások alkalmazhatók, amelyek biztosítják a felhasználók személyes adatainak védelmét.

Összegzés

Az ökológiai gazdálkodás eredményes fejlesztésének alapfeltétele a kutatási eredmények gyors, megbízható és hosszú távon biztosított hozzáférhetősége. Az előadás bemutatta, hogy az Organic EPrints, az Organic Farm Knowledge és az EU-Farmbook nem egymással versengő rendszerek, hanem egymást kiegészítő tudásmegosztó platformok.

Az Organic EPrints biztosítja a tudományos és szakmai dokumentumok hosszú távú archiválását, az Organic Farm Knowledge a gyakorlati felhasználást segíti, míg az EU-Farmbook európai szinten kapcsolja össze a különböző (öko és nem öko) mezőgazdasági projektek eredményeit. Az adatbázisok közötti együttműködést az API, az OAI és a Dublin Core szabványok teszik lehetővé, míg a mesterséges intelligencia (AI) egyre fontosabb szerepet játszik a metaadatok előállításában, az intelligens keresésben és a dokumentumok gyors feldolgozásában.

Az előadás legfontosabb üzenete, hogy az ökológiai gazdálkodásban már nem elsősorban az új ismeretek előállítása jelenti a legnagyobb kihívást, hanem a meglévő tudás hatékony rendszerezése, hosszú távú megőrzése és a gazdálkodók számára könnyen hozzáférhető, gyakorlati formában történő elérhetővé tétele.

---