676/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet a közétkeztetés tárgyú közbeszerzések tekintetében alkalmazandó eljárások sajátos szabályairól

 

A Kormány a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 198. § (1) bekezdés 23. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

  1. § E rendeletet a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerint lefolytatott olyan közbeszerzési eljárásokra kell alkalmazni, amelyek tárgya közétkeztetési szolgáltatás megrendelése.
  2. § E rendelet alkalmazásában
    a) közétkeztetés: az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) Melléklet 39/A. pontja szerinti fogalom;
    b) helyi élelmiszer termék:
    – ba) ha az ajánlatkérő a Kbt. 59. §-a szerint előírta valamely címke használatát – az eljárásban előírt címkével ellátott termék, vagy
    – bb) kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló jogszabály, vagy más tagállamokban az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikk (4) bekezdése alapján megállapított tagállami szabályozás szerinti, a kistermelő által előállított termék;
    c) eljárásban előírt címke: a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i (EU) 1151/2012 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti eredetmegjelölések vagy földrajzi jelzések, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 16. cikk (1) bekezdés b) pontja szerinti nemzeti minőségrendszer szerinti jelzés, ideértve a Kiváló Minőségű Élelmiszer tanúsító védjegyet;
    d) közétkeztetési rövid ellátási lánc: az ételkészítéshez élelmiszereket biztosító, Éltv. szerinti elsődleges termelő, illetve élelmiszerelőállító létesítménye és a főzőkonyhát üzemeltető gazdasági szereplő között az élelmiszer ellátási láncban legfeljebb egy köztes szereplő vesz részt;
    e) köztes szereplő: az Éltv. szerinti élelmiszervállalkozó, piacszervező szervezet, elismert termelői szervezet, elismert termelői csoport.
  3. § A közétkeztetési szolgáltatás közbeszerzésére irányuló eljárásra a Kbt. szabályait az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
  4. § (1) Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban a közétkeztetési szolgáltatást nyújtó gazdasági szereplők vonatkozásában, a Kbt. 65. § (1) bekezdés c) pontja alapján köteles előírni
    a) a tevékenységre vonatkozó, Éltv. szerinti FELIR azonosító meglétét, illetve
    b) a szerződés teljesítéséhez igénybe vett főzőkonyha létesítmény(ek)re vonatkozó, Éltv. 23. § (5) bekezdése szerinti valamennyi utolsó, de 3 évnél nem régebbi minősítés eredményeinek benyújtását.
    (2) Az ajánlatkérő köteles a szerződés teljesítésére vonatkozó feltételként előírni a következőket:
    a) 2022. január 1-jétől legalább a beszerzett termékek összértékének 60 százaléka;
    b) 2023. január 1-jétől legalább a beszerzett termékek összértékének 80 százaléka
    a közétkeztetési rövid ellátási láncban beszerzett termékekből, illetve a helyi élelmiszer termékekből származik.
    (3) Az e rendelet szerinti közbeszerzési eljárás alapján szerződés legfeljebb 2 éves időtartamra köthető, mely a Kbt. szabályai szerint legfeljebb 2 évvel meghosszabbítható.
  1. § (1) Az ajánlatkérő nem alkalmazhatja a legalacsonyabb ár szempontját egyedüli értékelési szempontként közétkeztetési szolgáltatások esetében.
    (2) Az ajánlatkérőnek az értékelési szempontok meghatározásakor az alábbi szempontok közül legalább hármat figyelembe kell vennie:
    a) valamennyi beszerzett termék összértékéből a közétkeztetési rövid ellátási láncban beszerzett termékek és helyi élelmiszer termékek összesített aránya vonatkozásban az eljárásban kötelező szerződési feltételként meghatározott arány(ok)nál kedvezőbb (nagyobb) arányú vállalás;
    b) az ételkészítés és a tálalás helye közötti minél rövidebb szállítási időtartam;
    c) ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból származó termékek minél nagyobb aránya a beszállított élelmiszerek között;
    d) az eljárásban előírt címkével rendelkező élelmiszerek minél nagyobb aránya a beszállított élelmiszerek között;
    e) fogyasztói visszajelzési rendszerek bevezetésének vállalása, a szolgáltatást igénybe vevőnek dokumentált módon véleménynyilvánításra, visszajelzésre van lehetősége;
    f) a táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló rendelet előírásaiban foglalt gyakoriságon felül szolgáltat zöldséget, gyümölcsöt;
    g) a táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló rendelet előírásaiban foglalt gyakoriságon felül szolgáltat teljes kiőrlésű gabona alapú élelmiszert;
    h) diétás étkeztetés biztosítását vállalja a szolgáltató.
    (3)[1]
  2. § (1) A közétkeztetési szolgáltatásról szóló szerződésnek főzőkonyhánként, illetve telephelyenként tartalmaznia kell a beszerzett termék összértékén belül a közétkeztetési rövid ellátási láncban beszerzett termékek, illetve a helyi élelmiszer termékek összesített arányát.
    (2) A nyertes ajánlattevő köteles a nyomonkövetési dokumentációjából külön jogszabály szerint elektronikus úton adatot szolgáltatni a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH), valamint a Nemzeti Népegészségügyi Központ részére, az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség teljesítésének igazolása céljából. Az adatszolgáltatás, valamint a 4. és 5. § szerint vállalt feltételek teljesülését külön jogszabály szerint kockázatbecslés alapján a NÉBIH, a táplálkozás-egészségügyi feltételek teljesülését a népegészségügyi hatóság ellenőrzi.
    (3) A NÉBIH az adatszolgáltatások, valamint a helyi termékek és a közétkeztetési rövid ellátási láncon keresztül történő beszerzések támogatása érdekében a termelők, az élelmiszerelőállítók, a köztes szereplők, a közétkeztetési szolgáltatók adatain alapuló információs rendszert hoz létre.
  1. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2021. március 1-jén lép hatályba.
    (2) Az 5. § (3) bekezdése 2022. január 1-jén lép hatályba.
  2. § E rendelet rendelkezéseit – az 5. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés kivételével – a 2021. szeptember 1-jét követően megkezdett közbeszerzésekre kell alkalmazni.

[1] Hatályba lép: 2022. január 1-jén.